Történelmi mélyponton az éves infláció
Történelmi mélypontra zuhant az infláció. A KSH szerdai jelentése szerint éves átlagban 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2013-ban. Utoljára 1974-ben közelítette meg az infláció ezt a szintet (1,8 százalékos volt), ennél alacsonyabb áremelkedési ütemet pedig 1970-ben regisztrált a statisztika, 1,3 százalékosat. A forint történetének legnagyobb romlását 1991-ben mérték: ekkor egyetlen év alatt 35 százalékkal emelkedtek az árak (előtte egy évvel 29, utána pedig 23 százalékos volt az infláció).
Az áremelkedés éves üteme 2012-ben még 5,7 százalékos volt, az idén pedig a várakozások szerint bőven 2 százalék alatt alakulhat – attól függően, milyen további rezsicsökkentő lépések következnek. A jegybank már 1,3 százalékos áremelkedési ütemet vár – a költségvetést viszont a kormány 2,4 százalékos átlagos inflációval tervezte.
A felültervezéssel a kormány így idén is jelentősebb reáljövedelem-növekedéshez juttatja majd a nyugdíjasokat, ahogyan tette ezt tavaly is: az elmúlt évben eredetileg 5,2 százalékos inflációval számoltak, ez alapján emelkedett az idősek ellátása is. A rezsicsökkentés miatt azonban (miután nyugdíjasok fogyasztásában a háztartási energia nagyobb súllyal szerepel) a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számolt árindex 1,5 százalékon állt meg, így a nyugdíjak reálértéke 3,7 százalékkal emelkedett tavaly.
Az infláció mérséklődését persze a rezsicsökkentés mellett segítette az élelmiszerárak alakulása is - leginkább az, hogy az év második felében már nem igazán növekedtek (az átlagos éves drágulás azonban így is 2,8 százalék lett). Tavaly a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak – leginkább a trafikok árrésének növelése miatt – összesen 10,9 százalékkal. Folytatódott a tartós fogyasztási cikkek (1,9 százalék) árának csökkenése, míg a háztartási energia átlagosan 8,5 százalékkal került kevesebbe tavaly, mint 2012-ben.
A második rezsicsökkentés csak az év végén jelent ugyanis meg az árakban – így az éves átlagos ütemet nem csökkentette, „csak” a tizenkét hónapos árindexet, márpedig bizonyos szempontból ez a fontosabb. Ugyan a statisztikában általában mindig az éves átlagot nézegetjük, valójában azonban sosem átlagárakat hasonlítgatjuk, hanem azt nézzük: mi mennyibe került egy évvel ezelőtt. Nos, ez alapján számolva a rezsicsökkentés igencsak hatott már tavaly: a háztartási energia decemberben 17,7 százalékkal került kevesebbe, mint az előző év végén.
A rezsicsökkentés a vártnál gyorsabban épült be az indexbe - teljes egészében megjelent az árakban már decemberben, kisebb meglepetést okozva az elemzőknek. Az inflációs index tizenkét havi értéke emiatt 0,4 százalékosra esett vissza, az előző hónaphoz képest pedig még csökkentek is az átlagárak (0,5 százalékkal). Ezt nagy mértékben segítette, hogy az élelmiszerárak is mérséklődtek az utolsó hónapban (0,3 százalékkal) a csokoládé és a kakaó 4, a cukor 1,8 százalékkal lett olcsóbb (a szezon ellenére), a sertéshús pedig 1,3 százalékkal került kevesebbe a KSH szerint, miközben nőtt a tojás, valamint a párizsi, és kolbász ára.
Az elemzők szerint nincs is itt az inflációs gödör alja. Az Erste szakértői például januárra várnak 0,2 százalékos inflációs ütemet (a tizenkét hónapra visszatekintő árindexben), mások szerint viszont akár átlagos árcsökkentést is mutathat majd a statisztika – persze függően attól, hogy tovább tart-e az élelmiszerárak csökkenése. A lefelé kúszó inflációnak statisztikai okai is vannak (bázishatás érvényesül), így a szakértők most úgy számolnak, hogy az év második felétől fokozatosan gyorsul majd az áremelések üteme.
Az év végére például már 2,7 százalékos mutatót vár az Erste - így jön majd ki szerintük az 1,3 százalékos éves átlag. Persze ennél alacsonyabb is jöhet majd: ez a prognózis ugyanis nem számolt még a harmadik rezsicsökkentés hatásával – azt se tudni ugyanis, milyen mértékű lenne a lépés és melyik körre terjedne ki. Azzal együtt az infláció még alacsonyabb lehet, ám ez sem szükséges ahhoz, hogy az inflációs folyamatok alátámasszák a jegybank kamatcsökkentő szándékait is. Az Erste megjegyzi, hogy az MNB adószűrt maginflációs mutatója - amely kiszűri a rezsicsökkentés és az adóemelések hatását is – 1,2 százalék volt novemberben, ami azt jelenti: mérsékelt a keresleti inflációs nyomás is, bár az idei várt fogyasztásbővüléssel ez némileg növekedhet.
