Tiszta sportital a pohárba
A sportitaloknál is dúl a Coca–Pepsi háború, amelynek legfrissebb epizódjaként a Coca-Cola száműzte a Powerade-ből az egyik vitatott hatású összetevőt. A brómtartalmú növényi olajat (BVO) korábban emulgeálószerként adagolták a sportitalhoz, megkönnyítve az egymásban nem oldódó folyadékok eloszlatását. Az üdítőitalokhoz 1931 óta kis mennyiségben adagolt BVO elsősorban a citrus ízesítést adó olajok oldódását segíti elő. A BVO 1958-ban „egészségre ártalmatlan”minősítést kapott, amit aztán 1970-ben visszavontak, ám korlátozott dózisban ma is engedélyezett élelmiszer-adaléknak számít. Amerikában legalábbis, hiszen Japánban és Európában már tiltott az alkalmazása,miután kiderült, hogy a BVO-tartalmú üdítők mértéktelen fogyasztása brómizmushoz vezethet, ami memóriazavarral, krónikus fáradtsággal, mozgáskoordinációs problémákkal párosul. Igaz, ahhoz, hogy ez kialakulhasson, napi rendszerességgel 2-4 liter BVO-tartalmú üdítőt kell elfogyasztani – ismerjük el, Amerikában ez nem lehetetlen vállalkozás.
A 64 százalékos részesedésével piacvezetőnek számító sportitalt, a Gatorade-et gyártó PepsiCo már tavaly januárban meghajolt a közakarat előtt, akkor kétszázezer aláírást sikerült rövid idő alatt összegyűjteni az interneten, követelve a BVO lecserélését. Az érv logikus volt, hiszen Európában ugyanazt a terméket más adalékanyaggal forgalmazták, azaz volt bevált recept a BVO kiváltására. Igaz, a PepsiCo nem volt következetes, a Mountain Dew üdítőjében ma is BVO-val „csapatja szét” a citrusaromát – derül ki az Associated Press híréből.
Lehet, hogy már nem sokáig, legalábbis ha a BVO-mentesítés kérlelhetetlen élharcosaként fellépő Sarah Kavanagh-n múlik. Az amerikai tinédzser eddig 59 ezer támogatót szerzett a Powerade „megtisztításához”, s már ennyi is elég volt a Coca-Colának ahhoz, hogy lépjen. Igaz, a cég semmilyen összefüggést nem ismert el a petíció és a receptcsere között, csupán annyit közölt, hogy termékei BVO-mentesek. Erre azt követően derült fény, hogy számos amerikai nagyvárosban az összetevőket a címkén fel nem tüntető Powerade-palackok kerültek a boltokba. Annyi derült csupán ki, hogy a Coca-Cola a puncs és az eper ízesítésű sportitalaiban is másra cserélte ki a stabilizátort, ám azt nem árulták el, hogy mire.
Az egészségtudatos vásárlói nyomás egyre hatékonyabban érvényesül – szűrhető le az utóbbi évek tapasztalataiból. Érdekesség, hogy a receptcserének olyan adalékok is áldozatul esnek, amelyek fogyasztása bizonyítottan nem okoz egészségkárosodást. Ilyen például az azodikarbonamid, amit minimális mennyiségben a liszthez keverve állományjavítóként és fehérítőként alkalmaznak az amerikai pékek, ám egy petíció nyomán a Subway gyorsétteremhálózat mégis leállt a használatával. Az más kérdés, hogy a vegyület – előállítása során – allergizáló hatást kelthet az arra érzékenyeknél.
Európában mindenesetre nem vacakolnak: az elővigyázatosságot a betiltással helyettesítik – ebben biztosan előrébb járunk Amerikánál.