Tizenhat éves csúcson a munkanélküliség!
101 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma egy év alatt, s tizenhat éves csúcsra, 11,4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta 2009 decembere és 2010 februárja között, a ráta 2,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az adat alaposan meglepte a szakembereket, még a többnyire kritikus elemzőket is. Suppan Gergely, a Takarékbank elemezője elmondta, hogy a piac 11 százalékos vagy az alatti munkanélküliséget várt erre az időszakra. Meglepetést okozott a munkanélküliek számának megugrása az előző periódushoz képest is. Szerinte nehéz megmondani, hogy minek a hatására emelkedett meg ennyire a munkanélküliek száma, a nyugdíjba vonulás feltételeinek változásaát illetve adminisztratív okokat is kereshetünk az indokok között.
A kormány munkahelymegtartási programokkal és adócsökkentéssel küzd a munkanélküliség ellen - reagált Szollár Domokos kormányszóvivő. Hangsúlyozta: az állástalanok számának növekedése a gazdasági válság egyik legsúlyosabb következménye, nem hungaricum, Európa szinte valamennyi országa ugyanezzel a problémával küzd. Spanyolországban például 18,8, Szlovákiában 13,7, Írországban pedig 13,8 százalékos a munkanélküliség a január végi adatok szerint. Lengyelországban, ahol az Európai Unióban egyedüliként tavaly 1,7 százalékkal bővült a gazdaság, februárban 13 százalékra nőtt a az állástalanok aránya.
Másként vélekedik a Fidesz, az ellenzéki párt sajtótájékoztatón kommentálta a hírt. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője budapesti sajtótájékoztatóján erre reagálva azt mondta: az elmúlt hónapokban folytatott "kormányzati szájkarate enyhén szólva besült", hiszen semmi másról nem lehetett hallani, mint hogy mennyire sikeres a kormány, ehhez képest pedig most kiderült, hogy tizenhat éves csúcson van a munkanélküliség. A fideszes politikus szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája hosszú távon veszi el a jövőt, a kilábalás lehetőségét az országtól, a KSH hétfői jelentéséből ugyanis kiderül az is, hogy a 24 év alatti fiatalok több mint 25 százaléka munka nélkül van.
Suppan Gergely szerint arra lehet számítani, hogy a következő egy-két periódusban a munkanélküliség még további növekedést mutat a szezonális hatás, illetve a belső kereslet visszaesése miatt. Ugyanakkor a multinacionális vállalatoknál egyértelműen mutatkoznak kedvező jelek, az elmúlt hónapban több száz munkahelyet teremtő bejelentéseket tettek, ugyanakkor ez továbbra sem tudja ellensúlyozni, hogy a belföldre termelők még mindig nagy válságban vannak. Márciusig tovább emelkedik a munkanélküliség, ekkor azonban már fordulat várható, mert elindulnak a szezonális munkák a mezőgazdaságban, az építőiparban, a nyáron a turizmusnak is felszívó hatása lesz a munkaerőpiacon. Ekkortól nyárig valamelyest mérséklődik a munkanélküliség, nem sokkal 11 százalék alá süllyedhet.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint is rosszabb lett a munkanélküliségi adat a vártnál. A magánszférában további elbocsátások voltak, a közszféra sem tudott új alkalmazottakat felvenni, a kormány Út a munkához programja korábban ellensúlyozta a helyzetet, de nagyjából ez a lehetőség is telítődött. Az ING Bank elemzője szerint szezonális okok miatt márciusban még tovább növekedhet a munkanélküliség, március és április környékén 12 százalék körül tetőzhet a ráta.
Szollár Domokos arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a magyarországi munkanélküliségi mutató megfelel az EU átlagának, a hazai gazdaság zsugorodása nagyobb. Magyarország gazdasága 2009-ben 6,3 százalékkal zsugorodott, és a kormány az idei évre is 0,2 százalékos csökkenést vár.
A nyári szezonális munka remélhetően segít megállítani a munkanélküliség növekedését, de az továbbra is kérdéses, hogy a csökkenés mennyire tud beindulni, mert az építőipar várhatóan nem fog olyan jól teljesíteni, mint a korábbi években. Németh Dávid elmondta, hogy a mezőgazdasági betakarítási munkákhoz kellenek majd az idénymunkások, az idegenforgalom is több embert alkalmaz, így arra lehet számítani, hogy valamelyest csökkenni fog a munkanélküliség, de annyira nem, hogy az idénymunka megszűnte után egy alacsonyabb szinten álljon meg. Év végén is 11-11,5 százalék között lehet a munkanélküliség - tette hozzá.
1994 első negyedéve óta, amikor 11,5 százalék volt a ráta, most volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya. 2009. november és 2010. január között 10,8, 2008. december és 2009. február között 9,1 százalék volt az állástalanok aránya.
A KSH adatai szerint 2009. december és 2010. február időszakban a 15-64 éves népesség 61,7 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,3 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. december és 2010. február között átlagosan 3 millió 695 ezer volt, 67 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 54,6 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,8 százalékponttal csökkent.
A 15-74 éves munkanélküliek létszáma mindezek alapján 479 ezer fő volt, 101 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A férfiak munkanélkülisége 2,6 százalékponttal, a nőké 2 százalékponttal nőtt.
A munkanélküliek 17,2 százaléka a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,5 százalékos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékponttal meghaladta az egy évvel ezelőttit.
Ebben a korosztályban az előző három havi, a 2009. november és 2010. január közötti időszakhoz viszonyítva némileg nőtt a foglalkoztatottak létszáma és csökkent a munkanélkülieké, ez a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékpontos csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta stagnálását eredményezte.
A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,7 százalék volt, 2,5 százalékponttal magasabb, mint a 2008. december és 2009. február közötti időszakban. A KSH adatai szerint a munkanélküliek 44,9 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap, 1,1 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
