Itt a precedens: tízmilliárdokat kaphatnak vissza a devizahitelesek
A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla részben a felperesek számára kedvező ítéletet hozott abban az ügyben, amelyben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége indított pert az OTP-vel szemben. A bank ügyfelei egyrészt azt kifogásolták, hogy a kölcsön kezelési költségét devizában állapította meg a pénzintézet és így a forint árfolyamának alakulása erre is hatással volt. Emellett azt sérelmezték, hogy míg a hitel folyósításakor a devizavételi, addig a havi törlesztőrészletek kiszámításánál devizaeladási árfolyamon számolt az OTP.
Az előbbi ügyben az ítélőtábla - az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi, az ügyfeleknek kedvező ítéletét megváltoztatva - úgy döntött, hogy a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. Az indoklás szerint a kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható.)
A másik kérdésben, tehát a törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam ügyében azonban az ítélőtábla helyben hagyta az első fokú döntést. E szerint tisztességtelen, hogy amikor a bank a hitelt folyósítja, akkor vételi árfolyamon számol, míg amikor a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt.
Az ítélőtábla szerint csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. A határozat alapján a folyósítást és a törlesztést egyneműsíteni kell, vagyis mindkettőt devizavételi árfolyamon kell kiszámolni. A két árfolyam különbsége a döntés értelmében teljes egészében visszajár az adósnak.
A deviaalapú hitelek esetében a két féle, tehát az eladási és a vételi árfolyam alkalmazása korábban általános banki gyakorlat volt. A parlament 2010 őszén - a pénzügyi felügyelet javaslatára - úgy módosította a hitelintézeti törvényt, hogy a pénzintézetek csak középárfolyamon (sajátjukon vagy a jegybankén) számíthatják ki a törlesztőrészletet. Az új szabály 2010 november végén lépett hatályba, így azóta a bankok nem "nyerészkednek" az árfolyamon. (Ezt a kérdést korábban nem szabályozták, a vételi és az eladási árfolyamok csak a bankok általános szerződési feltételeiben szerepeltek.)
Csakhogy a Szegedi Ítélőtábla döntése visszamenőleges hatályú, vagyis a határozat szerint az OTP-nek vissza kell fizetnie az eladási és a vételi árfolyam különbözetét. Bár az ítélet írásos indoklása még nem ismert, így nem tudni, hogy a bíróság mi alapján döntött és ez miként vonatkoztatható más ügyfelek esetében, de az ítélet alapján egyelőre úgy tünik, hogy akár az összes devizahiteles pert indíthatna bankja ellen. Sőt, perelhetne akár az a 170 ezer egykori devizahiteles is, aki a rögzített árfolyamú végtörlesztést kihasználva fizette vissza kölcsönét, vagy váltotta ki azt forinthitellel.
Az egyes ügyfelek esetében a vételi és az eladási árfolyam különbözete nem jelent különösebben nagy tételt, a differencia jellemzően 2-3 százalék volt, vagyis legfeljebb a korábban befizetett törlesztőrészlet ekkora hányadát lehet visszakapni egy sikeres pereskedés eredményeként. (Ez a banknak befizetett minden egymillió forint után 20-30 ezer forintot jelent.) A bankok esetében, a több százezer devizahiteles ügyfelet figyelembe véve azonban ez már óriási tétel lenne.
A pénzügyi felügyelet korábbi becslése szerint a két árfolyam közötti különbség a bankszektornak éves szinten 10-20 milliárd forint bevételt jelentett, míg a Magyar Bankszövetség szerint inkább 20-30 milliárd forintról lehett szó. (Mint korábban írtuk, a bankoknak 2010 decembere óta középárfolyamon számítják ki a törlesztőrészleteket.) Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy az egykori és jelenlegi ügyfelek akár 100-150 milliárd forintot is visszaperelhetnének a hitelintézetektől. Ez akkora tétel, hogy egyszeriben megduplázná például a bakszektor tavalyi veszteségét.
Megkerestük az OTP-t is. A banknál azonban csak annyit mondtak, hogy a bank szeretné megismerni az írásos ítéletet, mielőtt válaszolna. Az OTP az első fokú eljárásban amúgy azzal érvelt, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak. A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna.
