Az áfaarányosítás 2006. január 1-je előtt hatályban volt magyar rendszere ellentétes a közösségi joggal, fogalmazta meg véleményét tegnap az Európai Bíróság Luxemburgban. Értesüléseink szerint ez azt jelenti, hogy a magyar államnak több tízmilliárd forintot kell visszatérítenie. Korábban a regisztrációs adó ügyében került hasonló helyzetbe a magyar állam, amikor azonban törvényt alkotott arról, hogy a károsultak automatikusan megkapják az őket illető pénzt, ha ezt igénylik. Így nem kellett perek sorozatát indítani.

A mostani esetben a Parat Automotive Cabrio Textiltetőket Gyártó Kft. fordult a Nógrád Megyei Bírósághoz, amely idén január 30-án nyújtott be előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az Európai Bírósághoz. A kérdéses időszakban,vagyis 2004. május elseje és 2006. január elseje között az állami támogatásban részesült cégek csak akkor vonhatták le az áfát a beszerzéseik után, ha bizonyítani tudták, hogy azt nem az állami támogatásból fedezték. Pontosabban arányosítani kellett a visszatérítés mértékét az állami támogatás összegéhez. Az állam úgy gondolkodott, hogy mivel az állami támogatás nem adóköteles, ezért az áfát sem logikus visszakérni. Az Európai Bíróság korábbi ítéletei is kimondták azonban, hogy a közösség hatodik áfairányelve ezt nem teszi lehetővé.

A luxemburgi taláros testület szerint a magyar áfatörvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint „az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany az egyes termékbeszerzéseihez kapott támogatás esetén, a beszerzésekhez kapcsolódó kiadásoknak kizárólag a támogatással nem érintett részét illetően érvényesíthette áfalevonási jogát. Az áfalevonási jog ilyen jellegű korlátozása azonban ellentétes a közösségi joggal”. Az Európai Bíróság megállapította:  a magyar szabályozás az áfalevonás olyan általános korlátozását tartalmazza, amely az államháztartási támogatásban részesülő valamennyi termékbeszerzésre alkalmazható. Márpedig – szögezi le az ítélet - a levonási jog ilyen korlátozása a korábbi európai bírósági ítéletek szerint nem egyeztethető össze a közösségi joggal.

A hatodik áfairányelvet – amely nem engedi meg az áfaarányosítást - Magyarországnak már a csatlakozás napjától kezdve szigorúan alkalmaznia kellett volna,  a belépés utáni átmeneti időszakban csak egyes, közelebbről meghatározott termékeket és szolgáltatásokat lehetett volna kivonni az áfa levonhatóságának főszabálya alól. De  nem egyeztethető össze a közösségi joggal egy olyan szabályozás, mint amilyen a vitatott magyar is, amely általános jelleggel alkalmazta az áfa levonhatóságát a termékbeszerzésekkel kapcsolatos bármely kiadásra, függetlenül annak jellegétől vagy tárgyától.

A vitatott magyar szabályozás túl általánosan határozta meg a levonás alól kizárt kiadások körét, ezért viszont nem részesülhetett a belépés utáni átmeneti rendszer által nyújtott kedvezményekben, vagyis 2004. május 1-jétől fenntartások nélkül kellett volna alkalmaznia a hatodik áfairányelv levonásra vonatkozó  rendelkezéseit, amelyek nem engedik meg az ÁFA-arányosítást.

Az állam fizetni fog

A magyar állam teljesíteni fogja azon kötelezettségeit, melyek az Európai Bizottság döntése nyomán keletkeznek – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. Ennek mértékéről, formájáról, valamint arról, hogy az érintetteknek mi lesz a teendőjük, miként tudják érvényesíteni jogaikat, a tárca rövid időn belül, az ítélet áttanulmányozását követően részletes tájékoztatást ad.

A KPMG üdvözli a bíróság döntését

„Az EB döntése szakmai szemmel nem meglepő, de mindenképpen megnyugtató az adózók számára” – mondja Földes Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere. „Bár az áfatörvény szabályozása 2006. óta már a mostani döntésben foglalt elveket követi, az ezt megelőző időszak tekintetében ez azt jelenti, hogy az adózók a korábban le nem vont áfa után is érvényesíthetnek levonási jogot, ha az állami támogatásból is finanszírozott beszerzésük kizárólag adóköteles tevékenységet szolgált.”

„A mai EB döntés alapján minden adózó, aki 2004. május 1. és 2005. december 31. között a kapott támogatások miatt csak korlátozottan élhetett áfalevonási jogával, bár teljes mértékben adóköteles tevékenységet végzett, most kérheti a korábban le nem vont áfa visszatérítését.” – magyarázta Földes. „A magyar jogszabályok szerencsére egyszerűsített lehetőséget biztosítanak az ilyen, már tisztázott EB döntések alapján benyújtható visszaigénylésekhez. Éppen ezért remélhetőleg az adózók nem fognak különösebb nehézségbe ütközni, ha az áfa-visszatérítést kérelmezik.”