A tegnapi gyengülést újabb követte reggel a forintpiacon. Az euróárfolyam már 307-308 forintra kúszott, sőt voltak üzletek, amelyben csaknem 310 forintot, pontosan 309,53 forintot adtak egy euróért. Az árfolyam pedig már tegnap is stabilan 300 fölött tartotta magát, hiszen a nyitás utáni időszakban még 298 közelében kötöttek üzleteket, de délután már 304,76-tal újabb negatív rekord született, ami ismét nagyon kellemetlenül érinti a devizahiteleseket.

Árfolyam kedden délelőtt Budapesten

Az eurót kedden reggel 308,70 forintnál jegyezték a bankközi kereskedelemben, a forint már ezzel is új negatív árfolyam rekordot állított be, de még mindig volt hova gyengülni. Az európai piacok nyitását követően a forint és a zloty egyaránt meredek gyengülésbe kezdett. A zloty közel két százalékot veszített árfolyamából, míg a cseh korona erősödéssel nyitott, majd fordulatot vett és szintén gyengülni kezdett. Ráadásul úgy, hogy tegnap egyikük sem teljesített valami szépen. A térségbeli devizákat a régió iránti befektetői bizalom gyengülése terheli meg.

A svájci frankot 208,35 forinton jegyezték reggel a nemzetközi devizapiacokon a hétfői 204,99 forintos zárás után. A japán jen reggeli jegyzése 2,6446 forint a hétfői 2,6061 forintos zárás után.

Az elemzők a régiós piacokon tapasztalható helyzettel magyarázzák a fejleményeket. A kockázatvállalási hajlandóság változatlanul alacsony, a térség egészére vonatkozó recessziós jelek sem nyugtatják meg a befektetőket, sok jó nem várható.

A magyar kormány válságkezelő programjának nem volt különösebb hatással az árfolyamok alakulására. Elemzők szerint egyelőre nem látszik az, hogy megtörne a gyengülő trend, csupán korrekciók vannak, s ha ez így megy tovább, előbb-utóbb lépniük kell valamit a honi pénzügyi szervezeteknek. A gond az, hogy eszközállományuk nagyon "vékonynak" tűnik.

Simor András, a jegybank elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón mindenesetre arról beszélt: a jegybanknak megvannak az eszközei arra, hogy beavatkozzon a forint árfolyamának alakulásába. Ám az MNB szerint nem feltétlenül a gyenge árfolyammal van a baj - a nemzeti banknak továbbra sincs ugyanis árfolyamcélja, a forint mozgása számára inflációs szempontból, illetve a pénzügyi stabilitás miatt fontos. E két szempontot a kamatdöntéseknél vizsgálják - a kamatszint pedig (természetesen) hat az inflációra is. A jegybankelnök problémának az árfolyam gyors mozgását (a volatilitást) nevezte. A gazdaság ugyanis - emelte ki - képes alkalmazkodni a forint bármilyen árfolyamához, ám ehhez idő kell. A gyors, hirtelen változások nagyobb megterhelést jelentenek. A mostani nehéz időkben pedig, amikor egyébként is számos gazdasági változáshoz kell alkalmazkodni, egy ilyen nagyobb megterhelés még nagyobb probléma - hangsúlyozta Simor András.