A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményt adott ki, hogy reagáljon a kedvező adatra, s abban kiemeli, hogy a KSH tájékoztatója szerint a 2013. január–szeptemberi időszakot tekintve a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkeresetek 3,6 százalékos, a nettó átlagkeresetek 5 százalékos növekedést mutatnak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A 2,1 százalékos infláció mellett így 2,8 százalékos reálbér-növekedést sikerült elérni az év első három negyedévében. A kedvező adat pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre, hiszen a növekvő reálbér a fogyasztás emelkedéséhez vezet.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,6, a nettó átlagkeresetek 5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 2013. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 100, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 223 000 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 100 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,6 százalékkal haladták meg a 2012. január–szeptemberit.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,6 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatottak nélkül átlagosan 5,3 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,3 százalékkal, 208 000 forintra emelkedett. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (471 600 forint), ezt az információ és kommunikáció (425 600 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (391 900 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (154 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 500 forint) ágakban dolgozók kerestek. 

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 300, a szellemi foglalkozásúaké 197 700) forint volt, 5 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közszférában – közfoglalkoztatottak nélkül – 6,4, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

- A várakozásunknak megfelelő mértékben, öt százalékkal nőttek a bruttó bérek szeptemberben az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 6,4 százalékos volt, ami a szeptemberi 1,4 százalékos infláció mellett 4,9 százalékos reálbérnövekedést eredményezett. A bérnövekedési ütem gyorsulása a pedagógusbérek növekedésének köszönhető, ennek hatására az oktatási ágazatban 25,8 százalékkal emelkedtek a bérek - közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a nemzetgazdaságban a bruttó bérek dinamikusabban, 5,8 százalékkkal, a nettó bérek 7,2 százalékkal nőttek, így a reálbérnövekedés 5,7 százalék volt. A versenyszférában továbbra is lassabb a bérnövekedés üteme, az előző hónapohoz hasonlóan 3,8 százalékkal nőttek a bérek, a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés pedig 3,9 százalék volt az előző havi 3,8 százalék után. A költségvetési szférában 8,4 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában ennél jóval nagyobb, 10,9 százalékos bérnövekedés valósult meg.

Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt. A pedagógusbér-emelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, aminek a hatása már a szeptemberi adatokban érvényesült. A reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén Suppan Gergely összességében közel 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció, valamint a háztartási energiaárak csökkentésének inflációmérséklő hatásának köszönhetően a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot, az utolsó hónapokban pedig meghaladhatja az 5 százalékot.

A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második negyedévtől lassú növekedést mutat, azonban a többletbér nagyobb részét az adósságok törlesztésére, valamint a megtakarítások felépítésére fordítják. A reálbérek év végi gyorsulása azonban tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást, ami a tavalyi utolsó negyedévi kifejezetten gyenge bázis miatt érdemi növekedést mutathat a negyedik negyedévben. A bérek alakulása a versenyszférában visszafogott, míg a fogyasztás várható szerény mértékű növekedése nem okoz inflációs kockázatokat.