A Fidesz-frakció 2013 óta többször is olyan minősítési szabályokat hozott, amelyeket szakértők szerint a Hunguardra szabtak. Az akkor még Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárca egy másik törvény módosító indítványai közé rejtve terjesztette elő a közműszolgáltatók számlaaudit-kötelezettségét. Az indoklás szerint pontos számlákra vágytak. Nem mintha addig tömegével állítottak volna ki téves számlákat. Ezután – több körben is – Németh Szilárd Fidesz-alelnök vetette be magát, a tanúsítócéggel szemben olyan követelményeket támasztva, amivel a piac szerint lényegében csak a Hunguard rendelkezett.
Néhány versenytárs igyekezett ugyan beszerezni az előírt tanúsítványokat, de mire ez sikerült, a parlament – a kancelláriát vezető Lázár János, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tárcája javaslatára – ezeket eltörölte és új, szintén leginkább a Hunguardnál meglévő követelményeket írt elő. A közműcégek egyenként néhány tízmillió forintot fizettek a papírért, amely kimondja: rendesen számláznak. A rostán – a jelek szerint – senki sem akadt fenn. A közműcégek közül több is visszafogottan azt közölte lapunkkal: az összegbe nem halnak bele, mindenki pontosan érti, mi a lényeg, az oknyomozó cikkek pedig még segítenek is abban, hogy a mégoly éles verseny után végül kit kell megbízniuk. Azaz úgy látszik, a törvényhozó hatalom az általa hozott jogszabályokkal egy magáncéghez csatornázott bevételeket.
A Hunguard nem új társaság: az informatikai piac negyedszázados szereplője. Bár mindig is profi szolgáltatóként tartották számon, ez addig különösebben nem mutatkozott meg az eredményességén, amíg 2011 végén meg nem vásárolta a többséget a munkatársaktól Csík Balázs. Az addig néhány százezres nyereség rögtön több tízmilliósra hízott.
Ez idő tájt jelent meg az első híradás arról, hogy a nyerőautomaták kötelezővé tett auditálásáért is valahogy csak a Hunguardnak lehetett fizetni. A közműcégügyi Fidesz-segítség után, 2015-ben Csík Balázs többségi tulajdonosként már százmilliókat vihetett haza. A nem túl bőbeszédű informatikai szakember a többi között azt sem osztotta meg lapunkkal, hogy ezt az összeget mire költötte. A gyanú ellenére Csík és a Fidesz-frakció között nem találtunk kapcsolatot, a Hunguard pedig minden ilyetén sejtetést határozottan elutasított.
Varga Mihály tárcája tavaly a brókerbotrányok hullámán a pénzügyi szolgáltatók rendszereinek auditálását is a közművekéhez hasonlóan szerette volna előírni. Az informatikai szövetség teljes mellszélességgel kelt ki ez ellen, az előírást pontatlannak, az auditálóval szembeni követelményeket a szakmaiatlanság mellett értelmetlenül szigorúnak nevezve.
Osztalékparadicsom
Málta az Európai Unió egyik legalacsonyabb adózású tagállama. Meglepő módon a szigetországban a közösségi jogszabályok betartásával is lehet olyan céget alapítani, amely az offshore társaságokhoz mérhető adózási előnyöket kínál – áll az offshore-ipar nagyágyújának számító Crystal Worldwide hirdetésében. Mint írják, Máltán a cég által kapott osztalék teljes adómentességet élvez. Ez bizonyára nem kerülte el a Javelin-alapítók figyelmét sem. A máltai részvényesek osztalékfizetéskor a befizetett társasági adó jelentős részét visszaigényelhetik.
Mindazonáltal Csík Balázs – már csak a tanúsítványok kötelező megújításai miatt is – reménykedhetett cége újabb sikerében. Sőt 2016 elején már ismerhette a társaság tavalyi, busás eredményekről tanúskodó adatait is. Ezért nehezen érthető lépés, hogy osztalékfizetés előtt, az idén januárban eladta a többséget a máltai Javelinnek. Tulajdonostársa, a három éve ügyvezetőnek elszegődő, majd Csíkkal együtt tavaly az alapítók maradékát is kivásárló Lengyel Csaba szintén adott el hányadából a Javelinnek. Mivel az osztalékból mindenki tulajdoni aránya szerint részesül, számításunk szerint a Javelin markát nagyjából kétszázmillió forint ütötte, és Csík Balázs az ügylet nyomán körülbelül 180 millió forinttól esett el. Mindemellett továbbra is kistulajdonos és ügyvezető maradt. Az eladások okát firtató megkeresésünkre a Hunguardtól nem érkezett érdemi válasz. A Csík Balázsnak feltett kérdéseinkre Dráviczki Ákos sajtóreferens azt üzente, minden váltás szabályosan történt.
Bevétel- és nyereségbővülésüket kiemelkedő szakértelmükkel és dinamikus fejlesztési terveikkel indokolta.
Az, hogy ki állhat a Javelin mögött, rejtély. Nagy vita biztos nincs a bent maradt tulajdonos-irányítókkal, hiszen sokszor a Javelint is Lengyel Csaba képviseli. A máltai társaságot az offshore-nál megszokottak szerint egy cégképviselettel foglalkozó vállalkozás, a Gnosis képviseli, esetenként Francesco Sultana személyében. A máltai céginformációs viszonyok nem túl cudarok a tulajdonosok elrejtése tárgyában. A szigetország állami adatbázisa szerint a Javelin tulajdonosa a szintén Máltán bejegyzett Kinanis Fiduciaries Ltd. és a Levantes Management Ltd. Ezután viszont már egy szigettel arrébb lépünk: a Kinanis Fiduciaries Ltd. tulajdonosa a ciprusi Kinanis & Co., valamint a szintén ciprusi illetőségű Christos P. Kinanis. A Levantes Management Ltd. pedig a szintén ciprusi Kamaronian Investments Ltd., illetve a Notrosion Management Ltd. tulajdona.
Mindezek jó része az offshore-séma szerint lényegében ismeretlen, piaci szerep nélküli társaság. Kivéve a Kinanis-cégeket, amelyek az adómérséklő cégszolgáltatásokat kínáló Kinanis-csoporthoz köthetők. Christos P. Kinanis neve szerepel a nemrég nyilvánosságra került botrányos panamai offshore-iratokban is. A ciprusi cégeknek az ottani állami nyilvántartás ingyenesen elérhető adatai között csak az igazgatóit leltük fel, görög nyelven. Egy biztos: magyar egyelőre nem bukkant fel köztük.
Rendben van?
A törvényi kötelezés nyomán a Tigáz is elvégeztette számlázási rendszereinek tanúsítását, a többiekhez hasonlóan a Hunguarddal. Ez, illetve a februárban kiállított felülvizsgálatok – miszerint a Hunguard továbbra sem talált problémát a szolgáltató számlázási rendszerében – a Tigáz honlapjáról letölthetők. Ehhez képest a Tigáz néhány hete azzal indokolta a magánszemélyekre szabálytalanul kivetett behajtási költségátalányt, hogy bizonyos esetekben – amikor például egyazon szerződés alapján fogyaszt egy magánfelhasználó és a cége – adatbázisa nem képes a két tételt elkülöníteni, más esetekben pedig tévesen értelmezik a szabályokat. Arra a kérdésünkre, hogy ennek tükrében hogyan találhatták megfelelőnek a Tigáz számlázási rendszerét, Dráviczki Ákos sajtóreferens kifejtette: az ő feladatuk a hiányosságok, gyengeségek feltárása, ezzel kapcsolatban elvárások megfogalmazása és azok megtörténtének ellenőrzése.
