Ám úgy vélik, a kormány foglalkoztatási programjainak – így például az Első Munkahely Garancia Programnak, a lakhatási támogatásnak vagy a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázatnak – is köszönhetően a foglalkoztatottak számának növekedéséből a versenyszféra egyre nagyobb arányt képvisel.
Ha a felsorolás némileg túlzó is (a lakhatási támogatás például alig ezer embernek segített), az igaz, hogy a versenyszféra kezd magára találni, amiben valamilyen szerepe biztosan van az államnak is, bár jobbára inkább a gyorsabb növekedésnek. (A tárca közleményében ez úgy szerepel, hogy „a foglalkoztatottak számának rekord mértékű növekedésében nagy szerepe van, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak." A munkát terhelő adók azonban nem csökkentek, alacsony kereseteknél kifejezetten magasnak mondható az elvonási szint.)
Az öt főnél többet foglalkoztató magánvállalkozások, valamint a közszféra jelentéseiből kiinduló álláshely- és bérstatisztikák szerint mindenesetre valóban növekedett az első negyedévben a versenyszférában – és a normál államiban is – az munkahelyek száma. Igaz: a jelentésből az is kiderül, hogy az első negyedévben 150 ezerrel több közmunkást foglalkoztattak, és ez az, ami miatt a statisztikák korrekcióra szorulnak. (Például a bérnövekedési ütem megállapításánál a kormányzat már használja az elsődleges munkaerőpiac kifejezést a közfoglalkoztatott-szűrt kimutatásokra, a foglalkoztatottsági statisztika esetén azonban ez nem jelent meg egyelőre).
A közmunkaprogramként elszámolt téli képzések mindenesetre látszanak abban is, hogy milyen mértékben javul a beiskolázható csoportok foglalkoztatottsági statisztikája. A 15-24 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája kiemelkedően 4 százalékponttal emelkedett (22,9 százalékosra) – miközben a munkanélküliségi ráta a korábbi 25 százalék körüli értékről 19,8 százalékra esett. A munkanélküliek majdnem ötöde így is a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő fiatal korosztályból került ki.
Hasonlóan az átlag feletti mértékben nőtt a nők foglalkoztatottsági statisztikája is, a 15-64 éves korosztályban 55,5 százalék volt január-áprilisban, ami a korábbi időszakoknál sokkal jobb, és már közelíti az uniós átlagot is a minisztérium szerint – a szépségfolt ebben, hogy számos közmunka-képzés épp a nőket célozta (egészségügyi, szociális jellegű továbbképzéseket tartottak ugyanis).
A közmunkaprogram képzésekkel erőltetett növelése azonban vissza is üthet – és ennek látszanak jelei az áprilisi statisztikákon. A foglalkoztatottsági adatok ugyanis eddig hónapról hónapra jobbak és egyre jobbak voltak, most viszont egy pici romlás már van. A hírek szerint a választásokhoz közeledve fokozatosan fogyott el a közmunka-keret, és a pénzhiány miatt le is kellett állítani programokat. Bizonytalan ugyan, hogy ennek milyen hatása lehetett, és mikor jelenik meg a statisztikában, ám tény: a foglalkoztatottság bővülési üteme lassul.
Míg a márciusi statisztikák az egy évvel azelőttinél 260 ezerrel több foglalkoztatottról adtak számot addig az áprilisiak már csak 237 ezerről. Tegyük hozzá azonban mindehhez: az eltérés bőven hibahatáron belül van. Miután a foglalkoztatottsági statisztika felmérésen alapul, itt a néhány tízezres létszámmozgást akár figyelmen kívül is hagyhatnánk.
