A Széchenyi Bank csődje több milliárd forintos vagyonvesztést jelent az állam számára. Az állam 2013-ban szerzett 49 százalékos tulajdonrészt a pénzintézetben hárommilliárd forintos tőkeemeléssel, míg a károsult betétesek kárenyhítésére tavaly decemberben további 3,7 milliárd forint kifizetését hagyták jóvá.
 |
Töröcskei története meglehetősen zavaros
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az elmúlt hetekben többször is megkérdeztük a szaktárcát: ki a felelős azért, hogy az állam olyan bankban szerzett tulajdonrészt, amelynek a működése a pénzügyi felügyelet szerint már akkor több tekintetben nem felelt meg az előírásoknak? Indít-e a kormány vizsgálatot, tervez-e felelősségre vonást az államot ért jelentős vagyoni kár miatt?
Az NGM nemleges válasza szó szerint így hangzik: „A Széchenyi Bank igazgatóságában az állam által delegált képviselők rendszeresen az érvényes jogszabályokban rögzített prudenciális és egyéb jogszabályi előírások szigorú betartása mellett érveltek, illetve tettek kezdeményező lépéseket. Az állam kisebbségben lévő képviselői minden esetben törekedtek a hitelintézeti jogszabályokban rögzítetteknek érvényt szerezni. A kisebbségi tulajdonos szerepének ugyanakkor korlátai is vannak.”
A napokban letelt az a húsz munkanap, amely alatt az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) be kellett fejeznie a Széchenyi Bank betéteseinek kártalanítását. A folyamat már hamarabb lezárult, a kifizetések az ünnepek alatt is folytak annak érdekében, hogy a károsultak mielőbb hozzájussanak a pénzükhöz.
Aki megkaphatta (nem volt vita sem a betétes személyéről, sem a neki járó összegről), az már megkapta a neki járó összeget, vagy csak rajta múlik, mikor veszi fel – mondta kérdésünkre Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője. Az alap korábbi tájékoztatása szerint a kártalanítás 1138 ügyfél összesen 21,4 milliárd forint betétjét érintette, ebből az OBA 13,9milliárd forintot fizetett ki. A betétbiztosítás százezer eurónak megfelelő összegig jár, ez az akkori árfolyam alapján 30,7 millió forint.
A Széchenyi Banknak 107 olyan betétese volt, aki ennél nagyobb összeget tartott a hitelintézetben, a kormány pedig vállalta, hogy kifizeti a nekik járó 7,5 milliárd forintból a tulajdoni hányadának megfelelő részt, mintegy 3,7 milliárd forintot. (Az indoklás szerint azért, hogy fenntartsa az állami tulajdonú hitelintézetek iránti bizalmat.) Az erről szóló, december 19-én megjelent kormányhatározat szerint a kabinet megvizsgálta a Széchenyi Bank engedélyének visszavonásával és végelszámolásának elrendelésével kialakult helyzetet, és megállapította, hogy ahhoz a pénzintézetet ténylegesen irányító többségi tulajdonos tevékenysége vezetett, és amelyért a felelősséget is neki kell viselnie. Ez a többségi tulajdonos nem más, mint Töröcskei István, egészen pontosan az érdekeltségébe tartozó T & T Zrt. Töröcskei Istvánt lapzártáig nem értük el.
Mentik a milliárdosokat
A Napi.hu szerint a Széchenyi Bank ügyfelei között négy olyan van, akik több mint egymilliárd forintot tartottak a pénzintézetnél. A kormányzati szerepvállalásnak köszönhetően ők mintegy kétmilliárd forintos „kárenyhítésben” részesülnek, e nélkül fejenként csak 30,7 millióra számíthattak volna. Az Országos Betétbiztosítási Alap korábbi közlése szerint a legnagyobb értékhatáron felüli betét 826 millió forint, ám a cikk ezt az ellentmondást nem oldja fel.
