belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. március
11. csütörtök
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Téves diagnózis, téves terápia - Surányi György írása

Mindenekelőtt a devizatartalék elégtelen szintje miatt kényszerült Magyarország az elsők között külső segítségért, nemzetközi hitelért folyamodni 2008 őszén, a globális pénzügyi válság kirobbanása után. A magyar kormány, a jegybank, a magyar és a külföldi elemzők azonban a magas államadósságban és a fedezetlen devizahitelek állományában jelölték meg a sérülékenység legfőbb okait. A téves diagnózist téves terápia követte. A költségvetés hiányát a válságban indokoltnál nagyobb mértékben igyekezett csökkenteni a kormány, mert ezt szorgalmazta elsősorban a jegybank, de részben a nemzetközi intézmények is ebbe az irányba igyekeztek terelni a folyamatokat. Ennek nyomán azonban csak elmélyült a gazdasági krízis. Magyarország azért vált az elsők között áldozattá, mert a korábbi évek hibás stratégiája következtében alacsonyra süllyedt devizatartalék-szint miatt a jegybank majdnem lefegyverezve szemlélte az eseményeket. Nagyon összeszűkült, de megmaradt mozgásterében is szinte lebénult. Végső hitelezői szerepét még olyan szinten sem tudta ellátni, mint a környező országok jegybankjai. Ortodox gondolkodásmódja megakadályozta abban is, hogy újszerű eszközöket vessen be, s megkönnyítse a magánberuházások finanszírozását. Így a rossz szerkezetben és az eredetileg meghirdetett túlzott költségvetési kiigazítással együtt a monetáris politika is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság a szükségesnél nagyobbat zuhant.

NOL| 2010. január 30. |193 komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Nantal | 2010. március 1. | 11:11:06

Dr Photon: 08:33:45

...Köszönöm...!

Dr Photon | 2010. február 28. | 08:33:45

Kedves Nantal!
Erdekesek a legujabb bejegyzesei, de most mar rostellem, hogy igy lefoglaltuk a helyet nem egeszen a cikkhez tartozo bejegyzesekkel. Letrehoztam egy ideiglenes email cimet, amin keresztul el tud erni: photonassembly@gmail.com .
Udvozlettel:
Dr Photon

Nantal | 2010. február 26. | 20:44:59

...Dr Photon: február 17. 10:35:13

...a kommentjében felhozott mezőgazdaság problémái megoldásának természetesen egy szegmense lehetséges...!

...azonban, különösen a magyar mezőgazdaság problémájának felszámolása irányának a legdöntőbb motívuma a kb. 200 km-es vonzáskörzetű piacok létrehozását tekintem, amely állami szerepvállalás nélkül nem megoldható, tekintettel arra, hogy egy ilyen létesítmény óránkénti kamion forgalma 1500 db-ra adódik...!!!

...ez a fejlesztés azonban az állam számára rendkívül hamar megtérül, részben összefüggésben az Ön "projektjével", hogy valamit is módjában álljon "érzékelni" - így -, komment formájában...!!!

...ám ehhez egy külön "poszt" is kevés lenne, a részletes kifejtésekre...!!!

Nantal | 2010. február 26. | 20:13:37

Dr Photon: a február 17. 10:35:13-as kommentje végén kifejtett KORRUPCIÓS tapasztalatok okán - most két bírósági eset kapcsán -, IDŐHIÁNY okán, nem voltam képes követni a kommentezésben...!

...bocsi...!

Nantal | 2010. február 26. | 20:05:17

Dr Photon: 06:32:35

...hmm...!

...a pénzforgalmi "meglátásával, javaslataival" mint már jeleztem egyetértek, mindössze a bevezetésének - hogy is írjam -, szektorizálásának az ÜTEMEZÉSÉT szükséges "jól eltalálni", mert - végül is -, hát igen, az ELLENŐRZÉSNEK ez az útja adhatja meg a "megalapozottság" ALAPJAIT...!!!

Dr Photon | 2010. február 22. | 06:49:44

%
Mindenkeppen ez a jovo, akik kepesek felfogni a tudomany es a technologia haladasi iranyat, azok latjak. Csakhat az ostoba politikusokatn (tisztelet a kivetelnek) sokaig tart errol meggyozni...

Dr Photon | 2010. február 22. | 06:32:35

@Nantal | 2010. február 21. | 14:15:23
Egyetertek Onnel az arres szabalyozasanak szuksegessegerol. Amit irtam, hogy meg kellene jeleniteni a termekek csomagolasan csak affele bevezeto lepes lenne. Tovabbi lepes lehetne, hogy valamilyen "bunteto fuggveny" ("penalty function") szerint adoztatjuk az arrest. Ez a bunteto fuggveny pl negyzetesen nohetne az arressel. Ennek kivitelezeset is leegyszerusitene az altalam vazolt rendszer, ugyanis mindenfele penzforgalom az allami regisztracion menne keresztul, ahol egy uzlet eseten lathato volna az aruert kifizetett penz illetve az annak eladasaert kapott penz. Tehat a rendszer nem igenyelne nehezkes es idoigenyes kezi vezerlest. Viszont vigyazni kell, hogy a megszokott hasznok elmaradasa ne okozzon pl termekhianyt. Magat az adorendszert is lehetne akar pl mesterseges intelligenciaval terveztetni, az optimalas kriteriumai koze pedig a forgalmazok mohosagan kivul mas parametereket is bevenni. onnan mar altalanos mesterseges intelligencia fejlesztes problemajava redukalodna le az egesz arres szabalyozas, ami a penzforgalom szamitogepes villamgyorsasagi ellenorzese mellett a mesterseges intelligencia reven dinamikusan valtoztathato volna. valahogy ug fejlodne, mint egy tanulni kepes elo rendszer altalaban. Ahogy voltakeppen az is van az egesz mogott, modernebb gazdasagelmelettel foglalkozok mar kapisgaljak, pl egy MIT-s (Massatchusetts Institute of Technology) Andrew Lo nevu professzor nyomul ebben a temaban sokat. Mindenkeppen ez a jovo,

Nantal | 2010. február 21. | 14:15:23

...Dr Photon: 07:56:09

...tulajdonképpen, az "ÁLLAM ÜZEMELTETÉSÉT" tenné "rentábilissá" legnagyobb mértékben, ám a lakosságra is hasonló eredménnyel járhatna, egy - alkalmas -, ÁRRÉS SZABÁLYOZÁS bevezetése...!

Nantal | 2010. február 21. | 14:08:48

dr Photon: 07:56:09

...tudom, hogy néhány "összefüggésre" nem jól használom a szavakat, de kérem nézze el, mert már kétszer törölte a "pontosabb" gondolatimat a "frissítés"...!
...bocsi...!

Nantal | 2010. február 21. | 14:00:31

Dr Photon: 07:56:09

... másrészt, ez az ÁRRÉS SZABÁLYOZÁS HIÁNYA, - megítélésem szerint -, globális probléma...!
...hogy csak a közeli térségre hivatkozzam, az EU déli államai, annak idején, "emelt értéken" léptek be a közös valuta unióba, ennek a következménye lett, a horribilis állam adósságuk, amelyre a valóságban csak az a lehetőségük maradt, hogy jókora "fizetés csökkentéssel" gazdálkodják ki, az államadósságot...!
...vagyis, csökkentsék az "árréseiket"...!!!

Nantal | 2010. február 21. | 13:32:56

Dr Photon: 07:56:09

...hmm...! ...szerintem, nem generációs "gond" ez...!
...merthogy, a "címkére való felírás" - bár hozhat némi eredményt -, a valóságban csak VALÓS PIACON MŰKÖDŐKÉPES...!
...egy monopolizálton NEM...!
...másrészt, a "fizetőképes kereslet hiánya" közepette, az ÁRRÉS "szabályozás" adhat megoldásokat arra a "problémára", amit például az orvosok, ügyvédek "feszegetnek", hogy márpedig, az EU átlag (havi 3 millió Ft) alatt, hogyan gondolja "állam apu", hogy Ők dolgozzanak...!
...az ÁRRÉS "szabályozást" úgy szokásos működtetni, hogy árelemzéssel meghatározzák a VALÓS - indokolt - költségeket, oszt területektől függően szabályozzák a felszámítható ÁRRÉS %-os mértékét...!!!

Dr Photon | 2010. február 21. | 07:57:07

%
Az en megkozelitesem a vegletekig demokrata, semmifele kezi vezerlesben nem bizok, bizok viszon a tenyleges demokraciaban, ami szerintem legjobban a kozvetlen demokraciaban valosithato meg. A nyilvanossag novelese onmagaban nem eleg, az is kell hozza, hogy a nyilvanossagnak ugydonto ereje legyen, ezzel pedig maris a kozvetlen demokracianal vagyunk. Gratulalok, On levezette, miert kell nekunk kozvetlen demokracia!

Dr Photon | 2010. február 21. | 07:56:09

@Nantal | 2010. február 20. | 13:32:23
Kedves Nantal! Megneztem a Wikipedia Dr Csikos-Nagy Belarol szolo cikket, onnan pedig a "A reform után ─ merre tovább?" cimu cikket. Ebben a cikkben es az On altal irtakban is generacios kulonbseget erzek a gazdasagrol valo gondolkodasban. On szamara a szamitogepes penzugyi ellenorzes affele szimpatikus tudomanyos fikcio, az a vilag, amiben biztosabban mozog, az a tervgazdalkodas regi vilaga, ami affele nemetes precizitassal, korrektseggel mukodik, jo esetben. En egy masik vilagban nottem fel tudomanyos szempontbol. A leggyorsabb szuperszamitogepeken millio orakat hasznaltam fel fizikai modellezesre es tapasztalatom van hatekony algoritmusok fejleszteseben is a legkulonbozobb fizakai teruleteken belul. Azon felul en inkabb az onszervezodo tarsadalomban bizok, nem az un bolcsek kezi vezerleseben. A kozvetlen demokracia legjobb peldaja nem Svedorszag, hanem Svajc.
Ettol fuggetlenul tenyleg nagyon sok mindenben egyetertunk, pl az arresrol is, abban, hogy szabalyozni kellene. de abban, hogy hogyan, lehet, hogy eltero az elkepzelesunk. En elmondtam, hogy az arrest a penzforgalom szamitogepes nyilvantartasan es az arucikkeken valo megjelenitesen keresztul kepzelem el alapvetoen. tervgazdasagban ez maskepp volt, az allam irta elo, vagyis egy sokkal merevebb rendszer volt, nem volt benne eleg rugalmassag es nem bizta az emberekre, hogy maguk dontsenek vegul arrol, milyen arrest hajlandoak elfogadni. Az en megkozelitesem a vegletekig demokrata,

Nantal | 2010. február 20. | 14:16:36

Dr Photon: 10:35:13

...amit, - érintőlegesen -, a 13:32:23-as kommentemben írtam, az ÁRRÉS "szabályozásról", na, EZ AZ, ami megszűnt, a rendszerváltáskor...!
...ami meg jött helyette, a "piacnak mondott" önszabályozás, na - szerintem -, EZ AZ, ami VALÓTLAN, sok szegmensében, az ország, vagy akár a "nyelv terület" vonatkozásában...!!!
...tehát, ahol LÉTEZIK VALÓS PIAC, ott a PIAC "önszabályozása" is működhet...!!!
...ha azonban, ezen a PIACON IS FELLÉP a "monopolizáció", - amit onnan lehetséges felismerni -, hogy az ÁRRÉS meghaladja, a valós PIAC ÁRRÉSÉT, EZÉRT az állam "SZABÁLYOZÁSI MECHANIZMUSÁNAK" lenne szükséges HELYETTESÍTENIE, az önszabályozás hiányát...!!!
(...ezt a szerepet lenne képes ellátni, a "reinkarnált" Országos Anyag- és Árhivatal...!)

...nos, ez a téma kör is megérdemelne, egy önálló "fórumot"...!!!

Nantal | 2010. február 20. | 13:41:38

Dr Photon: 10:35:13

...ami az ESS finanszírozásáról kifejtett meglátását illeti, azzal kapcsolatban fenntartom a február 16. 15:49:02-es kommentemben írtakat...!
...persze, a körülmények változhatnak, de jelenleg az él, amit ott leírtam...!

...ami a "közvetlen demokráciára vonatkozó leírását illeti, az gondolom elírás lehet, ám amire helyesen gondolhat, az szerintem a NYILVÁNOSSÁG növelése lehet, ami - mint Svédországban - eredményezi a korrupció jókora csökkenését...!!!

Nantal | 2010. február 20. | 13:32:23

Dr Photon: 10:35:13

...hmm...! ...a "mohó algoritmus" másik "ellenszere", - megítélésem szerint -, az árrés szabályozása is lehetséges, - amelyben fejtett ki jókora tevékenységet - mások mellett, -, Dr Csikós Nagy Béla is...!
...az Ön javaslatát is, ezt elősegítő lépésnek látom, mint ahogyan ezt már - mint támogató -, többször is kifejtettem...!!!

Dr Photon | 2010. február 17. | 10:35:13

@Nantal | 2010. február 16. | 16:19:03
Szerintem a termeszettudomanyos es muszaki kutatas/fejlesztes meg sokaig szinte kimerithetetlen munkalehetoseget fog szolgaltatni. De, ha jol belegondolunk, kellene ontozomuveket epiteni, bio-elelmiszert termelni, sivatagokat viragzova tenni, stb, amihez a viszonylag kepzetlen munkaero is kell. Az igazi problema nem a gepesites szerintem, hanem a penzaramlas (hitelezes, befektetesek) szerkezete, ugyanis ezek nem a hosszu tavu fenntarthato fejlodest celozzak meg, hanem a greedy-algorithm, vagyis a moho algoritmus szerinti rovidtavu profitoptimalasra vannak beallitva. ennek az atallaitasa szinte kizarolag csak az altalam vazolt ujszeru penzugyi rendszer reven volna attekintheto es megvalosithato. Nem csoda, vagy kaosz - hanem fizika.

Az ESS annyiban ajandek, hogy az EU ad hozza egy csomo penzt, amibol foleg nyugat-europai vallalatok reszesulnek majd, akik a berendezesek nagyobb reszet gyartjak.
Miert is ne fogadnank el ezt az ajandekot? Valoban megerdemli a magyar neutronkutatas (Mezei Ferenc es tarsai).

Ami a korrupciot illeti, a demokracia tokeletlensegebol fakad, csak a valodi, kozvetlen demokracia tudja szerintem gyokereben kezelni ezt a problemat. Minden hatalmi elit szuksegkeppen korrumpalodik.

Nantal | 2010. február 16. | 16:19:03

Dr Photon: 09:04:16:

...ami pedig a "súlyos társadalmi leépülést" illeti, az - szerintem -, nem speciális hazai "gond", hanem globális...!!!
...legfeljebb, nálunk jobban feltűnik, nekünk...!
...merthogy, a gyártások, no meg az információ fejlődésével, egyre kevesebb kézre és agyra van szükség minden relációban...!
...tehát, hasonló folyamatok játszódnak le, mint Angliában az ipari "forradalom" idején...!
...na ennek a "folyamatnak" a "diagnosztizálása", valamint ennek alapján a STRATÉGIA "alakítgatása", az egyik legfontosabb feladata lenne, az ország "irányításának"...!!!

Nantal | 2010. február 16. | 15:49:02

Dr Phpton: 08:46:33

...bocsánat, de tényleg nem "sértegetni" kívántam a szóhasználattal, de nem jutott jobb az eszembe...!
...ám az ESS messze nem lenne "ajándék"...! ...részben mert éppen a neutronkutatásban bizony ott vagyunk "már", vagy "még" a toppon...!
...ugyanakkor, ez a tudományos berendezés úgy mond, önfenntartó, amelyre az EU - központi pénzt -, egy fillért sem szán...!
...magyarul, ez a berendezés - csúnya szóval -, "maszekben" épül, az EU tagállamainak - a jól felfogott - érdekeik alapján...!!!
...az lenne "ajándék", az EU számára, ha végül is nálunk épülhetne meg ez a berendezés...!!!
...de ugye, ehhez a "józan paraszti ész" is szükségeltetik, a beruházásban érdekeltek részéről...!!!

Nantal | 2010. február 16. | 15:36:58

Dr Photon: 09:04:16

...ami pedig a korrupcióra vonatkozó érzékelését illeti, talán azt pontosabban úgy lehetne definiálni, hogy a JOGI IPAR "rá jött", hogy NINCS FELELŐSSÉGE annak alkotásában, illetőleg alkalmazásában...!!!
...és ha hiszi, ha nem, éppen azok a "fő okos tojások", akiknek volna is lehetőségeik ennek megváltoztatására...!!!
...egy darabig, még lehetett abban reménykedni, hogy "nem élnek vissza" a lehetőségekkel, ám a tapasztalataim szerint, mintegy 12 éve, beindult egy olyan folyamat, amely mára nyilvánvalóvá tette, hogy "ez a folyamat" nem folytatható...!!!

Nantal | 2010. február 16. | 15:25:26

Dr Photon: 09:04:16

...hmm...!

...amit az elmúlt 20 év "privatizációjáról" gondol, az nagyjából, megegyezik az én meglátásaimmal is...!
...rész eltérések azonban természetesen akadnak, ám ezek kifejtésére - most -, nincs módom, mert a terjedelmesség gátat szab...!
...ami a az osztalék "kivonás" problémáját illeti, arról természetesen STRATÉGIAI képet kéne "először is" alkotni, azaz a PONTOS "diagnózist" kell felállítani...!
...merthogy, másképpen látja ezt mondjuk a FIDESZ és másképpen mondjuk az MDF, hogy mást ne is említsek...!

Dr Photon | 2010. február 16. | 09:06:47

%
sulyos tarsadalmi leepulest eredmenyezve. Valos teljesitmenyt pozitiv penzugyi merleg jellemez, mint pl Kina eseteben. Minden mas megteveszto latszat.

Dr Photon | 2010. február 16. | 09:04:16

@Nantal | 2010. február 13. | 13:11:24
Nezze, a privatizacio egesz tortenete egy borzalmas kudarc. Mindenki tudja, aki olvas gazdasagi sajtot, hogy a volt nemzeti vagyon kiarusitasa semmilyen bevetelt nem hozott az allamnak, talan ha nullszaldos volt.

Az meg, hogy vannak kulfoldi beruhazasok, megintcsak nem feltetlenul jo a penzugyi merleg szamara, mint az Rona Peter cikke (Amit szabad Jupiternek...) kitunoen megfogalmazza. Oszinten, borzasztoan meglep az On vegletesen leegyszerusito fogalmazasa a korrupciot illetoen, hiszen az allitasat ("megvalósult fejlesztések "hozamai" jóval nagyobb mértéket képviselnek, valamint folyamatosan termelik az "adókat", míg az elvesztett értékek, egyszeri veszteségek") a penzugyi merleg folyton novekvo hianya, amirol On is tud, vilagosan cafolja. Lehet, hogy vannak befektetesek, amik netto merlege penzt hoz az orszagba, de az osszes befektetes utan kialakulo kep az, amit Rona Peter is vilagosan leirt, hogy a penzugyi merleg hianyanak ketharmada a kulfoldi tulajdonosi osztalekbol szarmazik (csak egyharmada az allamadossag utani kamattorlesztes), amit hitelfelvetellel vagyunk kenytelenek finanszirozni. Ezt en egyaltalan nem neveznem pozitivumnak. Az elmult husz ev, ugy ahogy van egy borzalmas penzugyi, gazdasagi es politikai korrupcio, amire csak borzadallyal lehet visszatekinteni. Az elmult husz ev valodi teljesitmenye csak a penz kiszivattyuzasa az orszagbol, termeszetesen beruhazasok (es privatizacio) reven, sulyos tarsadalmi leepulest er

Dr Photon | 2010. február 16. | 08:46:33

@Nantal | 2010. február 13. | 13:37:06
Nem tudom, hogy a "lesajnalas"-e a megfelelo szo erre. Mivel az ESS affele egyszeri ajandek az EU-tol, legalabbis olyan, amit ritkan kapunk, nyilvan erdemes minden lehetoseget megragadni, hogy Magyarorszagra keruljon. Ezzel egyutt, iszonyatos felelotlensegnek latom azt a fajta tarsadalmi meghasonlast, amit a szupermodern es harmadik vilagbeli nyomorba visszasullyedt egymas melletti letezese jelent. Megpedig olyan esetben, amikor a nyomorba sullyedes nem az adott polgarok onhibajabol tortent, hanem az allamot atjaro korrupcio reven. Amit erzek mogotte, az az, hogy az orszag egy nagy reszet mintegy leirjak, affele "modernizacios" vesztesegkent, megpedig tomegek eseteben ugy, hogy nem szolgaltak erre ra.

Nantal | 2010. február 13. | 13:37:06

Dr Photon: 08:59:00

...ami az ESS-re vonatkozó - megítélésem szerint - "lesajnáló" meglátásait illeti, hát óriási csalódás a számomra, mert ÖN fizikusként, a gazdasági ismeretei sem csekélyek, ezért a "lesajnálását" ÖNTŐL NEM FOGADOM EL, mert ezzel a hozzá nem értőket téveszti meg, amely sokkal nagyobb kárra vezethet, mint amiket ÖN most kifogásol...!
...gondolom érti mire válaszoltam...!

Nantal | 2010. február 13. | 13:25:04

Dr Photon: 08:59:00

...folytatás...

...a gazdasági STRATÉGIA kialakításának, alkalmazkodásának, folyamatosságának a FELVETÉSE, a témája ennek a Surányi cikknek...!
...ha lesz "folytatása", SZERVEZETI RENDSZERE IS - valami csoda folytán - amelyhez - bizony - a pártok összefogása is szükséges, akkor még akár csoda is történhet, ám a NYILVÁNOSSÁG növelése nélkül, biztos hogy nem fog sikerülni...!!!

Nantal | 2010. február 13. | 13:11:24

Dr Photon §8:59:00

...hmm...!

...természetesen, a hibás és bűnözői "beütések" engem sem nyugtatnak meg, sőt én szoktam is TENNI ellene...!
...gazdasági szempontokból azonban, a "mérték" bár nem kicsi, mégis az ennek ellenére megvalósult fejlesztések "hozamai" jóval nagyobb mértéket képviselnek, valamint folyamatosan termelik az "adókat", míg az elvesztett értékek, egyszeri veszteségek...!
...a morál gyengülése azonban folyamatos, ha nem állunk neki, a megállításának...!!!
...úgy gondolom, neki lett "valahogy" állva...!
...ám a "folytatás" számomra a kétséges...!!!
...van okom rá, hogy ezt gondoljam, a tapasztalataimból...!!!

Dr Photon | 2010. február 13. | 08:59:00

Nantal | 2010. február 12. | 10:15:23
Nantal | 2010. február 12. | 10:31:50
Kedves Nantal! Sajnalom, hogy irritalo, amit mondtam. Remelem nem szemelyes szempontbol, hisz nem annak szantam. Az ESS-t en is szeretnem, mindossze azon aggodok, hogy mit erezhetnek azok az egyszeru emberek, akik latjak ezeket a nagyberuhazasokat, mikozben magukat abszolut mellozottnek erzik mondjuk egy osszeomlofelben levo egeszsegugyi koltsegvetes miatt. Iszonyatos aranytalansagokat latok ignoralva lenni. Nem az ESS-t akarom hibaztatni, mast kellene. De a ketszeres osszegert megepult autopalyakat, metrovonalakat, BKV-s tanacsadasokat, stb mar nem hibaztathatom, mert azok mar keszen vannak, az ertuk kifizetett penz meg mar atmosodott az offshore paradicsomokban. Ha ez Ont irritalja, higyje el engem is. Aki elobb lop, azt kiszolgaljak, aki kesobb ker kozpenzt, annak lehet, hogy mar nem marad. Es nem en irritalom Ont, hanem a korrupcionak ez a kovetkezmenye, joggal.

Szep hetveget kivanok Onnek, bocsasson meg, ha a valaszom irritalo maradt. Remelem az ESS megepul es a korhazakat is felhizlaljak. Csakhat a kerdes marad. Mibol? Es errol az adofizetoket kell abszolut vilagosan es megnyugtatoan meggyozni. Megpedig ugy, hogy az atlagember szamara is ertheto legyen.

Nantal | 2010. február 12. | 10:31:50

Dr Photon: 06:31:19

...az első bekezdésének utolsó mondata - számomra - többszempontból is rendkívül irritáló...!
...reménykedem abban, hogy ez a gondolata, ebben a tárgyban, egy meggondolatlan "pillanatának" a következménye...!
...ugyanis, hogyan jön ide, a teherbíró képesség, egy ÖNFENNTARTÓ berendezés vonatkozásában...???...!!!
...ez valami szándékos "rossz hiszemről" tanúskodna, márpedig ezt ÖNRŐL nem feltételezem...!!!

Nantal | 2010. február 12. | 10:15:23

Dr Photon: 06:31:09

...az ESS vonatkozású meglátása, a valóságban ALAP NÉLKÜLI, hiszen a kormány "félre tette" (mert félre KELLETT tennie!) az ESS-re szükséges "keretet"...!
...tehát, a "korrupció" erre közvetlenül - még - nem hatott...!
...másrészt azonban, - az annak "elterjedése" okán -, bizony lehet rá hatással...!
...úgy látom azonban, hogy megindult - a JOGI IPARBAN - az efféle "járvány" elleni lépések alkalmazásba vétele...!!!

Dr Photon | 2010. február 12. | 06:31:19

Nantal | 2010. február 11. | 11:12:09
En is szeretnem, ha Magyarorszagon valosulna meg az ESS, nyilvan a korrupciora elfolyt penzek toredekebol is kijonne az onkoltsege, csakhogy a korrucios penzek mar elfolytak es kesz helyzetet teremtettek, amit ignoralni a valosag ignoralasa volna. Megnyugtatobb volna ha minden nagyberuhazast egy valoban teherbiro gazdasag tudna felvallalni.

A G20, mint altalaban a politikai forumok szinte mindig az esemenyek utan kullognak es a vegsokig vedelmezik a specialis erdekcsoportokat. valtozasokat ebben az alapvetoen korrupt strukturaban csak az osszeomlaskozeli helyzetek hoznak, esetleg.

Hiaba van nekem a vazolt teljesen logikus es racionalis penzugyi rendszerem, ha az egegyadta vilagon senkit nem erdekel, aki erdemi politikai donteseket hoz. Hajlando vagyok rola barmikor vitazni, de a vitak gyakorlatilag erdemi kovetkezmenyek nelkul maradnak. A hatalom a vezetok jatekszere, nemetesen Chefsache, kenytelen vagyok ezzel szembesulni. Azert nem adom fel es terjesztem ahogy csak tudom az allamilag regisztralt penzforgalommal kapcsolatos vilagjobbito elkepzeleseimet. Sajnos csekely az eselye, hogy a a G20 is uerre a megoldasra jusson, aminek a kovetkezmenye elhuzodo valsag, tomegek szenvedese, tarsadalmak leepulese es a szelsosegek erosode lesz.

Nantal | 2010. február 11. | 11:12:09

Dr Photon: 08:31:04

...hmm...!!!

...a "túlzott aggályaival" azért nem értek egyet, mert nagyjából arról ír, - hasonlattal élve -, hogy ne menjünk ki Budapesten az utcára sétálni, mert a fejünkre eshet egy virágcserép...!!!

...az ESS vonatkozásában pedig, a felvetett negatív esélyeket tekintve, még ettől is alacsonyabb esély a realitás...!

...a pénzügyi globális problémákra azonban a G20 keresi a válaszokat...!
...a probléma már 1992 körüli magasságban kezdődött, amikor a "jelzálog buborékot" elindították a kereslet növelése céljából...!

...ennek megoldása - meglátásom szerint - globálisan valahol, a piac szabályozás (árrés, profit) környékén fog fellelhető lenni...!!!

Dr Photon | 2010. február 11. | 08:45:13

Elnezest, en is elirtam nehany szot (az ekezetek hianyarol nem is beszelek...), most helyesbitem az utolso monmdatot:
Itt voltakeppen penzugyi tomegpusztitasrol van szo, es meg mielott barki fasisztanak nevezne, mondom, hogy csak Warren Buffett-et ideztem: "derivatives are financial weapons of mass destruction".

Dr Photon | 2010. február 11. | 08:31:04

Moderálási alapelvek- moderált komment -

@Nntl | 2010. fbrr 10. | 14:06:24
Mnd j mglts, mt r z SS-l kpcsltbn, csk llksmrts llmplgrknt gytr krds, hgy m lsz, h z SS vgl mgyr dfztk nykn mrd?
Vltkppn k s mgyr dfzt? Szmmr lgnkbb z sk szgny mgyr mbr, kt smrk, kk lg hzzk mgkt hnprl hnpr. D vjn k fgj fztn Grgrszg llmcsdjnk z rt? s Spnylrszgt, Prtglrt, lszrszgt, stb? mrhttln flltlnsgt ltj z mbr mndnhl, fnntrtht, stbl, kszmtht fjlds hnyt. tt vltkppn pnzgy tmgpszttsrl vn sz, s mg mltt brk fsztnnk nvzn, mndm, hgy csk Wrrn Bfftt-t dztm: "drvtvs r fnncl wpns f mss dstrctn".

Nantal | 2010. február 10. | 14:06:24

Dr Photon: 10:32:57

...folytatás...!

...már megint törölt egyet...! :((

...továbbá, a magyarországi kutatási "olcsóság", olyan - globális - előnyöket is hasznosíthat, hogy a különböző "kiválóságok" egymásra hatásából származó, "megtermékenyítő" gondolatok LEHETŐSÉGE teremtődne meg, amely más helyszín választásánál, nagyságrendi "visszafogást" eredményezhetne, a költségesség "szortírozó hatása" okán...!!!

Nantal | 2010. február 10. | 13:37:21

Dr Photon: 10:32:57

...folytatás...!

...továbbá, ha az EU-s - ESS kutatásban érdekelt - államok, "nem estek a fejükre" és a magyarországi helyszín mellett fognak dönteni, akkor még oly furcsaság is megeshet, hogy hiába építi meg az USA a hasonló kutató berendezését, a kutatási idő árának különbsége, - a stratégiai kutatások kivételével - gazdaságosabb lehet nálunk elvégeztetni a méréseket...!!!
...stb. stb. stb....!!!

Nantal | 2010. február 10. | 13:25:20

Dr Photon: 10:32:57

...folytatás...!

...a magyarországi helyszínnek pedig az a rációja, az előzetes kalkulációk szerint, hogy mind az építés (beruházás), mind az üzemeltetés költségszintje, a többi pályázó államok költségszintjeihez képpest, mintegy 1/3-al alacsonyabb értékre adódik...!
...az pedig minden, - a kutatásban(!) -, érdekelt államnak az alap érdeke, hogy a kutatási költségei ésszerű keretek között maradhasson...!
...reménykedek abban, hogy ennek a logikának lesz tere, a végleges döntéseknél...!!!

Nantal | 2010. február 10. | 13:17:47

Dr Photon: 10:32:57

...folytatás...!

...már megint törölt egyet...! :((

...tehát, a magyar kutatási kapacitás, minden valószínűség szerint, megfogja haladni - muszájból -, a SZÜKSÉGESSÉG mértékét (bár ne így lenne!), ezért bizony el KELL "kufárkodnunk" a kutatási időinket...!
...másrészt, ha a kutató (mérő!) kapacitás szűkössé válna, úgy új mérőállomások telepítésével, a kapacitás könnyen bővíthető, a szükséglet mértékéig...!
...végül is, a kutató idő vonatkozásában, - ügy tűnik -, az EU-ban megszűnik, az "Amerika", jelzővel illetett, "bármit csinálhatsz, nem Te fizeted" szemlélet...!
...végül is, lehet ennek is pozitív hatása...!

Nantal | 2010. február 10. | 12:43:30

Dr Photon: 10:32:57

...Az ESS-beli "kufárkodással" én maximálisan egyetértek, sőt ezt meghaladóan SZÜKSÉGESNEK is vélem és nem csak én, hanem talán, az EU is erre "tesz"...!

...Ugyanis, ez az EU-s projekt, pályázatos...! Azaz, ennek a berendezésnek a megépítésére, az EU-s országoknak pályázniuk volt szükséges...!
...mégpedig feltétel volt a pályázáshoz, hogy a pályázó állam - talán - 1/3 arányban köteles volt vállalni a berendezés megépítésének és üzemeltetésének költségeit...!
...merthogy, ez a kutató berendezés, nem az EU közös pénzéből, hanem a kutatásban érdekelt államok kutatási idő szükségleteinek arányában való saját hozzájárulásukból van tervezve megépíteni és üzemeltetni...!
...folytatom majd...!

Nantal | 2010. február 10. | 12:28:05

Dr Photon: 10:27:46: + 10:32:57

...a matatakakiba: 00:06:26 kommentjére adott meglátásával egyetértek...!

...a "potenciál fal" javítását KÖSZÖNÖM...! (elírtam, bocsi!)

...az ESS-re vonatkozóan külön kommentben térek ki, mert az előbb törölte a "frissítés" a jókora munkámat...!

Dr Photon | 2010. február 10. | 10:32:57

%
tehat el kell kerul azt az illuziot, hogy csak a rosz kiralyt kell lecserelni jora es minden jo lesz. A jo kiraly, vagy annak a fia is hamar korrumpalodni szokott. A korrupcio lehetoseget kiszuro rendsze a megoldas kulcsa. erre probaltam utalni az elozo bejegyzeseimben is.

@Nantal | 2010. február 9. | 12:06:40
Fontos kulonbseget tenni a "potencia fal" es a "potencial fal" kozott, az eliras felreertheto lehet, maradjunk a fizikanal.

Az ESS onreszere vonatkozo, meresi ido-kufarkodas bennem nem kelt jo benyomast, megha ertelmes kiutnak is latszik egy nehez helyzetbol. Az ESS-t nem azart adna ide az EU, hogy aztan mi arusitsuk ki a meresi idoket. Az alapkutatas nem lehet profit-orientalt. Igaz, abbol a szempontbol talan igen, hogy mas orszagok alapkutatasi penzebol hoznanak magyarorszagra. De, miert adna epp nekunk az EU ezt a kufarkodasi lehetoseget, es nem masnak, vagy epp maganak? Talan ipari kutatasbol johetne be nemi penz ESS-es meresekhez is. Nehez egy helyzet.

Dr Photon | 2010. február 10. | 10:27:46

@istvan | 2010. február 9. | 11:31:31
"a Surányi által hiányolt beavatkozások csak azzal a feltételezéssel lettek volna optimálisak, ha azt feltételezzük, hogy a krízis gyors lefolyású, ellenkező esetben az általa hiányolt beavatkozást elvitték volna a spekulánsok és utána megint csak nincs eszköze a jegybanknak."

Jo meglatas. ugy emlekszem, hogy a thaifoldi baht spekulativ alapu bedontesekor (talan kb 10 evvel ezelott) is pontosan ez tortent. A spekulansok az ottani jegybank teljes tartalekat kiszivattyuztak, ha jol emlekszem, kb 20 milliard dollart. (Nem artott volna utaneznem a web-en, de valami ilyesmi remlik).

@matatakakiba | 2010. február 10. | 00:06:26
Ez valo igaz, de szerintem fontosabb a jovore nezve mukodo rendszereket felvazolni es kiepiteni, mint azzal foglalni el magunkat, hogy lesoporjuk a csalok, off-shorosok padlasat. Ugyanis ez utobbi igen bonyolult es nehezsegekbe utkozo tennivalo, nagyon idoigenyes. Szerintem a hatekony gazdasagi bunuldozes alapja, hogy a bunozo nem csak egyszer bunoz, hanem egy eleten at, mert hozzaszokott. Az eddigi csalok ujra csalni fognak, akkor kell rajuk olyan buntetest kironi, amin keresztul a regi csalasaik ara is behajthato. De az igazan fontos, az a rendszer, ami a jovore figyel es a jovobeli mukodokepessegre. Rendszereket ugy kell felepiteni, hogy lehetoleg fuggetlenek legyenek az emberi vezeto minosegektol es a korrupcios lehetosegektol. tehat el kell kerul azt az illuziot, hogy csak a rosz kiralyt kell lecserelni jora

Nantal | 2010. február 10. | 00:33:02

matatakakiba: 00:06:26

...igen, az ön által felvázoltak is "hozzá tettek" a problémához...!

...azonban, talán a "LEGTALÁLÓBBAN", - röviden -, JoGabor 18:23:36-os kommentjének, ELSŐ BEKEZDÉSE illene rá, az esetre, a http://nol.hu/belföld/baka_andrás__hozza_kell_nyulni_a_biroságokhoz "link" alatt találhatóan...!

matatakakiba | 2010. február 10. | 00:06:26

Surányi úr ragyogó elemzést írt Magyarország válsággal szembeni sérülékenységének okairól. Elemzése helytálló, rávilágít gazdasági-politikai vezetésünk tehetségtelenségére, a válságra adott válaszaik értelmetlenségére. Egy nagyon fontos dolgot „elfelejtett” kibontani elemzésében, jelesül azt, hogy miért nincs a magyar lakosságnak megtakarítása, mely Surányi szerint a válság „begyűrűzésének”, mélységének és azonnaliságának legfőbb kiváltó oka volt.
A megtermelt javak elosztása Magyarországon – a környező országoktól eltérően – jelentős egyenlőtlenséget mutat. A megtermelt javak 30 %-át a lakosság mindössze 2 %-a birtokolja, míg a többit a lakosság 98%-a. Nem lenne nemzetgazdasági szinten probléma, ha ez a 2 % magyarországi megtakarításban, uram bocsá’ működő tőkeként használná ezt az irdatlan mennyiségű forrást. De nem! Ezek az összegek – mivel jórészt bűnös üzelmeken keresztül jutottak ezen emberek kezére – kivándorolnak az országból, hogy másutt lévő bankszámlákon, befektetési alapokban parkoljanak. A megmaradó 70 % a 98 % kezében nem elég arra, hogy a létfeltételeiket biztosítsa, s még ebből megtakarításokat eszközöljön. Az „amnesztia” törvénynek a kivitt források megmozgatására nem volt hatása. Leszűrhetjük, hogy a válság Magyarországra gyakorolt jelentős hatása – a hozzáértés hiányán túl – a jövedelmek egyenlőtlen eloszlásának, a mérhetetlen korrupciónak, s az ebből származó jövedelem kivitelének az eredménye.

Nantal | 2010. február 9. | 22:03:16

Balkó: 19:05:56

...nem tisztem Surányit védelmeznem, ám a cikk túlnyomó részében, "a diagnózisról" van szó...!
...a végén pedig - már "nyúlfarknyira" tömörítve, jelzést ad -, a helyes "terápiai" irányról...!

Balkó | 2010. február 9. | 19:07:07

bocs: -nem a mondat így hangzik pontosan: Ki segítette az infláció növelését annak ellenére, hogy ennek ellenkezője lenne a feladata?

Balkó | 2010. február 9. | 19:05:56

Érdekes ez a cikk. Már a címe is. Ki is támogatta a Bokros-csomagot az MNB elnökeként? Ki segítette az infláció növelését annak ellenére, hogy nem ennek ellenkezője lenne a feladata? Ahogy itt már írták: ki is adta el még időben olcsón Magyarország aranykészletét? Azzal kezdi a cikket, hogy ezeket megbánta, majd utána fejti ki a nézeteit? Nem! Akkor hiteles emeber? Nem!

Nantal | 2010. február 9. | 12:22:59

Dr Photon: 10:26:18

...bocsi, lemaradt, lehet használni, a Google térképet is "zoomolva" a magyarországi helyszín tájékozódásához...!

Nantal | 2010. február 9. | 12:06:40

Dr Photon: 10:26:18

...a "potencia falat" illető meglátásával, megfogott...! : DDD...!
...nyert...! ...gratulálok...! ...köszönöm...!

...ami az ESS-re vonatkozó pénzügyi meglátását illeti, azt én másképpen látom...! ...ugyanis a 30 % önrész, ugyanennyi kutató időt is jelenthet, márpedig ennyire - nekünk -, nem igen lesz szükségünk (bár lenne!), ezért az eladó (óriási keresletet vizionálok akkorra!), ugyanis azt feltételezem, hogy ez a berendezés válik az akkori nanotechnológia egyetlen "minőségbiztosító" berendezésévé, ami ugye biztosíthatja a bevételeiből való üzemeltetés költségeit...!
...lásd KFKI kutató reaktor költség megoszlásait...!

Nantal | 2010. február 9. | 11:51:20

istván: 11:31:31

...hmm...!
...megítélésem szerint, a cikkben felvetett STRATÉGIAI probléma, a valóságban, a G20-aknál is ugyan így FENNÁLL...!!!
...ők is keresik erre a megoldást...!
...végül is, egy ország pl. pénzügyi STRATÉGIÁJÁT, csaknem szerencsés egyetlen szempontból "irányítani", nem hangolva össze más, a STRATÉGIÁT befolyásoló "tényezőkkel", pl kormány, parlament, stb...!

istvan | 2010. február 9. | 11:31:31

Néhány pont vitathatatlannak tűnik, (de ezek jó részét ma minden oldal evidenciaként kezeli) de más kérdésekben úgy tűnik, hogy elmondható a cikkről utólag könnyű okosnak lenni, illetve hogy egy olyan szubjektív véleményt tükröz, amely helytállóságát nem lehet tesztelni. Azaz akár igaza is lehet Surányinak, de nem tudjuk milyen ára lett volna az általap preferált döntéseknek, ezért semmiképpen nem tekinthető véleménye tuti receptnek.

A krízisig vezető folyamatokban szerintem senki nem vitatja Surányi értékelését. A krízis kezelésével kapcsolatban viszont a Surányi által hiányolt beavatkozások csak azzal a feltételezéssel lettek volna optimálisak, ha azt feltételezzük, hogy a krízis gyors lefolyású, ellenkező esetben az általa hiányolt beavatkozást elvitték volna a spekulánsok és utána megint csak nincs eszköze a jegybanknak.

Másrészt, nemrég (Járai regnálása mellett) még azt kérték számon a fiskális kormányzaton, hogy nem tartja kellő tiszteletben a jegybank függetlenségét, míg a jegybank azzal védekezett, hogy az ő feladata az árstabilitás biztosítása, minden más a fiskális politika feladata. Az a koordináció amit Surányi számon kér ennek pontosan az ellenkezőjét feltételezi, egy a gazdasági folyamatokba erőteljesen beavatkozó monetáris politikát.

Számomra még furcsább ezeket a politikai célokat a PSZÁFon számonkérni.

Az is elég ellentmondásos feltételezés, hogy nagyobb lazítást is elfogadott volna a külső piac negatív következmények nélkül.

Dr Photon | 2010. február 9. | 10:26:18

@Nantal | 2010. február 8. | 13:51:16
@Nantal | 2010. február 8. | 14:07:52

Az ESS-el kapcsolatos helyzetet a Nature-bol szoktam leginkabb kovetni, illetve KFKI-s kollegaktol. Eleg zavaros a kep, ahogy jelenleg latom. Ha tenyleg 30% az onkoltseg, ahogy a debrecen.hu-n lattam, az fajdalmasan sok. Itt is latja az ember, hogy az elherdalt elmult 20 ev eredmenye, hogy meg mindig nem telik ilyen jellegu infrastrukturara meg az onresz se talan. A masik igazsag pedig az, hogy az a 2/3, amit az EU finanszirozna, az is fokent EU-s cegekhez jut, mert ok gyartjak a berendezesek tobbseget, gondolom. Kerdes, hogy Magyarorszag szamara mi volna a penzugyi merlege az ESS-nak, rovid es hosszabb tavon. A minimum amit biztosan el kell erni, az a kozeptavu penzugyi megterules. Sajnos, feltetelek nelkul nem lehet errol sem beszelni.

Ami a falnak valo menest illeti, mint fizikusok, tudjuk, hogy a kvantummechanikai alagut-effektusban a reszecske bizony atmegy a potencialfalon, jollehet elso latasra az egy athaghatatlan akadalynak tunik. Igy van ez a politikaban is, es az eletet is igy kell szemlelni. Oriasi hiba volna barkit is visszrettenteni a fallal valo probalkozastol, foleg, ha ertelmesen probalkozik vele, fizikus modjara.
Koszonom a beszelgetest!


prioritás | 2010. február 9. | 09:40:29

Kedves Surányi György!

Helyzetelemzése,-mint mindig,- most is megállja a helyét!

Ebben az esetben a jegybank felelősségét nagyobbnak tartom,
mint a politikáét. mentalitásuk nem "ortodox", hanem sajnos
felelőtlen és hozzá nem értő!

Nantal | 2010. február 8. | 14:07:52

Dr. Photon: 10:33:16

...ha érdekli a mindenkori ESS "helyzet" MAGYARUL, úgy a debrecen.hu oldalon kaphat információkat, kattintgatva a szükségesekre...!
...a "népszerűsítésében" - pl. kollégái között -, ÖN is részt vállalhat, a szimpátia sem kis dolog...!

Nantal | 2010. február 8. | 13:51:16

Dr Photon: 10:33:43

...na ebben a kommentjében foglaltakkal maximálisan egyetértek...!
...őszintén megmondom, számítottam is rá, de nem azért mert nekem "osztani kéne az észt", hanem ha valaki a fizika területén keresi a kenyerét, hát nem szokott a "falnak menni", ha látja azt...! ...a fizika bizony nagy tanító mester, legalább is nekem...!
...maximálisan köszönöm az értelmes vita lehetőségét ÖNNEL, a téma érdekében...!
...sajnos, a hazai tudósok itthon tartása, csak "kis szegmensben" realitás, ismerve hazánk pénzügyi teherbíró képességét, ám mindenképpen jócskán lehet még növelni a "részarányt" és hát, jönni is meg menni is KELL, amelyre egy igen JÓ ALAP lenne, az ESS...!!!

Dr Photon | 2010. február 8. | 10:33:43

@Nantal | 2010. február 7. | 15:11:19
ESS: European Spallation Source ? Remelem van meg esely, hogy Debrecenbe johessen. Mindenkepp megerne Magyarorszagnak, nem csak hosszu tavon, hanem talan mar roviden is. Hihetetlenul koltseges vilagszinvonalu kutatasi infrastrukturat kiepiteni, de a jovo utja a szofisztikalt infrastrukturat es kepzettseget igenylo innovacio. Minden mas ut csak a harmadik vilag melyere vezet. Sok sikert kivanok az On eziranyu erofesziteseihez is!
Ehhez meg hozzatennem a technologia-transzfer koruli babaskodas fontossagat is.
Segiteni kell azokat a tudosokat, akik a munkajukbol hazai munkahelyeket, csucstechnologias ipart probalnanak teremteni. Batoritani kell az ilyen jellegu kezdemenyezeseket. Es persze az oktatasban teljesen maskepp kelene a termeszettudomanyokhoz hozzaallni. A regi, rendszervaltozas elotti oktatas ebbol a szempontbol is sokkal jobb volt, igaz, lehetne meg annal jobbat is letrehozni.

Nantal | 2010. február 7. | 15:43:11

...evianna: 02:10:54

...hmm...!

...hogy a politikára vonatkozóan is jelezzek valami gondolatot, a 2010. február 2. 17:10:34-es kommentemben foglaltak a lényegesek...!

...azt gondolom, hogy GYF a népszavazás okán látta be azt, hogy "egyedül nem megy", a kérdés MOST, hogy OV is, mikor jön erre rá...?
...még az esetleges 2/3 esetén is...!
...mert hogy rá KELL jönnie, az számomra nem kérdés, csak az időpont...!
...azt gondolom, hogy maximum egy és két év közzé tehető ez az intervallum...!!!

...de ez az idő veszteség is megtakarítható lenne, megfelelő választási eredmény esetén, hiszen akkor az eredmény adhatna "lökést" a "belátásra"...!!!

...na, EZ A TÉTJE, a voksolásnak...!!!

Nantal | 2010. február 7. | 15:11:19

Dr Photon: 07:19:50

...tisztelettel megköszönöm - már nem első - előrevivő vitánkban való közreműködését, pedig nagyon gátol bennünket, a "tömörség" igénye, meg a sokszor "törölt" gondolataink is...!

...hogy egy kis "tájékozódási pontja" is lehessen ÖNNEK, jelzem, hogy "valamicske" munkát "beleöltem" és "ölök", a magyarországi "elképzelhető" ESS projektbe...!

...ezért gondoltam a "rokon lelkek" víziójára...
...még egyszer köszönöm...!

Nantal | 2010. február 7. | 15:01:25

evianna: 02:10:54

...részemről egy óriási öröm...!!!
...ugyanis, tökéletesen EGYETÉRTEK VELED, az ebben a kommentedben foglalt, szinte összes meglátásaiddal...!

...talán annyival egészíteném ki, - udvariasság okán is -, hogy Surányi ezzel a "tanáros" mentalitásával, amit a cikkében "produkált", mindenképpen az EGYIK figyelembe veendő "koponya" státuszra érdemessé vált a szememben, persze én emlékszem más "kreatív" munkásságára is, de az most nem aktuális...!
...hogy még ki és kik...?
...na ez a legfontosabb kérdés...!
...tudnék számosat, de a lényeg, hogy olyanok legyenek, akik TUDNAK IS, meg AKARNAK IS az ország érdekében a személyiségüket meghaladóan is TENNI...!!!

Dr Photon | 2010. február 7. | 07:19:50

@Nantal | 2010. február 6. | 23:43:22
Kedves Nantal! Regebben es most is jol esett, hogy tamogatja az elkepzelesemet az allamilag ellenorzott keszpenzmentes penzforgalomrol. Ugy latszik ez lehetne egyfajta jobb es baloldali elkepzelesek kozotti megegyezes, mert jobboldalon (ahova en huzok) is erzek nemi, legalabbis elvi tamogatast ebben az iranyban. De, hogy ebbol lesz-e valaha politikai dontes, azt nem tudom. Mindenesetre koszonom az erdekes es potencialisan hasznos hozzaszolasokat!

evianna | 2010. február 7. | 02:15:15

Limburg | 2010. január 29. | 23:36:23

nyilván meg kellene hajolnom nagyságod és hozzáértésed előtt, és meg is tenném, ha bármiféle jelét adtad volna.
ne is pazarold elméd ékes kincseit a muglikra - minek?
még szerencse, hogy a végkövetkeztetésed levonásához nem kellett megerőltetned magad, az ugyanis benne van bármelyik fidesz- vagy jobbik-brosúrában.
hogy úgy mondjam: elő van csócsálva a szakértő vélemény.

evianna | 2010. február 7. | 02:10:54

Nantal | 2010. február 4. | 20:54:34

most azt hagyjuk, hogy minden szabályozásnak az input és az output összhangját kell megteremtenie: az outputtal szembeni követelmények ugyanis egy nyitott gazdaságban adottak (az a bizonyos versenyképesség), az input meg olyan, amilyen, és csak hosszabb távon változtatható meg érdemben, akkor is sokba kerül, nagyon sokba.

az a nagy kérdés, hogy ki csinálja meg azt a bizonyos állami szabályozást?
mert ha az dönti el, hogy kik lesznek a Csikós-Nagy utódok, hogy kinek a násztánca tetszik meg jobban Orbánnak (vagy minden döntő poszt már le van osztva a hűségeseknek), akkor innen nem el LEHET, hanem el KELL menni.

pedig nagyon úgy néz ki, hogy ez történik, és az évértékelő beszéd tulajdonképpen erről szólt.

én egyébként nem szerettem CSNB-t, de igen nagy koponya volt, körülbelül olyan, mint Fekete a bankszakmában. (ilyen meg azóta sem nagyon termett a magyar ugaron.)
de szerintem nagy hiba lenne, hogy egyes emberektől várnánk a megoldást, mert a megoldás az "összeműködésben" van vagy inkább lenne, de a politika az utóbbi időben nagyon nem azt az irányt követi.

Nantal | 2010. február 7. | 00:18:09

Dr Photon: 12:28:25 + 12:31:05

...megítélésem szerint, a kommentjeiben felvetettek realitásai akkor teremtődnek meg (az általam felvetettekkel együtt), amikor a 2010. február 2. 17:10:34-ben leírt kommentemben foglaltak, "belátásra" kerülnek...!
...ez a rövid "összegzése", - részemről -, az ország gazdaság politikájának...!!!

Nantal | 2010. február 6. | 23:43:22

Dr Photon: 12:28:25 + 12:31:05

...kedves Dr Photon...!
...annyira sajnálom, hogy teljesen feleslegesen "pazarolja" a karaktereket az ÖN javaslatára, az irányomban, hiszen a legnagyobb támogatója lennék, ugyanis ezt egy másik cikk kommentjeiben már tisztáztuk...!
...abban tért el a véleményünk, hogy a bevezetését én komoly előkészítés (1-2 év) után látom egy "szegmensben" bevezethetőnek, majd ennek 1 éves tapasztalata után további szegmensben, majd így folytatva, ameddig lehetséges...!
...ha nem tévedek nagyot, valahol rokon lelkek lehetünk...!

Dr Photon | 2010. február 6. | 12:31:05

%
Evolucios hajtoero pedig a sajat/rokon genek illetve kulturalis identitasok tovabbadasa, ezt mar regota tudjuk az evolucioval foglalkozo tudomanyokbol es a meme elmeletbol. A mohosag egy amerikai orulet, aminek mar reg vege van, csak a hire meg nem jutott Europaba. A fair korulmenyek kozotti evolucios versengesen es a mohosagon (ami a gatlastalansag szinonimaja) en ket kulonbozo dolgot ertek. Sajnos, mivel nem volt valodi demokracia, az un ugyeskedes, a masok karara valo tisztessegtelen haszonszerzes melyen beleivodott a koztudatba, emiatt van ott Magyarorszag, ahol van (meg persze a vilag minden orszaga is, kulonbozo mertekben). Az altalam vazolt rendszerben a tisztessegtelen haszonszerzes sokkal konnyebben kimutathato igy kedvezne egy olyan tarsadalomnak, amiben a tisztesseges emebereket nem faljak fel a tisztessegtelenek, ami altal aztan kozerdeket/kozjot lehetne ervenyesiteni es haladast lehetne teremteni. Nem elszabotalni az egeszet mukodeskeptelen, nem robosztus jelenlegi rendszerek tovabbi mukodtetesevel, toldozasaval/foldozasaval.

Az emlitett tovabbi bejegyzeseit majd igyekszem elolvasni.

Dr Photon | 2010. február 6. | 12:28:25

@Nantal
Csikós Nagy Béla nevet talan meg sosem hallottam. Minden felreertes elkerulese vegett en fizikus vagyok, csak epp a gazdasagrol is lehet fizikus modra gondolkodni, sot meggyozodesem, hogy sokkal jobban, mint kozgazdaszkent. Minden fizika. Jobb helyeken (pl a Financial Times Europe okt 5-i szamaban, meg lehet nezni a wikipediaban is) ezt ugy emlegetik "physics envy", vagyis a fizikus megkozelites iranti irigykedes, van ilyen a kozgazdasagban is... jobb helyeken legalabbis. Rosszab helyeken meg akkor lesz, amikor a helyi utanozoemberek vegre felkapjak a vilagdivatot...

Arres: az internet segitsegevel, meg az ellenorzott penzforgalomeval az erres a vasarlok szamara is hozzaferheto informaciova kellene legyen, meg a tobbi, amit mondtam a penzmennyiseg es a fizetesek normalasarol, atlagokhoz valo mereserol.


Strategiai osszehangolas: elkeseredetten latom, hogy on valamifele bolcsek tanacsat6igazgatosagat keresi. ilyen elvileg sem lehet, minden bolcs tanacs garantaltam az agyi erelmeszesedes es a korrupcio aldozata lesz. garantaltan! Ezert kell kozvetlen demokracia!

Mohosag: meg, hogy ez lenne a hajtoero, ekkora hulyeseget, mar megbocsasson. Tudosok es feltalalok hajtoereje a "flow" (Csikszentmihalyi Mihaly magyar szarmazasu kaliforniai prof talalmanya, a magyar sajtoban is volt vele nemreg interview, de a wikipedian is utana lehet nezni a "flow"-nak.
Evolucios hajtoero pedig a sajat/rokon genek illetve kulturalis identitasok tiovabbadasa, ezt mar regota tudjuk

Nantal | 2010. február 6. | 00:33:30

Dr Photon: 09:54:19 + 09:55:45

...a 11:48:13-as kommentem TOVÁBBI kiegészítéseként ajánlom a figyelmébe az alábbi cikkben, és annak kommentjeiben foglaltakat is...!

htto://nol.hu/velemeny/20100205-a_jog_uralma_vagy_a_bolcsesseg_joga_

Nantal | 2010. február 5. | 14:21:59

Dr Photon: 09:54:19 + 09:55:45

...a 11:48:13-as kommentem kiegészítéseként ajánlom a figyelembe vételét az itteni kommentjeimben foglaltaknak is...!

http://erlauer5.nolbog.hu/archives/2010/02/04/Az_alkotmanyossag_es_a_torvenyesseg_garanciai/

Nantal | 2010. február 5. | 11:48:13

Dr Photon: 09:54:19 +09:55:45

...kapcsolódó "muszáj", a jogrendszer STRATÉGIAI "összehangolása" is...!
...merthogy, - önmagában -, a MOHOSSÁG teljesen jogszerű és támogatandó is, ám - szerintem -, kizárólag VALÓS PIACI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT...!!!
...ez ugyanis a "hajtóerő", például a feltalálók, stb. számára...!!!

Nantal | 2010. február 5. | 11:32:45

Dr Photon: 09:54:19 + 09:55:45

...hmm...!

...nos hát igen...! ...a döntő pénzügyi RENDSZER KÉRDÉS, az "ÁRRÉS"...!
...ennek SZABÁLYOZÁSA - ahol nincs valós piac -, az ÁLLAM FELADATA...!
...amire, a 2008 októberi globális pénzügyi válság bizonyította be a szükségességét, a MOHOSSÁG ellenszereként...!!!
...na, ebben "dolgoznak most a G20-ak is...!
...ebben viszont NEKÜNK, Csikós Nagy Béla munkássága kapcsán, - gondolom -, jókora előnyünk lehetne...!!!

Nantal | 2010. február 5. | 11:23:45

Dr Photon: 09:54:19 + 09:55:45

...köszönöm a meglátásait...!
...ami az ÖN újszerű pénzügyi "nyomkövetési" megoldását illeti, egy régebbi hozzászólásainkból szereztem Öntől ismeretet, amit a jövőben figyelembe venni érdemesnek véltem...!
...most sem látom másként...!

Nantal | 2010. február 5. | 10:58:14

...nablaquadrat: 04:54:50 + 05:02:15

...köszönöm szépen az észrevételét, természetesen EGYETÉRTEK...!

fjordos | 2010. február 5. | 10:29:44

Moderálási alapelvek- moderált komment -

Mst,hgy mr 1 ht jlnt mg z jsgckk,lvnht nhny kvtkztts
hzzszlskbl.1.,Vsznylg kvs kmmntlk szm,/nm kmmntk mnnysg/,hszn nnyr spcls,szk szkm trltrl szl,mlyhz kvsn rtnk.2.,Szrncsr hnyznk prmtv,gyllkd hzzszlsk
krmny s z MSZP lln.3.,Szrntm nm vlt szrncss Srny r szkm
vlmnynk gy pltk nplpbn vl mgjlntts.Vlmnynk vl-
mlyn szkm frmn klltt vln lhngzn,mjd tnn sjtbn nyl-
vnssgr hzn.4.,z rszgyls vlsztsk ltt mgjlntts nm vll Srny Gyrgy pltk rttsgrl.

Dr Photon | 2010. február 5. | 09:55:45

%
Legyen a penzugyekben is vegre felvilagosodas!

Ami pedig a szemletebeli ertekrendet illeti, mindenfele elitizmus bukasra van itelve, az ertekrendet a koznek kellene meghataroznia mert ez volna az egyetlen hosszutavon igazan stabil, illetve kiszamithato(an fejlodo) ertekrend. Mindenfajta elituralom, vagy tomegekre kenyszeritett ideologia bukasra van itelve, ha a kenyszerektol a tomeg egyszer megszabadul. Kizarolag a kozvetlen demokracia szemleletevel lehet hosszu tavon stabil rendszereket tervezni.

Suranyi pedig szegyellje magat, ha mindossze ennyi eredetiseget tud felmutatni.

Dr Photon | 2010. február 5. | 09:54:19

@Nantal | 2010. február 4. | 10:44:35
Ami az osszehangolast illeti, szerintem tobbek kozott a nagyon pontos penzugyi nyilvantartas vezetese tartozna bele, ami szerintem lehetetlen a teljes penzforgalom ellenorizhetove tetele nelkul es a konkret ellenorzese nelkul.

@nablaquadrat | 2010. február 5. | 05:02:15
Nem vagyok teljesen biztos benne, hogy pontosan uazt ertem az ertekelmelet alatt. Most csak ket tenyezore szoritkoznek:
1. A penzugyi ertek merese, pl egy aru-termek aranak kialaikitasakor. Az altalam vazolt penzugyi rendszerben nyilvanvalo volna egy termek eloallitasakor, hogy mennyi a penzugyi input es az eladasi ar kozotti arres. Ezt voltakeppen az altalam vazolt rendszerben ki lehetne irni a polcokra, sot akar valos idoben merhetove es megjelenithetove lehetne tenni. Ebbol a vasarlok tudomast szereznenek arrol, ki milyen hasznot huz beloluk es ez befolyasolhatna a vasarlasi szokasaikat is. De ez csak egy otlet az "ertekmeresre", ami a rendszeremben megvalosithato volna. Lehetne pl "normalni a tzarsadalomban forgo penzt es a jovedelmeket nem abszolut szamokban, hanem relativakban merni. ebbol az emberk latnak, hogyan nyilik a jocvedelmi ollo, vagy az atlaghoz kepest nott vagy csokkent-e a jovedelmuk. Stb. rengeteg meltanyosabb megkozelitest tenne lehetove a rendszerem az egzakt matematizalhato megkozeliteseken keresztul, amit a konkretan mert es nyilvantartott penzforgalom tenne lehetove. egyszeru fizika, tipikus fizikai soktestproblema-modellezes. legyen mar ve

nablaquadrat | 2010. február 5. | 05:02:15

@ Nantal | 2010. február 4. | 20:54:34

Még egy megjegyzés az ÉRTÉKREND-ről. Meglehet, itt volna az ideje egy saját (sajátos?) MAGYAR ÉRTÉKELMÉLET kidolgozásának.

nablaquadrat | 2010. február 5. | 04:54:50

@ Nantal | 2010. február 4. | 20:54:34

"... szakmailag alátámasztott ÉRTÉKREND alapján ..."

Szerintem az ÉRTÉKREND erkölcsi v. szociológia kategória, s bár ez is, fontos, ha ugyan nem a legfontosabb, de a Te mondatodba -szerintem- PREFERENCIA kívánkozna helyette.

Nantal | 2010. február 4. | 20:54:34

...evianna...!

...szinte mindenben egyetértek, de van egy kis különbség...!
...éppen a "becsületesség" kérdésében, ugyanis a globális pénzügyi válság bizonyította, hogy a "becsületes piaci versenyre épülő" liberális "ándung" nem vált be...!!!
...jórészt, nem is "bűncselekmények", hanem a "jogszerű" MOHOSSÁG okán...!!!
...ez megfelel, a TE "szemfülesek diktatúrájának" minősítéseddel..!!!
...na ezekkel szemben szükséges az ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSSAL "felvenni a versenyt", azaz, ahol NINCS VALÓS PIAC, ott valamilyen szakmailag alátámasztott ÉRTÉKREND alapján, meghatározni a piaci folyamatokat...!!!
...lásd, a régi Csikós Nagy Béla levezetéseket, stb....!!!

evianna | 2010. február 4. | 18:04:45

Nantal | 2010. február 4. | 02:01:16

bocs, most nincs időm hosszabban reagálni, de ez nagyon fontos, amit mondasz: hogy Gyurcsányt éppen azért választották meg másodszorra, mert az emberek nagyon nem akarják, hogy rángassák őket, hogy minden másképp lesz, sőt "másképp volt", mert "reset Hungary" a jelszó - miféle visszaállítás? hova? -, holott egész egyszerűen egy becsületesen működő intézményrendszerre lenne szükség.

és aki most felhördül, hogy "becsületesen", annak már most mondom, hogy itt nem a szocik / ballibek "loptak", hanem nálunk a "szemfülesek diktatúrája" valósult meg, a legjobb példát pedig erre a parlament és az önkormányzatok szolgáltatják.
hozzáteszem, hogy minden jelentős állami tulajdonú vállalatnál az összes jelentős párt képviseltetve volt, jól fizető fb-tagsággal, így ha számukra meglepetés, hogy mik mentek (bkv, máv), akkor vagy nem csináltak semmit a pénzükért, vagy nekik az volt a természetes, amit tapasztaltak. (vagy a kettő kombinációja persze...)

Nantal | 2010. február 4. | 15:56:45

...hmm...!

...kedves izo1210: 14:48:16

...a kommentjében foglaltak valósak...!
...ám, az alanti kommentekben éppen az ÖN által hiányoltak "ötletelése" folyik...!!!
...hogy Surányi miért nem "ötletelt", talán nem akarta a "sült galambot" más szájába "rakni", mert előfordulhat, hogy valaki nem szereti a "sült galambot"...!!!

izo1210 | 2010. február 4. | 14:48:16

Na, ez egy tipikusan "mindenki h..ye, csak én vagyok okos" típusú írás.
Hosszan sorolja (Hahó NOL: olvasás közben kétszer is frissített a böngésző!), hogy mi minden hibát vétett a jegybank elnököstül, monetáris tanácsostul. Az írás alapján azt gondolhatja az ember, hogy mindannyian sarlatánok. A leírtakról az a véleményem, hogy egyrészt utólag könnyű okosnak lenni. Másrészt arra vonatkozólag, hogy akkor most mégis mit kéne csinálni, mi is a leírtak tanulsága, semmi. Persze ezt is meg lehet írni, de minek? Miért, hogyan lesz ettől jobb nekünk? Úgy gondolom, hogy egy elemzésnek akkor van értelme, ha konklúziót is tartalmaz. Ennél azért többet vártam Surányitól. Talán majd legközelebb ír egy "Helyes diagnózis, helyes terápia" című cikket is.

Nantal | 2010. február 4. | 10:44:35

Dr Photon

...ennek a cikknek az óriási előnye - az én meglátásom szerint -, hogy az MNB-n keresztül mutatja be, az "össze nem hangolás, a "téves" (ha nem szándékos!), melléfogások HOSSZÚTÁVÚ (Járaitól kezdve!) következményeit, amelyek a jövőben sem elkerülhetőek, ha ezek "zavarainak" elhárítása felé, nem teszünk valamit...!!!

Nantal | 2010. február 4. | 10:31:30

Dr Photon

...ami viszont Surányi előnyére szolgál - ennek a cikknek az okán -, hogy először került nyilvánosságra az a "kormányzási" funkció zavar, amely az országot - hogy is nevezzem -, "zavarba hozta"...!!!
...azaz, az együttműködési problémák felszínre kerülése, meg oszt az önálló döntési jogkör - ha hibára vezet -, csak növeli a kár mértékét...!
...VALÓS felelőség vállalás nélkül...!!!

Nantal | 2010. február 4. | 10:17:23

Dr Photon

...köszönöm a válaszát...! ...én is elveszítettem a 03:35:47-es kommentem terjedelmesebb változatát...! :((
...ami a sokkal nagyobb nyilvánosságot illető SZÜKSÉGESSÉGRŐL szóló meglátását illeti, azzal MESSZE EGYETÉRTEK...!!!
...a Surányi kritikájáról írtak elférnek itt, sőt talán gondolatébresztőként hasznosak is...!!!

Dr Photon | 2010. február 4. | 08:54:34

% barmikor barmirol ugydonto modon szavazhatna. Az internet segitsegevel ez olcson le is volna bonyolithato.
A pozitiv es negativ visszacsatolasok kovetkezteben az orszag igy mindig az atlagembernek megfelelo jo iranyba mehetne, hasonloan egy egyszeru, tanulni kepes mesterseges intelligenciahoz.

Dr Photon | 2010. február 4. | 08:50:05

@nantal:
Sajnos a faradtsagosan beirt hosszabb bejegyzesem elveszett, igy most rovidebbre fogom magam.
Suranyi cikke valoban csak az MNB megszokott mozgaskoreben probalna kezelni a tartalekolassal kapcsolatos problemat. Engem melyen felhaborit, hogy elfogadja ezeket a kereteket, ahelyett, hogy valoban innovativ, racionalisabb, 'globalisabb' megoldast javasolna, ahogy en tettem. Az adofizetok szamara optimalis megoldas az altalam javasolt rendszer, es pont most a "szent" piac Suranyi altal is immar csufolt elvenek becsodolese ellenere sem probal meg Suranyi innovativabb megoldassal eloallni. Ez nagyon felbosszantott, de visszafogom magam ennek a tovabbi erzekelteteseben.

Ami a magyar politika osszetartasat illeti, termeszetes, hogy nem az, ennek mely tortenelmi okai vanna, ezen kar tul sokat morfondirozni, ilyen korulmenyek kozott is lehetne eredmenyeket elerni, nem ugy mint az az elmult 8 evben tortent. A javaslataimat a Gyurcsany kormanynak is megritam, de annyi volt, mint falra hanyt borso. Es a szerencsetlen nem meg csak negy evenkent valaszthat, sajnos.

Ami a tervhivatalt illeti: minden centralis intezmeny sorsa a korrupcio, ahogy minden parte is. Csak valodi (kozvetlen) demokracia tudna meg idejeben osszezuzni a korrupt strukturakat es tudna megujito eroknek helyet adni. Az elitek hatalomhoz es annak meltatlan hasznalatahoz valo gorcsos ragaszkodasa pervertalja a demokraciakat. Az egyetlen kiut a kozvetlen demokracia lehetne, amiben a nep barmikor barmirol ugydon

Nantal | 2010. február 4. | 03:35:47

...evianna-nak folytatás

...az aggodalmak csökkentésére megoldásnak vélem az ÁLLAM ÜGYÉSZ posztjának létrehozását...!
...ezzel minden főhatóság vezetője kapna egy ellenőrzésre jogosult felügyeletet...!!!
...ezt a személyt a szakma választaná, de az országgyűlésnek számol be, illetőleg az országgyűlés is vonhatja felelőségre...!

Nantal | 2010. február 4. | 02:31:57

...evianna-nak folytatás

...ha a G20-ak is MOST KEZDIK "kialakítani" a "szocializmust" :))), akkor MI MIÉRT MARADJUNK LE...?
...nekünk, - MÉG -, nagyobb tapasztalatunk maradt, talán meg, abból az időkből...!
...természetesen, az új "kihívásoknak" megfelelő demokratikus biztosítékokkal ellátva, a régihez a funkciójában hasonlító "akármit"...!!!
...ráadásul, gondolj csak bele, hol használhatják fel a titkosszolgálatok által szerzett távlatos információkat, ha nincs az országnak erre alkalmas intézménye...?

Nantal | 2010. február 4. | 02:19:14

...evianna-nak folytatás

...ráadásul, - szerintem -, 2008 őszén összedőlt a globális pénzügy liberalitásába vetett hit...!!!
...azaz, ahol NINCS PIAC, az állam szabályozó szerepét MEG KELL TEREMTENI...!!! ...ezt csinálják MAJD, a G20-ak is...!!!
...ugye a Kádár érában - nálunk - létezett az Országos Anyag- és Árhivatal és nagyon is eredményesen, Csikós Nagy Béla profeszionális vezetésével...!
...természetesen az sem teljesen hiba mentesen...!

Nantal | 2010. február 4. | 02:01:16

evianna-nak folytatás

...meg KELL találni azt az intézményi formát, ahol HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIAI "összehangolásokat" a JOG is biztosítja, pl. ajánlásokkal, szükség esetén "vészfék" funkcióval, stb....!!!
...talán a "költségvetési tanács" tovább fejlesztésével, a GVH "hozzá csapásával", mit tudom én...!!!

...az nem állapot, hogy a 4 éves ciklusú kormányok homlokegyenest ellenkező STRATÉGIÁKKAL "rángassák" össze-vissza ezt az országot...!!!
...finom módosításokra persze legyenis módjuk, de NEM RÁNGATÁSRA...!!!

...ráadásul ha megnézed, magának a kormánynak alig maradt hatásköre, monetárisan az MNB "rángat", bűn ügyekben ugye az Ügyészség, Bíróság + Alkotmánybíróság, stb...!!!

Nantal | 2010. február 4. | 01:45:47

...Kedves evianna...!

...nagyon hiányoltalak már...! ...nagyon magamra maradtam...! ...de nem panaszkodom...! Dr Photon is jött segíteni...!
...az aggodalmaid, persze nálam is megvannak...!
...azt látni, - a húsz év -, tapasztalatából, nomeg a politikai ellenségé válásból, hogy a gazdaság HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIÁI "ebek harmincadjára" lett TÉVE...!!!

...egyszerűen, CSINÁLNI KÉNE...!!!

evianna | 2010. február 3. | 23:52:15

bocs, a vége:
... nem működnek a másutt bevált modellek sem.

(ej, de udvariatlan ez az 1500 karakter...)

evianna | 2010. február 3. | 23:50:13

Nantal: én hiszek a struktúrapolitika fontosságában, de nem hiszek a stratégiai intézet (tervhivatal, árhivatal stb.) létjogosultságában.

két okból nem:
1. azok miatt, akikkel feltöltenék (ezt inkább nem részletezném),
2. azért nem, mert stratégiát mindig a termelőeszközök (a tőke) tulajdonosainak kell kialakítaniuk, a kormánynak inkább az a dolga, hogy erre ösztönözze őket és ne hiúsítsa meg az eleinte abszurdnak tűnő ötletek realizálását. (egy intézmény egyébként nyilván megakadályozná...)

addig azonban, amíg ebben az országban a fejlődést úgy képzelik el (és hidd el, a tőkéseink úgy képzelik el), hogy az ő ötleteikre az állam majd ad pénzt, mert az a dolga, addig tökéletesen értelmetlen intézményrendszert teremteni a korrupció számára.
megvan az anélkül is, köszöni szépen.

itt azon kell változtatni, hogy a magyar gazdaságban az állami + uniós (direkt) támogatás együttesen a költségvetés 10-12%-át teszi ki, miközben a munkaerő fenntartása és újratermelése szintén nagyon nagy részben az államra hárul (mert "az a dolga").
márpedig ez is indirekt támogatás, sok más, fiskális eszköz mellett.
ha ezeket mind összeszámítjuk, akkor a magyar költségvetés legalább fele - de inkább több - azt a bizonyos gazdasági növekedést akarná szolgálni, amiből valahogy mindig csak vagyonosodás lesz.
ciki, nem?

alapvető szemléleti változásra lenne szükség, különben soha nem mászunk ki ebből a katyvaszból. (amíg a növekedés alapvető forrása az állam, addig nem működnek a másutt b

Nantal | 2010. február 3. | 12:29:49

Dr Photon

...éppen az ország HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIÁJÁNAK a hiányát tartom felelősnek a kialakult nem kicsi "anomáliákért", amit a 4 éves kormányzási ciklusok, a kialakult ellenséges politikai közélet okán egyszerűen létrehozni sem képes...!!!
...ezen szükséges AZONNAL változtatni, akár egy STRATÉGIAI INTÉZET létrehozásával, valamint "vészfékes" jogkörökkel és ajánlási "metodikákkal", stb....!!!

Nantal | 2010. február 3. | 12:16:33

Dr Photon? 09:36:37

...amit leír a pozitív és negatív visszacsatolásról, mint "tanulási folyamatról", azzal messze egyetértek...!
...csakhogy, ehhez a folyamathoz, egy javarészében "összefogó" politikai "térerőre" van szükség...!
...ÖN úgy gondolja, hogy ezt a folyamatot a baloldal, vagy annak prominensei akadályozzák...?
...mert ha igen, akkor ÖNNEK a tényismeretei kissé hiányosak, persze az enyém sem teljes körű...!!!

Nantal | 2010. február 3. | 12:05:08

Dr Photon: 09:36:01-re

...még az előzőhöz tartozóan, - gondolom -, "nem ok nélkül" választotta Surányi dolgozata címének, a "Téves diagnózis,..." címet...!!!

Nantal | 2010. február 3. | 11:58:16

Dr Photon: 09:36:01

...az itt leírtakra vonatkozóan - azt gondolom -, hogy Surányi CSAK az MNB "stratégiai" hibáira kívánt "fényt vetíteni"...!
...emlékszem, egy konferencián - talán a nyáron -, szóban is "kikelt" ez ellen, illetőleg Simor "bénasága" ellen, stb...!
...tehát, az ÖN felvetése - sajnos -, "nem tárgya" ennek a "dolgozatnak"...!
...egyébként is, egy feladatott 100 féleképen lehetséges jól megoldani...!
...de legjobban CSAK egy féleképen...!

Nantal | 2010. február 3. | 11:47:52

Dr Photon: 09:35:26-ra

...amit leír, azt én nem tartom szamárságnak, sőt...!
...csakhogy, ezt "GLOBÁLIS egyeztetés nélkül", csak irtózatosan pici mértékben lehetséges egy olyan "nyitott gazdaságú" országnak "meglépnie", mint Magyarország...!
...de ez már az adórendszer kérdése, azaz kormány hatáskör is, az MNB-n felül...!!!
...és ha nincs egyezség...?

Nantal | 2010. február 3. | 11:37:17

Dr Photon: 09:34:36-ra

...először is, köszönöm a válaszait...!
...ebben a válaszában "kikerülte"(?) a 16:56:24-ben leírt hivatkozásokat...!
...abban természetesen igaza van, hogy a tartalékolásnak költségei vannak...!
...csakhogy, a hivatkozott időterjedelemben, bőven akadt olyan időszak, amikor megfelelő árfolyamon swap ügyletek, vétel, stb. formában mód lett volna a tartalékok szintjét emelni, sőt a költségeit is minimalizálni, akként hogy más árfolyamon realizálni a költségek árát, stb....!
...csakhogy, nem volt ilyen monetáris STRATÉGIA...!
...ez nem kormányzati hatáskör...!!!

Dr Photon | 2010. február 3. | 09:36:37

%
Nantal | 2010. február 2. | 17:22:26
Nantal | 2010. február 2. | 17:35:02
Az altalam felvetett rendszer technikailag fel ev alatt bevezetheto
lenne es kb egy ev alatt erezheto javulast hozna az orszag allapotaban.
Ami pedig a baloldalhoz elkotelezett kozgazdaszok es egyeb szakertok
tamogatasat illeti: Uram, a legyszerubb tanulni kepes rendszer a pozitiv
es negativ visszacsatolasokra epul. Ha az elmult 8 ev regnalasa utan a baloldal
minossze erre a rettenetre volt kepes, arra csak az abszolut delejben elok
mondanak, hogy nekik tovabbra is ez kell. Egy elemi mesterseges intelligencia
mar reg obegatna, hogy szabadulni akar a folyamatos negativ visszacsatolasok
okozoitol,csak a nyomorult nepet sikerult ujra es ujra atverni ennek az
"innovativ" es "nem-ortodox" elitnek.

Dr Photon | 2010. február 3. | 09:36:01

%
Vajon miert nem jut ez az igen egyszeru megoldas pl Suranyi ur eszebe?
Jollehet o biztatoan beszel innovativ nem-ortodox penzugyi megoldasokrol,
de a lenyeg nyilvanvaloan elkeruli a figyelmet. Miert? Mert belecsontosult
a rendszer, mar gondolkodni sem tud igazabol azon kivul, ezert nem tud igazan
innovativ es nem-ortodox lenni. Szamara szentseg a penz gatlastalanul
szabad aramlasa, ami lehetove teszi a fizetesi merlegek gatlastalan
egyensulyveszteset. Amit ir, az a legkevesbe sem innovativ az en javaslatom
fenyeben. Javaslom, vegyen elo egy kozepiskolai fizika peldatarat
es oldja meg a benne szereplo gondolkodast igenylo feladatokat,
hatha kap belole nemi inspiraciot a gondolkodas mikentjerol.
Az ElmFiz peldatarat mar nem is emlitem.

Dr Photon | 2010. február 3. | 09:35:26

%
Mint a mar emlitett korabbi bejegyzeseimben is irtam
(http://www.nol.hu/lap/forum/20091125-amit_szabad_jupiternek)
a megoldas kulcsa a penzforgalom adoztatatasa volna. Minden penzforgalome.
Amint a rohamos penzkivonas megkezdodik, a beszedett penzforgalmi ado is
rohamosan noni kezd, ezaltal igeny-szerinti, "on-demand" modon teremtve
tartalekot, illetve ado termeszetebol fakadoan is csokkentve a penzkivonas
sebesseget es volumenet.
Nyilvan ez sertene a globalis toke tulajdonosainak/reszvenyeseinek erdeket,
de ez az optimalis modja a fenntarthato fejlodesnek.

Ez volna a megoldas, ilyen egyszeru modon, es mar evek ota hajtogatom a
legkulonfelebb forumokon az allamilag regisztralt penzforgalommal
es az arra epulo adorendszerrel kapcsolatos elkepzeleseimet
(lsd emlitett bejegyzesek, pl).

Dr Photon | 2010. február 3. | 09:34:36

Nantal | 2010. február 2. | 16:28:29
Nantal | 2010. február 2. | 16:44:01
Megneztem a Guidotti-Greenspan szabalyt a wikipedian,
hatha talalok rola tobb reszletet. Voltakeppen eleg egyszeru
szabaly nem egy raketa-tudomany (rocket-science, ahogy mondani szokas).
Erdekes olvasmanynak igerkezik az ott fellelheto cikkek gyujtemenye.
Mindenesetre a tartalekolassal valo vedekezes nekem egyaltalan nem tetszik.
Mint emlitettem, a tartalekolasnak koltsege van. Abban az esetben, ha epp
nem omlik ossze a piac (es az osszeomlast nehez elore megjosolni,
ha egyaltalan lehetseges) a tartalekolas nagy osszegu kidobott penz,
egyreszt amiatt mert elmarad az utana varhato penzpiaci haszon
(nincsen "erdemi" kamata), masreszt a penzkibocsato orszagoknak hajt
hasznot azaltal, hogy a penzuket felvasaroljuk es ezaltal lehetoseget
adunk nekik tovabbi penzkibocsatasra, ami az o onzo gazdasagi
celjaikra hasznosithato, a magyar adofizetok zsebebol fizetve.

Nantal | 2010. február 3. | 00:08:13

plazma, 23:46:12

...jól látja, amit ebben a kommentjében megfogalmazott...!!!

...na ezért szükséges a lentebbi sok kommentem egyikében- másikában leírt HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIÁT kialakító, elfogadó, állandóan a körülményekre tekintettel - óvatosan(!) - módosító, vészfékezésre is alkalmas, HATÓSÁGI "keret"...!!!

Nantal | 2010. február 2. | 23:57:42

...kedves plazma: 23:20:03

...engedje meg, hogy a lentebbi 16:28:29-es kommentemben leírtakat hozzam fel valószínű érvként, a kifogására...!
...ugyanilyen problémával "birkózik" Dr Photon is, a 10:07:42-es kommentjében...!!!
...de ugye - ha én "fel vagyok képes fogni" - a cikk lényegét, akkor talán mástól is elvárható...!!!
...nekem, 3-szor kellett elolvassam, - vissza, vissza olvasással -, hogy megértsem az összes hivatkozást...!!!
...sajnos, hogy nem lehetséges ezt, "tölcsérrel" a buksimba "táplálni"...!!!

plazma | 2010. február 2. | 23:46:12

Minden elemzés valamilyen speciális szempontból vizsgál egy helyzetet,és igyekszik ebből az irányból előrejelzéseket adni a jövőre nézve. Hiába állíthatók fel a gazdasági növekedéssel kapcsolatban makrogazdasági elképzelések, ha a versenylovunk lábai, melyeket a társadalmi tőke képezi, rövidebbek, és gyengébbek a vártnál. Ezért nem tudjuk a fekete és szürke gazdaságot visszaszorítani, ezért nem válunk innovációs centrummá a térségben, és ezért nem tudjuk megtakarításra kényszeríteni a lakosság nagy részét, hogy a szegregációról már ne is szóljunk. Kicsit több felelősségérzete lehetne végre a politikai elitnek.

plazma | 2010. február 2. | 23:20:03

Nem ide való a cikk. Sem terjedemét, sem tartalmát tekintve. Mégis fontos, hogy megszületett. Azt sugallja, hogy pártérdekek mögött a gazdaságban valamilyen definiálható, és megkerülhetetlen szabályok működnek.E szabályok rendszert alkotnak, és figyelembe vételük elengedhetetlenül fontos. Bármilyen hülyén is hangzik, ez a legfontosabb üzenete. A cikk nagy hiányossága, hogy mikrogazdasági vonatkozások csak érintőlegesen szerepelnek benne. (Persze egyszerre minden nem várható el, csak mégis azt gondolom, hogy amikor valaki írni kezd valamit odaképzeli az olvasót is hozzá. Aki nem közgazdász, és csak ritkán szánja rá magát egy-egy ilyen jellegű elemzés végigolvasására.)
Ami teljesen hiányzik, az az, hogy végre egy napilap, hetilap rászánja magát, és olyan olvasói segédleteket hozzon létre, főoldali ikonnal, amelyek segítenek nyomon követni egy-egy gazdasági kérdést, folyamatot. A hozzászólókat egyáltalán enm aggasztja, hogy ma Magyarországon a társadalom nagyobbik része egyáltalán nem érti, hogy miről van itt szó?

Nantal | 2010. február 2. | 17:35:02

Dr Photon, (folytatás!)

...márpedig, a FIDESZ 4 éves ellenzéki szereplését (no meg a kormányzásában is tapasztaltakra is figyelemmel!), - sajnos -, semmi biztatót, - eddig -, nem tapasztalok, pedig "árgus szemekkel" figyelek...!!!
...még mindig az MSZP által felkért, szakemberekben "reménykedem"...!!!
...mert úgy vélem, ŐK képesek "át alakulni", a nagyobb ellenőrizhetőség (átláthatóság!) felé...!!!
...míg a másik oldalon ennek ellenkezőjét tapasztalom...!!!

Nantal | 2010. február 2. | 17:22:26

Dr Photon, (folytatás!)

...hovatovább, Surányi csak a pénzügy STRATÉGIÁNAK egy jelentős "szegmensére" világított rá...!
...de ugyanígy hiányzik, az ipar, oktatás, egészségügy, igazságügy, stb. HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIÁJA is...!!!
...ezen a "hosszútávú stratégián" belül, persze a különböző pártok érdekeltségeik irányában eltérhetnek, korrigálhatnak, de az ORSZÁG PERSPEKTÍVÁIT nem "ingathatnák meg"...!!!

Nantal | 2010. február 2. | 17:10:34

Dr Photon, (folytatás!)

...persze, a fiskális (a kormányzati hatáskörű, költségvetés!) politika sem állt a "helyzet magaslatán" és bőven van rajta még "irányt váltó" javítani való ma is...!
...de...!!! ...ez sem "egy pillanat" hatású STRATÉGIÁT igényel...!!!
...márpedig a kormányok, csupán 4 évi felhatalmazással rendelkeznek...!!!
...ezért LEHETETLEN állapot, a JOG RENDSZERÜNK, na meg a politikai kultúránk is...!
...ezért igaz az a Gyurcsányi állítás, hogy Mo-on egyetlen miniszterelnöknek sincs lehetősége egyedül megoldania, az ország előtt álló feladatokat...!!!

Nantal | 2010. február 2. | 16:56:24

Dr Photon, (folytatás!)

...na most, a tartalék képzés nem egy "pillanat" műve, hanem egy STRATÉGIA megvalósításaként hosszabb idő EREDMÉNYE...!!!
...csakhogy, 2006 előtt és után még Járai kezében volt a banki STRATÉGIA és - talán -, még a SZÁNDÉKOSSÁG sem zárható ki, persze "stratégiai hibának" nevezve, a tartalék képzés elmulasztását...!!!
...aztán a Simor időszakra pedig, a "túlzott piaci liberalizmus" fóbiája "települt" és ez sem ismerte fel a "tartalék hiány" veszélyeit...!!!
...sőt, az "innovatívabb" jegybanki lehetőségeket sem...!!!

Nantal | 2010. február 2. | 16:44:01

Dr Photon...! (az előző folytatása!)

...a cikkben Surányi - ha megkeresi, megtalálja(!) - hivatkozok a "Guidotti modelre" + a "hüvelyk új szabályra"...!
...tehát BIZONYÍT...!!!
...azaz, nem találgat, vagy "hiteget"...!!!

Nantal | 2010. február 2. | 16:28:29

Dr Photon, 10:07:42 + 10:16:18

...hmmm...!

...a deviza tartalékolásra vonatkozóan Surányi a cikkben említett egy tartalékolási "képletet", amely alatt "tengett" az MNB készlete...!!!
...azaz, a megoldásra is utalt, hogy ezt a készletet - amely nem kormány hatáskör - bizony "valakik" nem kicsit "elbabrálták"...!!!
...és most ELŐRE megvilágít komoly KÖVETKEZMÉNYEKET...!

Dr Photon | 2010. február 2. | 10:16:18

%
ketlem, hogy a fennti kerdesre a szerzo a "raerzes" modszeren tul valaszt tudna adni. De vajon raerzett-e a szerzo pl az arany arfolyamanak alakulasara, amikor az MNB aranykeszletet eladta, mielott az arany ara az egekbe szallt volna? Vagy csak epp o szeretne rulettezni az MNB-vel, ezen tul mas racionalitast ne keressunk? Puszta hatalomvagy?

OV-t eleg intelligensnek tartom ahhoz, hogy megertse a penzugyek mukodeset (azon tul, hogy megbizhato tanacsadoi is vannak), jollehet nem egy fizikus kepzettsegu ember. Dehat hol van mindez a kvantummechanikahoz vagy a relativitaselmelethez kepest? Vagy akarcsak a kozepiskolai elektrodinamikahoz? A penzugyek megertesehez szukseges intellektualis erofeszites egy fizikusnak szinte semmi kihivast nem jelent. De valoszinu egy okosabb jogasznak sem, ha igazan meg akarja erteni.

Dr Photon | 2010. február 2. | 10:07:42

@Nantal | 2010. február 1. | 12:47:39
Nezze, benburns allaspontjanak elsimere a tehetetlenseg elismeresevel azonos, egyfajta faradt fatalizmussal, az orszag sorsara hagyasaval. Hogy lehet nem egbekialto hibakent elismerni 186 milliard dollar adossaghegyet es hogy lehet mindezt nem a 8 eve regnalo kormany nyakaba varrni? Uram, on szerint ez jozan? Meg szerencse, hogy a valasztokat nem erdekli a mellebeszeles, legalabbis a jelenlegi sulyos helyzetben nem.

@Nantal | 2010. február 1. | 12:59:05
Naponta orakat toltok hirorvasassal, angolul es nemetul is. Ennek a cikknek a stilusa egyszeruen nehezkes, a fokusza nem tiszta. A Spiegeltol a Financial Times-ig vagy az Economist-ig olvasom a gazdasagi irodalmat, Market Watch, Forbes Magazin stb megfordul a kezemben/kepernyomon, igen ritkan talalkozok ennyire szetszort elemzessel.
Tokeletesen eleg lett volna a gazdasag ezer baja felemlegetese nelkul csak a deviza-tartalekolasra fokuszalni. Azt kellett volna megvalaszolni: 1. Mennyi devizat kellett volna venni es milyen keplet szerint kellett volna ezt az osszeget kiszamitani 2. Mennyibe kerult volna az orszagnak a deviza vetele illetve a tarolasa, 3. pontosan milyen formaban taroltak volna 4. hogyan mukodtettek volna akkor, amikor kulfoldi bankok vontak ki a penzuket Magyarorszagrol. Az osszes tobbi nem ide tartozik. Irni persze lehet rola, masik cikket. Remelem az MNB-tol lesz valaki, aki valaszt ir erre a cikkre. Mivel a piaci korulmenyek teljesen nem-egyensulyiak voltak, ketlem,

Nantal | 2010. február 1. | 12:59:05

...továbbá, kedves Dr. Photon, az egyik kommentjében jelezte, hogy "túl hosszú a cikk", ezért részleteiben alig megítélhető az ÖN számára, annak alapossága...!
...képzelje el, hogy ettől terjedelmesebb bizonyítások alapján szükséges DÖNTENIE pl. OV-nek, aki közismerten JOGÁSZ...!
...az ilyen döntési kényszer, az ami megalapozatlanságra vezet...!!!

Nantal | 2010. február 1. | 12:47:39

...kedves Dr. Photon, 08:54:44 + benburns 06:51:39

...az Önök vitájában benburns álláspontja van közelebb a valósághoz...!
...a kormány hatáskörök - ha megfigyeljük -, bizony nem korlátlanok...!!!


Dr Photon | 2010. február 1. | 08:54:44

@benburns | 2010. február 1. | 06:51:39
A Spiegel szerzo csak arrol beszeltek, amit on idezett, az ellenzek fellosseget illetoen. Nem az ellenzek dolga a kormanyzas, a felelosseg a kormanye, kulonben ne legyen kormany.
Ami meg az adossag elszabadulasat illeti, a Fidesz alatt az allamadossag lement 52%-ra (jollehet, elismerem, azzal a trukkozessel, hogy fogyasztas-elenkitessel felpumpaltak a GDP-t, mire a hitelezok a "teljesitmeny" elismerese vegett csokkentettek a kamatlabakat...). Igaz, itt nem csak az allamadossagrol van szo, hanem pl a kulfoldre utalt osztalekok teszik ki a penzforgalmi merleg hianyanak 2/3-at. Errol persze nem beszelnek a partok, hogy ennek kialakulasaban kinek mekkora szerepe volt. Ettol fuggetlenul, a Fidesz felelossegerol beszelni porhintes, hisz nyolc eve az MSZP van kormanyon, minden felelosseg az ovek a kialakult helyzetert. Ha nem akarnak felelosseget vallalni, akkor ne kormanyozzanak. Ilyen egyszeru ez.

benburns | 2010. február 1. | 06:51:39

Dr Photon | 2010. január 31. | 22:25:33
"Nem errol kellene beszelni a cikk kapcsan, hanem a 186 milliardos magyar kulso kotelezettsegrol, annak az "eloallitasarol" illetve megszuntetesi modjairol, ..."
Csak nem nagyon szoktak arról értekezni bizonyos kommentelök, hogy az "elöállításban" mekkora részt vállalt a tisztelt ellenzék. Érdekes módon a Spiegel szerzöinek úgy tünt, hogy nem kicsit. Erröl viszont nagy a csend. Ha végiggondolom a nyolc év történetét, mintha a Fidesz arra játszott volna, ami bekövetkeztett. De csak az MDF szokta felemlegetni a 100 napos parlamenti megszavazását. És akkor jöhet Járai tevékenysége, meg az egész nyolc év.

Nantal | 2010. január 31. | 23:48:15

...hmm...!

...a cikkbéli "diagnózis", - most még -, IDŐBEN JELEZ, hogy hol látja a megoldások lehetőségeit...!!!
...azért - gondolom -, hogy IDŐBEN JELEZ, hiszen a 2009-es év TÉNY SZÁMAI már biztonsággal mutathatják a "diagnózis" megalapozottságait...!!!
...a kommentelők közül senki nem figyelt erre az alapozó tényre...!!!


MTI/AP – Jan Bauer

A világgazdasági válság evolutív szakaszát lezáró és azt túlzás nélkül drámai mértékűvé eszkaláló Lehman-bankház csődjét követőenMagyarország az elsők között kényszerült a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió pénzügyi segítségét, hiteleit és nem segélyeit igénybe venni. A megállapodás megkötése óta több mint egy év telt el. Sokan, sokszor és indokoltan kérdezik: az országok sokaságát, és saját régiónkat egyaránt súlyosan érintő külső – világgazdasági – sokkhatás következtében miért éppen nekünk kellett az elsők között – és nem is igazán elegáns társaságban – a nemzetközi szervezetek „gyámsága alá” kerülni? Most, amikor a sűrű viharfelhők talán elvonulni látszanak, de a válság távolról sem ért véget, érdemes felidézni a válságot megelőző és azt követő periódus folyamatait. Nem pusztán azért, mert a szokásos elemzések gyakran legfeljebb féligazságokon, nemritkán politikai elfogultságon alapulnak, hanem főként azért, mert féligazságokra nem lehet hatékony válságkezelést építeni.

Kezdődjék a történet 2006 nyarán. Ekkorra minden kétséget kizáróan a szakadék közelébe sodorta a magyar gazdaságot a megelőző sok-sok év rendkívül felelőtlen és inkonzisztens gazdaságpolitikája – nem annyira a szerkezeti reformok állandóan ismételgetett hiánya, bár persze részben az is. A hosszú éveken keresztül laza költségvetési és jövedelempolitika és az azt ellensúlyozni szándékozó, látszólag szigorú monetáris politika hatására egyre nyilvánvalóbbá vált a külső és a belső pénzügyi egyensúly veszélyes megbomlása.

A magas, átlagosan 7-8 százalékos, GDP-arányos költségvetési hiány, a termelékenységet nagyjából öt éven át átlagosan kétszer meghaladó reáljövedelem-emelkedés révén a költségvetési politika tudatosan kívánta élénkíteni a növekedést. Ezzel szemben a monetáris politika ellentmondásosan, hosszú éveken keresztül indokolatlanul magas forintkamatszinttel részben maga is élénkítette a devizahitelek iránti belföldi keresletet, ugyanakkor az árfolyam felértékelődésének erőltetésével fékezte a növekedést, és rontotta a külső egyensúlyt.

HIRDETÉS

Az összhang ára

2006 nyarán a (túlságosan is) kedvező nemzetközi pénz- és tőkepiaci környezet ellenére a már-már végzetesen megbillenő külső és belső egyensúly kikerülhetetlen kényszerré tette a makrogazdasági kiigazítást. A választásokat követően kidolgozott, elkezdett program nem csak önmagában volt nagyon fájdalmas. E program elfogadása, az alkalmazkodás mindenkinek még az ilyenkor szokásosnál is jóval nehezebb volt. A megelőző évek hatékony népbutítása, a közvélemény tudatos félrevezetése, a folytatólagos öncsalás, s végül a szinte minden oldalról hallható megalapozatlan választási ígéretek fényében a kiigazítás-megszorítás kétségkívül kiábrándítóan hatott.

A konvergenciaprogram megvalósítására jelentős ellenszélben, mély bizalmi deficit mellett, erősen vitatható szerkezetben, szakmailag nem kellően előkészítve került sor. Ugyanakkor ez a program hosszú halogatás után, és részben éppen ezért indokoltan, hatalmas mértékű fiskális kiigazítást célzott meg. Két és fél év alatt a GDP 11 százalékát meghaladó szintről a GDP 3-4 százaléka közé szorította le a költségvetési hiányt. Miközben a kiigazítás szerkezete súlyosan vitatható, egy másik fontos és kedvező jellemzője – a mennyiségi kiigazítás ténye mellett – mégis kiemelést érdemel. Hosszú évek után a költségvetés hiánya nemcsak összhangba került az Országgyűlés által elfogadott programmal, hanem annál minden évben érzékelhetően kisebb hiánnyal zárt. Tehát megszűnt a fi skális politika ki- és beszámíthatatlansága, ami korábban szinte lehetetlenné tette a fiskális és a monetáris politika összehangolását. Az előzmények tükrében talán ez volt a legfontosabb tartalmi változás a kormányzati politikában. A mennyiségi fiskális kiigazításon túl kedvező változásként értékelhető, hogy a fiskális fegyelem megerősödött, ezzel a kiszámíthatóság javult, és a bizalmatlanság mérséklődött.

A költségvetési egyensúlyt javító célok túlteljesítése ellenére nem, vagy nem számottevő mértékben javult a magyar gazdaság megítélése. Ebben a politikai és személyi bizalomvesztés mellett valószínűleg meghatározó szerepe volt annak, hogy a kiigazítás rövid távú mellékhatásaként jelentősen lassult a növekedés. A környező országok száguldó – egyébként sokszor ott sem fenntartható – növekedése tükrében a magyar gazdaság évi 1-2 százalékos növekedési üteme kirívóan gyengének ítéltetett. Ráadásul a kiigazítás kedvezőtlen szerkezete miatt még ehhez a stagnálásközeli növekedéshez is fenntarthatatlan, a GDP 8-9 százalékát elérő külső finanszírozási igény és ennek nyomán megállíthatatlannak látszó külső eladósodás társult.

Hogyan lehetséges, hogy egy olyan drámai költségvetési kiigazítás – ami inflációszűrten legalább kétszer nagyobb volt az 1995-ösnél – nem vagy alig láthatóan mérsékelte a külső egyensúlyhiányt? A 2006-ban alkalmazott gazdaságpolitikai keverék alapvetően eltért az 1995-östől. A kölcsönös bizalomra épülő és maradéktalanul összehangolt fiskális és monetáris politika az 1995-ös stabilizáció alappillére volt. A költségvetési és jövedelempolitikai szigor és az ésszerűen szigorú monetáris politika hatékonyan (és fájdalmasan) korlátozta a belföldi, elsősorban a fogyasztási célú keresletet, miközben megőrizte a legfontosabbat, a foglalkoztatottság elért szintjét. Ugyanakkor tudatosan támogatta az exportszektort és az üzleti beruházási klímát. E két hatás eredőjeként a belföldi fogyasztási kereslet visszafogása, az export és a beruházás ösztönzése már rövid távon is látványos külső egyensúlyjavulást, majd növekedésgyorsulást hozott.

Ezzel szemben a 2006-ot követő kiigazítás gazdaságpolitikai keverékét, a költségvetési és a monetáris politika együttműködését továbbra is a kölcsönös bizalmatlanság és összehangolatlanság jellemezte. A szigorú és most már végre kiszámítható költségvetési és jövedelempolitika egy szelektíven szigorú monetáris politikával kapcsolódott össze. A költségvetési és a jövedelempolitikai kiigazítás mennyiségi értelemben megfelelő, a belföldi keresletet elkerülhetetlenül fájdalmasan korlátozó jellegű volt. Ugyanakkor ennek a megszorításnak a szerkezete kifejezetten hátrányosan érintette az üzleti szektort, illetve a növekedési kilátásokat. Egyetlen olyan eleme sem volt, ami érdemben javította volna az üzleti környezetet, a versenyképességet. Ellenkezőleg, azt érdemben rontotta, és egyúttal nemcsak hozzájárult a munkanélküliség növekedéséhez, hanem csökkentette a gazdaság középtávú növekedési potenciálját is.

A mennyiségi értelemben eredményesen keresletet szűkítő fiskális politika egy szándékaiban ugyancsak belföldi keresletet korlátozó, látszólag átfogóan nagyon szigorú monetáris politikával fűződött össze. A fiskális kiigazítás végrehajtásában (ezúttal 2006 szeptembere óta alaptalanul) nem bízó jegybank azonban a szükségesnél, az indokoltnál és az ésszerűnél tovább szigorította a mérhető monetáris kondíciókat (pozitív reálkamatot, reáleffektív árfolyamot). Ez a monetáris politika egyoldalúan az infláció és az inflációs várakozások azonnali árstabilitás körüli lehorgonyzásának elérését, az MNB saját rövid távú hitelességének öncélú helyreállítását helyezte a tevékenysége középpontjába. A valóságban ez a monetáris politika legfeljebb szelektíven és gyenge hatásfokkal tudta fékezni a belföldi (hitel-) kereslet irreális bővülését. A fő piacainkhoz viszonyított termelékenységnövekedési különbségtől (versenyképesség-javulástól) jelentősen elszakadt a reáleffektív árfolyam felértékelődése (a gyenge gazdaság „erős forintja”, ami a külső egyensúlyhiány fényében is fenntarthatatlan volt). A forint és deviza kamatának nagyon nagy különbsége (amit az MNB azonnal tovább növelt, a devizaadósok részére implicit árfolyam-biztosítást nyújtva, ahányszor a forint árfolyama gyengült) és a várható inflációhoz viszonyított ugyancsak magas pozitív reálkamatszint maga is jelentősen hozzájárult a nagyon mély makroökonómiai kiigazítás félsikeréhez. Elsősorban azért, mert ott fékezett és ott élénkített, ahol nem kellett volna. „Sikeresen” fékezte az exportot, ösztönözte az importot, fogta vissza a kis- és közepes vállalkozásokat, korlátozta a munkahelyteremtést, tovább pörgette főleg a lakossági (hitel-) keresletet, mérsékelte a belföldi pénzügyi megtakarítást. Egyúttal ugyancsak „sikeresen” és indokolatlanul drágította a forintban denominált államadósság finanszírozását, ésmindezek egyenlegeként rontotta a külső egyensúlyt, és növelte az ország egyoldalú külső pénz- és tőkepiaci függőségét.

Hibás keverék

A megvalósult, a döntéshozók szándékait sem tükröző, hibás és inkonzisztens gazdaságpolitikai keverék ahhoz elég volt, hogy a költségvetési hiányt jelentősen lefaragja. Ez önmagában nem lebecsülhető eredmény. De ahhoz semmi esetre sem volt elég, hogy az aggregált kereslet egészét, ezen belül elsősorban a lakosság hitelkeresletét féken tartsa, hogy a belföldi pénzügyi megtakarítást és az üzleti beruházást ösztönözze, a külső eladósodást érdemben mérsékelje, a növekedés hosszú távú, fenntartható feltételeit javítsa, vagyis a bizalmat helyreállítsa. Ezért a nagy áldozatok ellenére a 2006–2008 közötti kiigazítás (az összességében még nem kedvezőtlen külső környezet ellenére) is legfeljebb egy súlyos pénzügyi krízistől óvta meg az országot. Ez persze nem kevés, de a legjobb szándékkal is csupán félsikernek nevezhető.

Ebben a helyzetben 2008 őszén érte a magyar gazdaságot a világgazdaság elmélyülő és kiszélesedő válsága. Ez a válság példátlan méretű reálgazdasági és likviditási sokkal járt. Az exportpiacok törésszerű összezuhanása, a külső tőkebeáramlás szinte teljes leállása alapjaiban rázta meg nemcsak a magyar gazdaságot, de a közép-európai régió valamennyi országát és rengette meg az addig fenntarthatónak vélt növekedési modelljét.

Az export- és beruházásvezérelte növekedési modell mindenütt – bár különböző mértékben – jelentősen támaszkodott a külföldi tőke beáramlására. A növekedés mindenütt nagy és sokszor fenntarthatatlan (a miénknél akár 2-3-szor nagyobb) folyó fizetési mérleghiányra épült. A Lehmanbankház csődjét követő likviditási válságban nemcsak a nettó tőkebeáramlás állt le egy ideig (kivéve a nagy, külföldi tulajdonban lévő bankok tulajdonosaitól származó tőkebevonást), hanem a devizapiaci likviditás kiszáradása miatt veszélybe került, vagy legalábbis a megemelkedett országkockázati prémium miatt rettentően megdrágult a lejáró pénzügyi eszközök megújítása is. Ez nem kizárólagosan magyar jelenség volt. A súlyos likviditási sokk (ahogy a reálgazdasági is) a régió valamennyi országát egyaránt sújtotta.

Miért Magyarország?

Ha a külső források minden ország számára elapadtak, ha a nemzetközi pénz- és tőkepiacok befagytak, és ezek tények, akkor mégis mi az oka annak, hogy Magyarország az elsők között kényszerült külső segítségért, azaz hitelért folyamodni?

Mind a külföldi szakértők (IMF, Világbank, EU, elemzők stb.), mind a magyar hatóságok diagnózisa a következő: a likviditási válság azért érintette érzékenyebben Magyarországot, és azért kellett külső segítséget, mankót igénybe vennie, mert nagyon magas volt (1) az államadósság és (2) az ún. fedezetlen devizahitelek állománya. Ez a magyarázat tiszta, egyszerű és könnyen érthető. Egy hibája van csupán: legfeljebb féligazságot tartalmaz. A válságra adott eredményes gazdaságpolitikai válasz a válságot kiváltó okok hatékony kezelését követelné meg. S ha eredményes a válságkezelés, a krízist elsődlegesen kiváltó tényezőknek kellene érdemben javulniuk, vagyis az államadósságnak és a devizahitel-állománynak csökkennie. Magyarország piaci megítélése és az előbb említett szakértők értékelése a válságkezelésről mára már kétségkívül kedvezően alakul. Ez annak ellenére következett be, hogy az államadósság a GDP 66 százalékáról 2009 végére csaknem 75 százalékára emelkedett. A devizahitelek állománya ugyan valóban csökkent, de nagyjából hasonló arányban, mint a forinthiteleké. Így a válságot a számunkra állítólag különösen veszélyessé transzformáló két ok egyike – ha lehet – még jóval kedvezőtlenebb, a másik pedig alig változott. Ezért ez az oksági összefüggés alapvetően megkérdőjelezhető, hiszen még a formális logika legegyszerűbb szűrőjén is elbukna.

Igaz, hogy a magyar államadósság szintje lényegesen magasabb, mint a többi régiós országé (ami persze egyáltalán nem kedvező, de például még mindig kisebb, mint az eurózóna tagországainak átlaga). Az is tény, hogy a devizahitelek állománya magas, noha a kelet-közép-európai régióban nem mondható egyedülállónak. Ezeknél azonban sokkal mélyebb sérülékenységet okozott és okoz az évtizedek alatt, és kiváltképp az 1995 és 2001 közötti jelentős javulás után újra felhalmozott külső egyensúlyhiány. Az igazi veszély, az igazi korlát minden gazdaságpolitika számára a nagy külső egyensúlyhiány, a külföldi megtakarításoktól, a nemzetközi pénz- és tőkepiacoktól való aránytalanul nagymértékű függőség. E mögött persze szükségképpen és különösképpen a 2006-ot megelőző időszakban az elviselhetőnél lényegesen nagyobb folyó költségvetési hiány és/vagy a szükségesnél folyamatosan jóval kisebb lakossági nettó pénzügyi megtakarítás húzódik meg. Azaz a 2006-ot követő sikertelen külső konszolidáció mögött egy előnytelen szerkezetben végrehajtott költségvetési kiigazítás és a belföldi, elsősorban a lakossági (devizahitel-) keresletet továbbra is ösztönző, a lakosság nettó pénzügyi megtakarítását visszafogó monetáris politika állt.

Ez a gazdaságpolitikai keverék perspektivikusan sem kínált kitörési esélyt a lassú növekedés, a gyors külföldi eladósodás és az államadósság GDP-arányos növekedésének csapdájából. Tehát a fő bűnös nem elsősorban a belföldi jövedelemtulajdonosok magas adósságállomány-szintje, és nem is főként annak devizanem szerinti összetétele (bár részben ezek is), hanem a fenntarthatatlanul folytatódó és erőteljes külső eladósodás. Ez az, amit mindenáron meg kellett volna állítani, vagyis a folyó fizetési mérleg hiányát kellett volna levinni egy fenntartható szintre. (Ez a szint valószínűleg megegyezik a GDP arányában mért ún. nem adósságtípusú – pl. EU-transzfer, működő tőke, privatizációs bevétel, egyéb egyoldalú átutalások – tőkebeáramlás mértékével. Ennek nagysága jelenleg a GDP 4 százaléka körül lehet, míg a korábbi években a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye évente átlagosan ennek bő kétszerese, 8 százalék körül alakult.)

Ehhez azonban már a válság előtt egy gyökeresen eltérő gazdaságpolitikai keverékre lett volna szükség. A költségvetési hiány lefaragását követően a magyar gazdaság nagyfokú külső finanszírozási igényét nem elsősorban a viszonylag magas államadóssági szint, hanem sokkal inkább a lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak alacsony mértéke tartotta fenn. A fő veszélyt tehát nem önmagában és kitüntetetten a devizahitelek állományának magas szintje, hanem egyrészt a hitelállomány, a forint- és devizahitelek együttes állományának éveken keresztül fenntarthatatlanul gyors növekedése (átlagosan évente jóval 20 százalék felett), másrészt a lakossági pénzügyi megtakarítások alacsony szintje okozta. (A 2008-at megelőző időszak gazdaságpolitikája még a 2006-os kiigazítás után, a viszonylag kedvező külpiaci feltételek ellenére sem tért vissza egy export- és beruházásvezérelte növekedési pályára, ehelyett továbbra is ténylegesen a belföldi fogyasztási keresletet élénkítette.)

Az államadósság viszonylag magas szintje, a (deviza)hitelek magas állománya, sőt még a viszonylag jelentős külső eladósodottság sem ad teljes magyarázatot arra, hogy miért Magyarország kért az elsők között hitelt a nemzetközi pénzügyi intézményektől. Az persze igaz, hogy ha egy ország államadóssága magasabb, a folyó finanszírozási igénye (a költségvetés hiánya és a lejáró államadósság megújítási igénye) nagyobb és a devizahitelek finanszírozása is tekintélyes mértékű, akkor a nemzetközi pénz- és tőkepiacok kiszáradása érzékelhetően még veszélyesebb lehet. A ránk nehezedő nyomást 2008 őszén még tovább emelte az a tény, hogy a régió többi országához képest Magyarországgal szemben lényegesen bizalmatlanabbak voltak a piac szereplői a korábbi évek gazdaságpolitikája miatt.

Tartalék helyett illúziók

Csakhogy amikor a piacok befagynak, a külső finanszírozási csatornák bedugulnak, akkor alig van különbség abban, hogy egy adós, jelen esetben egy ország, rövid távon hány milliárd euró tartozást nem tud időben teljesíteni. A régió több országa szintén nem tudott hozzáférni a külső piacokhoz, alkalmasint még nagyobb mértékű likviditáskivonást szenvedett el, ám mégsem kényszerült rá, hogy azonnal külső segítséget vegyen igénybe. Ennek pedig alapvetően az a magyarázata, hogy a régió többi országának jegybankjai rendelkeztek elegendő mennyiségű –néhány hónapot áthidaló – nemzetközi tartalékkal.

Ezzel éles ellentétben az MNB devizatartalékainak szintje nemcsak az ország külső eladósodottságához, de még az import szintjéhez képest is kritikusan alacsony volt. Ebben a tekintetben Magyarország valóban a közép-európai régió legsérülékenyebb gazdasága volt 2008 őszén. A jegybank devizatartaléka 16,3 milliárd euró volt. A hozzánk hasonló méretű és nyitottságú Csehország külső adóssága a magyar felét tette ki, de 27 milliárd eurós tartalékkal rendelkezett a válság kitörésekor. Ez a tartalékszint arányosan a miénk háromszorosára rúgott. De lehetne idézni a szlovák, a horvát, a szerb, vagy akár a lengyel példát is.

Az MNB hosszú ideje abban az illúzióban élt, hogy nincs szükség jelentős devizatartalékokra. Úgy vélte, hogy a tiszta, a „szent” piac a kereslet-kínálat automatizmusán keresztül minden egyensúlytalanságot felold. Ez persze korlátokkal igaz is. A kereslet-kínálat mechanizmusa, a piac utólag (ex post) valamilyen szinten bármilyen helyzetben kialakít egyfajta egyensúlyt. A kérdés csupán csak az, hogy ez milyen súlyos le- vagy felértékelődés mellett megy végbe. Az MNB-nek az a hivatalosan nem hangsúlyozott magyarázata, hogy a Guidotti-modellel elemzett nemzetközi tartalékigény csak két-három hónappal a krízis kialakulása előtt utalt a jelentős tartalékhiányra, nem meggyőző érvelés.

Ugyanis ha a döntéshozók csak egyszerűen körülnéznek a körülöttünk lévő országokban, és/vagy a legismertebb hüvelykujjszabályt – az importban mért devizatartalék-szintet elemzik, nyilvánvalóvá kellett volna válnia a súlyos alultartalékoltságnak. Importban mérve 2,4 hónapra csökkent a jegybanki devizatartalék szintje, és az import nyilván nem egyik napról a másikra emelkedett meg. A nemzetközileg is elfogadott, a fizetőképességet még nem veszélyeztető, minimálisan szükségesnek tartott tartalékszint, kötött devizagazdálkodású országokban minimum három hónap. De nálunk a folyó és tőkemérleg teljesen liberalizált, vagyis ennél jóval több tartalék kellett volna. Egy év elteltével az ország devizatartaléka már meghaladja a 30 milliárd eurót (ez nagyjából öthavi importnak felel meg). E tekintetben – a külső egyensúly javulása mellett – gyökeres fordulat következett be. Az elmúlt évben az ország sérülékenysége valóban nagymértékben csökkent a devizatartalékok növekedése miatt, bár lehet, hogy még mindig nem eléggé.

A hitelkérelem legfőbb oka

A nemzetközi intézményektől felvett hitel – némi leegyszerűsítéssel – a devizatartalékok feltöltésére fordítódott (vagyis a reálgazdaság szempontjából közvetlenül érdemi könnyítést alig jelentett). A devizatartalékoknak a példátlanul bőséges piaci likviditás mellett évekig elmulasztott feltöltése alapvetően korlátozta a válságra adható monetáris politikai választ.

Vagyis nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a magyar gazdaság összes gyengesége – például a viszonylag magas külső adósságszint, a szintén nem csekély államadósság, a túlterjeszkedő és rossz szerkezetű állami újraelosztás, a rendkívül magas dinamikájú és kedvezőtlen szerkezetű forint- és devizahitelállomány-növekedés (és nem annyira ez utóbbiak szintje és devizaszerkezete), a forint jelentős túlértékeltsége, a magas pozitív reálkamatszint, és nem utolsósorban ezen tényezők öszszessége miatt is a gazdaság potenciális növekedési ütemének súlyos viszszaesése – még mindig nem ad teljes magyarázatot a 2008. őszi pánikra. A kormány és a jegybank sürgős külső segítségkérését a régió többi országától eltérően meghatározóan a devizatartalékok kritikusan alacsony szintje váltotta ki.

Csak innen elindulva lehet megérteni a magyar gazdaságpolitika válságra adott válaszait – még ha egyetérteni nem is lehet velük. Az elemzést kivételesen érdemes a monetáris politika oldaláról indítani. A Lehman-csőd után a piacok – sokkal inkább, mint az említett elemzők – tisztában voltak a magyar gazdaság (külső) sérülékenységével. Bőséges devizatartalékok híján a magyar pénz- és tőkepiac, benne a forint a piaci spekuláció könnyű játékszerévé vált. Az MNB elégséges nemzetközi tartalékok hiányában lefegyverezve, a piacoknak egyoldalúan kiszolgáltatva, érdemi piaci intervencióra saját erőből képtelenül szemlélte a folyamatokat: a forint árfolyamának veszélyes leértékelődését, a piaci kamatok és a kockázati felárak megugrását, az állampapírpiac egy éven belül immár másodszor (2008 márciusa és szeptember–októbere) tapasztalt kiszáradását, valamint a bankrendszer devizában és forintban egyaránt érzékelhető egyre nyomasztóbb likviditáshiányát.

Az addig a gyenge gazdaság „erős” forintja mellett érvelő jegybank (amely szerint az árfolyamnak nincs hatása az exportra – sic!) 2008 drámai őszén néhány napon át bénultan szemlélte a forint lejtőre jutását. Ezt követően ezúttal okkal és indokoltan, drasztikusan 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, egyedül a régióban. De újra fel kell tenni azt a kérdést, hogy miért nem interveniált egyúttal a devizapiacon, miért nem nyújtott nagyvonalú likviditási támogatást sem forintban, sem devizában a bankrendszernek, miért nem lépett be a másodlagos állampapírpiacra (nyílt piaci műveletek révén) likviditásteremtéssel? Ennek valószínűleg két oka lehetett. Az egyik a már korábban említett technikai természetű, hogy hiányzott a kellő devizatartalék. A másik egy szélesebb elvi megfontolás, ami hozzájárulhatott a tartalékhiány kialakulásához is.

Az MNB még 2008 augusztus–szeptemberében is, elvi okokból, elzárkózott bármiféle devizapiaci intervenciónak még a gondolatától is. Azt természetesen senki nem hiszi, hogy intervencióval tartósan meg lehet fordítani a fundamentumok által meghatározott alapvető folyamatokat. Mégis, a piaci devizavétel és -eladás a piaci likviditás befolyásolásának egyik monetáris politikai eszköze. Nem véletlenül része minden komoly jegybank monetáris politikai eszköztárának (kivéve a 2009. január előtti MNB-t).

Ha a jegybank megfelelő szintű, könnyen mobilizálható tartalékokkal rendelkezik, akkor képes a piaci spekulációt némileg korlátozni, elrettenteni. A 2008 szeptemberét megelőző években a jegybank nyugodt körülmények között – a forint irreális felértékelődésének elkerülése mellett –feltölthette volna a szükséges mértékig a devizatartalékokat (feltéve hogy nem egydimenziósan az infláció erőltetett elfojtására koncentrál csupán). Ez természetesen pénzbe, és nem is kevés pénzbe kerül (sőt némileg magasabb, de cserébe fenntartható és ezért hiteles dezinflációt eredményezett volna), de még mindig kevesebbe, mint a tartalékhiány miatt megbénult monetáris politika okozta károk.

Az elégséges tartalékok híján ugyanis nem pusztán arról van szó, hogy egy nem előkelő társaságban azonnal az IMF-hez kellett fordulni 2008 októberében hitelért, és így a tartalékok feltöltéséért. Ezt azért talán még el lehetett volna viselni. Az alacsony nemzetközi tartalékok azonban megakadályozták a jegybankot egyik alapvető funkciójának ellátásában. A jegybank még rövid, 3–6 hónapos horizonton sem volt képes nagyobb törésektől mentesen biztosítani a magyar pénzügyi rendszer likviditását, azaz csak részben tudott helytállni végső hitelezői funkciójában.

Mit nem tehetett a jegybank?

Nemcsak devizában, de forintban sem volt módja a válság mélységéhez, a likviditás kiszáradásának mértékéhez képest kellően gyors és nagyvonalú forintlikviditást a rendszer rendelkezésére bocsátani. Alapvetően azért, mert teljes konvertibilitás mellett nincs kínai fal forint és deviza között, lényegében korlátlan az átfolyás lehetősége. (Ezért is messzeme nően leegyszerűsítettnek tartom az éles különbségtételt a forintban és a devizában denominált pénzügyi instrumentumok között, azaz azt a gyakorta hangoztatott tételt, hogy a forint kvázi biztonságos, a deviza meg túl kockázatos mind az egyén, mind a makrogazdaság szempontjából.) A devizatartalék hiányában kialakult helyzetben egy nagyarányú forintlikviditás-teremtés – az összeomló belföldi kereslet mellett – közvetlenül nem elsősorban az inflációs célt veszélyeztette volna, hanem a forint elleni spekulációt táplálva az ország fizetőképességét.

De a tartalékhiány okozta technikai korláton túl súlyos elvi megfontolások vezettek ahhoz, hogy az MNB-t még a többi külföldi partnerintézményéhez képest is jóval felkészületlenebbül érte a válság. Az MNB ugyanis a válságot megelőző hosszú éveken át vakon hitt a pénzügyi piacok önszabályozó szerepében és azok hatékonyságában.Magára az éjjeliőr szerepét osztotta, és durván elutasított minden ezzel ellentétes megközelítést. A válság kitörését megelőzően a jegybank egyoldalúan elvetette nemcsak a devizapiaci intervenció lehetőségét (lásd a forint árfolyamának 228 HUF/EUR szintre erősödését 2008 tavaszán), de a devizaswapok jegyzését (vagyis a deviza–forint betétcserét) és ezen keresztül a likviditás befolyásolását éppúgy, mint a nyílt piaci műveleteket és a piaci likviditás és a piaci várakozások aktív formálását.

Persze szinte hallom a jegybank válaszát: „a válság kirobbanása után nemcsak kamatot emeltünk, de bővítettük a bankok által leszámítolható pénzügyi eszközök körét, gyorsan bevezettük az egynapos devizaswapot, majd később a 3–6 hónaposat, beléptünk a másodlagos állampapírpiacra, és 2009 januárjától időnként devizapiaci intervenciót is végrehajtottunk”. Miközben mindez igaz, a baj az, hogy a jegybank az egynapos swap kivételével az összes lépését jelentős késéssel, restriktív és/vagy irreálisan drága – néhol egyenesen teljesíthetetlen – kondíciókkal, az elégtelen mennyiség miatt általában gyenge hatásfokkal hajtotta végre. Az IMF-fel megkötött megállapodás után már nem annyira a technikai korlát akadályozta meg az MNB-t abban, hogy aktív és bátor, újító és nem konvencionális eszközöket széleskörűen igénybe vegyen és kellően rugalmasan reagáljon, hanem sokkal inkább az, hogy nem tudta saját árnyékát átlépni.

Először és legfőképpen, gyökeres, elvi, szemléleti változásra lett volna szükség, mint ahogy az a világban a válság hatására széleskörűen megvalósult, de itt sajnos elmaradt. Másodszor, saját lehetőségeinek újrafogalmazása helyett az akkor még elsődlegesen likviditási válságból kivezető utat erősen vitathatóan a költségvetési politika egyoldalú szigorításában jelölte meg.

Vagyis a nemzetközi pénzügyi intézmények által kilátásba helyezett jelentős likviditásbővülés ismeretében sem került sor a monetáris politika kereteinek alapos újragondolására. Ehelyett a jegybank a válság egyébként is súlyos hatásait tovább eszkaláló fiskális szűkítést szorgalmazott. Sajnos ezt a hibás megközelítést az akkori kormány is elfogadta. A további fiskális megszorítást minden ellenkező híreszteléssel szemben nem az IMF erőltette keresztül. Első lépésben még az eredeti, a Brüsszel által támogatott, konvergenciaprogramhoz képest is további – először 3,4 százalékról 2,9 százalékra, majd 2,6 százalékra csökkenő – költségvetési deficitlefaragásra került sor. Egy előreláthatóan erősen zsugorodó GDP mellett nemhogy anticiklikus, de ésszerűtlen mértékű prociklikus fiskális politikát követelt a jegybank.

Amikor a kormány és a jegybank ezután együttesen kiállt az államháztartási hiány 2,6 százalékra mérséklése mellett, a várható GDP-csökkenést 2009-ben 3-4 százalék körülire becsülték. A program nem vette kellőképpen tekintetbe, hogy ha a költségvetés a tervezettnek megfelelően prociklikus, akkor a GDP még az addig becsült mértéknél is lényegesen tovább fog zuhanni. Ahogy az egyébként történt is. Ezért a külső egyensúlyhiány a helyesen megcélzott feleződés (a GDP 6-8 százalékáról a GDP 4 százalékára) helyett minimum egyensúlyközeli helyzetbe kerülhet. (A GDP 3-4 százalékos csökkenésemellett az éves államháztartási hiány 0,8 százalékos csökkenése – 3,4 százalékról 2,6 százalékra –ciklikusan kiigazítva ennél nagyobb, a GDP 2-3 százalékának megfelelő további keresletszűkítést jelentett.)

Akárcsak a régió többi gazdaságát, 2008 őszén a magyar gazdaságot is egyszerre több, rendkívül erős sokkhatás érte. Először a külső kereslet, az exportpiacok összeomlása okozott azonnali reálgazdasági sokkot. Másodszor a likviditási sokk, a deviza- és a forintlikviditás összeszűkülése rázta meg az egész gazdaságot. Mivel erre a megrázkódtatásra amonetáris politika csak késve, elvi és technikai okok miatt nem tudott hatékonyan válaszolni, a költségvetési politika mozgástere végképp elfogyott. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy egy anticiklikus – a válságban a hiányt aktívan növelő – költségvetési politika lehetőségeit Magyarország a válságot megelőző években veszítette el. A korábbi évek súlyosan felelőtlen gazdaság-, elsősorban költségvetési politikájának következtében a környező országokkal ellentétben a fiskális politika nem, vagy alig tudta mérsékelni a válság rettentő csapásait.

De az, hogy az első hirtelen reagálása a kormánynak és a jegybanknak a deficit további (téves) lefaragása volt, az a helytelen diagnózis következménye. A költségvetés finanszírozása – a tartalékvalutájú országokon kívül – átmenetileg sok más országban is nehézségekbe ütközött a nemzetközi és a helyi pénz- és tőkepiacok általános kiszáradása miatt. Csakhogy ezekben az országokban a jegybankok határozott és magabiztos, sokszor nem ortodox eszközöket is bátran igénybe vevő fellépése képes volt észrevehetően tompítani a piaci, így az állampapír-piaci finanszírozási feszültségeket. Ennek pedig szükséges, de nem elégséges feltétele az volt, hogy ezek a jegybankok olyan devizatartalék birtokában voltak, amely átmenetileg, rövid távon, kellő puffert kínált a megemelkedett belföldi devizakereslet ellentételezésére, az elmaradt devizabeáramlás részbeni pótlására, a fizetési kötelezettségek, a konverziós igények kielégítésére, azaz elkerülhetővé vált a valutaárfolyam szabadesése és az irányadó kamatok hirtelen megugrása.

Ezért ezek az országok csak lényegesen később kényszerültek külső segítségért folyamodni. (De 2009 elejére mindenki számára világos volt, hogy a likviditási válság enyhülésének tartós elhúzódásával minden nem tartalékvalutával rendelkező ország előbb vagy utóbb valamilyen külső, nemzetközi támogatásra szorulhat. Erre igen jó példa Lengyelország esete. A válságból még a legkisebb sérüléssel kikerülő Lengyelország kormánya is kénytelen volt az IMF-hez fordulni 2009 tavaszán. A stabil gazdaságok számára akkor létrehozott új, lényegében automatikusan, speciális feltételek nélkül lehívható hitelvonal felhasználását kezdeményezte Lengyelország 20 milliárd dolláros nagyságrendben.)

Mit nem tett a jegybank?

Ezekben az országokban tehát – ha megakadályozni nem is akarták, és/ vagy nem tudták a jegybankok a nemzeti valuta árfolyamának esését – nem fenyegetett a devizaárfolyam és/vagy a bankrendszer totális összeomlásának, illetve a fizetésképtelenségnek a veszélye. Ezzel szemben nálunk a külföldi tőkebeáramlás leállása, a nem rezidensek masszív állampapír-eladása (tőkekivonása), elégséges nemzetközi tartalékok nélkül az állam fizetésképtelenségének és néhány bank illikviditásának rémét vetítette előre. A nemzetközi pénzügyi intézmények azonnali és nagyvonalú hitelnyújtása nélkül az MNB valóban nem kezdeményezhetett nagy léptékű monetáris lazítást. Ellenkezőleg: a kamatok emelésével szigorítania kellett. Ez önmagában is nagy baj volt, ami tovább mélyítette a válságot.

A jegybank passzivitását tapasztalva a magyarországi bankok megtanulták, hogy még szükséghelyzetben is csak rendkívül szelektíven, korlátozottan fordulhatnak a jegybankhoz. Megtanulták, hogy a jegybank milyen kevéssé tudja betölteni a végső hitelnyújtó funkcióját. Alapvetően csak az anyabankok likviditási segítségére számíthatnak, amelyek némelyike maga is nagyon komoly gondokkal küszködött. Ezért a hazai bankok a piacoktól elzárva, lényegében azonnal és bizonyos szempontból önsorsrontóan léptek a hitelfékre, mivel a jegybankra is csak a szükségesnél kisebb mértékben támaszkodhattak.

Ezzel a régió egyik legmélyebb hitelszűkítését hajtották végre, ami tovább rombolta a gazdaság növekedési kilátásait. (A hazai bankok persze nem teljesen ártatlanok a korábbi száguldó hitelnövekedés kialakulásában és az azt követő meredek portfólióromlásban. Például a lényegesen szigorúbb lejárati megfelelés, a jóval magasabb sajáterő-igény, az alacsonyabb hitel-betét arány, a jóval kisebb volumenű rövid lejáratú fogyasztási célú devizahitelezés érzékelhetően mérsékelte volna a bankok sérülékenységét. Ezek részletes elemzése, mint ahogy a PSZÁF szerepének értékelése is, meghaladja e cikk kereteit.)

A nemzetközi piacok bezárultával, az országkockázati prémium egekbe emelkedésével tehát az IMF-megállapodás birtokában sem volt lehetséges egy általános és gyors monetáris lazítás. Egy lényegesen lazuló monetáris politika a forint árfolyamát ásta volna alá, és ezzel az inflációt és az inflációs várakozásokat szabadította volna el. A jegybank 2009 januárjában olyan jelzéseket adott és döntéseket hozott, amelyek egy veszélyes általános monetáris lazítás irányába mutattak. (Többek között a világgazdasági és a belpolitikai bizonytalanság mellett valószínűleg ez is közrejátszott a 300 forintot meghaladó euróárfolyam kialakulásában.) Az év eleji szerencsétlen, az árfolyam szintjére vonatkozó jegybanki kommunikáció, illetve az ekkor hibás további kamatcsökkentés azt sugallta, mintha a jegybanki politika az egyik véglettől – az erős forint erőltetésétől – a másik véglet – a gyenge forint preferálása – felé haladna.

Az események kivételes, atipikus összeesése okán, a nagy energia-, nyersanyag- és élelmiszerár-esés átmenetileg ellentételezte a forintárfolyam veszélyes, akár a 300 forint/euró értéket is meghaladó leértékelődésének egyébként szokásosan erőteljes inflációs hatását. Normális körülmények között egy 10-20 százalékos durva leértékelődés az infláció azonnali gyorsulásával és a középtávú inflációs várakozások súlyos romlásával járt volna. A globális válság és az ettől elválaszthatatlan áresések miatt ekkor és első körben az árfolyam összeomlása „csupán csak” pár százezer családot és az egész bankrendszert roppantotta volna meg. Kissé késve, a második körben, azonban nyilván az infláció is elszabadult volna.

Mit tehetett volna a kormány és a jegybank, de nem tette?

A monetáris politika általános és megalapozatlan lazítása helyett ekkor arra nyílott volna lehetőség, hogy a fiskális politikával koordináltan, célzottan, jelentősen segítse a reálgazdaság visszaesésének mérséklését. A képlet ugyanis elég egyszerű. A külső keresleti sokk egyfelől az export zuhanásához vezetett. A költségvetési sokk, a monetáris sokkal együtt másfelől túlzás nélkül drámai belföldi keresletcsökkenést idézett elő. Ez utóbbi azt jelentette, hogy mind a beruházási, mind pedig a fogyasztói kereslet a termeléssel együtt összeesett. Ennek következtében már 2009 elején látszott, hogy a külső egyensúly az elfogadott programnál lényegesen jobb lesz. S valóban, a megcélzott és az egyébként fenntartható 4 százalék körüli folyó fizetési mérleghiány helyett 1-2 százalék körüli szufficit várható 2009-re.

Tehát egy év alatt a külső mérleg példátlan mértékben, a GDP közel 10 százalékával javult. De ennek sajnos nem lehet fenntartás nélkül örülni. A fordulat ugyanis – nem 1995-öt írunk – nem az export felfutása, hanem a belső kereslet teljes összeomlása, a gazdaság túlhűtése miatt következik be. S paradox módon, ilyen zsugorodó gazdasági teljesítmény mellett minél jobb a külső egyensúly, annál roszszabb a költségvetés egyenlege. A külső egyensúly látványos, a kívánatosnál is nagyobb javulása a termelés, a beruházás, a fogyasztás összeomlásából táplálkozik. Ez viszont az állami adóbevételek tervezettet is meghaladó csökkenését és elsősorban a munkanélküliségi és szociális kiadások növekedését váltja ki.

Egyre világosabbá vált, hogy a tervezettnél lényegesen jobb külső egyensúly lényegesen nagyobb GDP-csökkenéssel és az eredetileg megcélzottnál lényegesen nagyobb költségvetési hiánnyal jár együtt. Ezért az államháztartási hiánycélt fokozatosan 2,6 százalékról visszaemelték 3,9 százalékra. De a hiánycél növelése sem volt elég, további drasztikus államháztartási kiadáscsökkentést és adóemelést kellett végrehajtania 2009 közepén az új kormánynak. Lényegében egy ördögi körbe került a magyar gazdaság. Ahelyett hogy rögtön a válság legelején emelték volna 4 százalék körüli szintre az államháztartás hiányát (mert, mint láttuk, nem az államadósságszint volt a legsebezhetőbb pont), ennek éppen az ellenkezője történt. Többek között ezért a válság, a gazdaság mélyrepülése még az elkerülhetetlennél is nagyobb, 4-5 százalék helyett 6-7 százalék lett. A kilábalás később indult meg, miközben a költségvetés deficitje és az államadósság szintje az eredetileg megcélzottnál magasabb lett.

De éppenséggel – ha némileg bátrabb, innovatívabb – a monetáris politika is segíthette volna a belső keresletet, pontosabban megkísérelhette volna a kereslet visszaesésének mérséklését. Ahelyett hogy a jegybank már a válság elején igénybe vett volna széles körben nem konvencionális eszközöket a likviditás célzott bővítésére és különösen a belföldi beruházások szelektív ösztönzésére (a költségvetéssel szoros együttműködésben), továbbra is távolról szemlélte a (hitel-) piaci folyamatokat. Ahogy tétlenül figyelte a jegybank a korábbi években a hitelek galoppozó növekedését, ugyanúgy távolból nézte a hitelállomány zsugorodását, vagy alig teljesíthető feltételekhez kötötte pél dául a 3–6 hónapos devizaswapok igénybevételét. De ennél még „többet is tett” a jegybank. Nem egyszerűen asszisztált a hitelpiacok szűküléséhez, hanem a devizahitelek először informális, majd formális korlátozásának kezdeményezésével még további hitelkínálatot szűkítő tevékenységet folytatott. A jegybank akkor élénkített és ott, amikor és ahol nem kellett volna, és akkor és ott szűkített, amikor és ahol ugyancsak nem kellett volna.

A válság hatására egyrészt önmagától is szűkült és drágult a devizahitelek kínálata. Másrészt csökkent ezek kereslete, érthető okokból. Ugyanakkor nincs közép- és hosszú lejáratú forintforrás a tőkepiacon, de ha akad is, azt a költségvetés elszívja (kiszorítási hatás). Ezért sem elégséges folyamatosan a devizahitelek korlátozásával riogatni a piaci szereplőket, illetve utólag adminisztratívan korlátozásokat bevezetni. Ez ugyanis implicit módon többek között arra is utalhat, hogy a jegybank maga sem bízik hosszú távon az árstabilitás megvalósíthatóságában, az eurózónához való csatlakozásban, és ezzel maga is hozzájárul a kedvezőtlen várakozások megszilárdulásához, a kamatkockázati prémiumok magas szintű stabilizálódásához. Egyébként azért sem megalapozott csupán a devizahiteleket korlátozni, mert hosszú lejáraton egyáltalán nem igazolható egy nyitott, kis, felzárkózó gazdaságban, hogy a fedezetlen devizahiteleknek nagyobb volna a kockázatuk, mint például a változó kamatozású forinthitelekének (utóbbi esetben a kamatok fedezetlenek). Ha valamit korlátozni kellett volna, az a folyó fizetési mérleg veszélyes, tartós és nagymértékű hiányának kialakulása, illetve ennek hitelekkel történő finanszírozása.

Ha egy ország tartósan hitelből, a külföldmegtakarításaiból él, akkor semmi különös nincs abban, hogy a belföldi jövedelemtulajdonosok valamelyike és/vagy mindegyike fedezetlen devizapozícióval bír. Ez ugyanis egy szimpla mérlegazonosság. Az igazi kérdés, mint mindig, elsősorban ennek mértéke és nem a belföldi jövedelemtulajdonosok közötti megoszlása. Ha valóban mérsékelni érdemes a devizahiteleket, akkor olyan forinthitel-kínálatot kell vagy kellene teremteni, ami kellően hosszú lejáratú, szelektíven beruházási célra felhasználható és elfogadhatóan alacsony kamatozású. Erre a piaci pénzügyi közvetítők – a mai gazdaságpolitikai és ezen belül fiskális ésmonetáris politikai környezetben – önmaguk képtelenek. A bankrendszer likviditása ugyan teljes mértékben helyreállt mára, de ez a globális válság enyhülésén, az ország megítélésének javulásán túl elsősorban abból fakad, hogy – némi túlzással – nem hitelez a bankrendszer.

A bankrendszer a szabad likviditását – amely egyértelműen rövid betétekből áll össze –a jegybanknál helyezi el. Makroszinten a beruházások ösztönzéséhez a pénzügyi megtakarítás rendelkezésre állna, amit a kívánatosnál is jócskán nagyobb külső egyensúly javulása is tükröz. S ezt a rövid forrásokból álló pénzügyi megtakarítást, illetve egy részét kellett volna és kellene még most is hosszú lejáratú kis-, közép- és nagyvállalati, valamint lakossági (lakás)beruházási hitellé transzformálni, méghozzá elfogadható kamatszint mellett. Vagyis a szándékoltnál és a jelenleg célszerűnél jóval kedvezőbb külső egyensúly egy lefelé menő spirálba került gazdasági folyamat nem szándékolt mellékhatása. Ha lehet, ezt sem kéne ünnepelni. Ugyan a gazdasági visszaesés ördögi körét a külső konjunktúra javulása fokozatosan feltöredezheti, a kivételes válságkörülményekre tekintettel azonban, átmenetileg, egy-két évig indokolt lehet a belső kereslet célzott élénkítése, a gazdasági visszaesés tompítása. Ez nem lehetséges a költségvetés egyenlegének egyoldalú, számottevő rontásával. Ellenben lehetne, és szükséges lenne kísérletet tenni – a jegybank és a költségvetés közreműködésével – célzottan, de nem a fogyasztást, hanem főként a magánberuházásokat élénkítve, a gazdaság viszszaesésének és a munkanélküliség növekedésének a megállítására.

Még megakadályozható a leszakadás

Befejezésül levonható talán az a következtetés, hogy a magyar gazdaság nem véletlenül újra egyedüliként válik le a régiót jellemző általános trendről. Szemben a környező országokkal (ezúttal beleértve Ausztriát, Németországot és Olaszországot is) a harmadik és a negyedik negyedévben csak nálunk maradt a negyedév/negyedévet jelző növekedési szám negatív. Sovány vigasz, hogy a többiek sem mutatnak robusztus növekedést, de legalább talán elmozdultak a mélypontról. A kormány tisztességes helytállása, a költségvetés korrekciója kétségtelenül visszarántotta hazánkat a szakadék széléről. A magyar gazdaságpolitika azonban továbbra is egy helytelen szerkezetű fiskális és monetáris politikai keverékre épül.

A költségvetési politika elkerülhetetlen szigora néhol ott jelentkezik, ahol nem kellene (példa erre a lakáspiacon a szocpol eltörlése), vagy ott enyhít, ahol épp az ellenkezője lenne indokolt (erre példa a fix egészségügyi járulék eltörlése). A monetáris politika pedig az elveket tekintve – az árfolyam-politika némi tévelygést követően ez alól üdítő kivétel – következetes folytonosságot mutat az elmúlt évekkel: a monetáris hatóság még a lehetőségét sem elemzi annak, hogyan lehetne egy különlegesen súlyos helyzetben a monetáris politikai eszközök megújításával mérsékelni a reálgazdaság válságát.

A mennyiségi értelemben eredményes fiskális konszolidáció nem teremtette meg a növekedés, a magasabb foglalkoztatás, a jobb életkörülmények feltételeit, alig javított a magyar gazdaság alacsony növekedési potenciálján. Némi malíciával azt lehet mondani, hogy a sürgős műtét ugyan sikerült, de továbbra sem biztos, hogy a beteg megéli-e a holnapot vagy a holnaputánt. A költségvetés és a monetáris politika újragondolása, a gazdaságpolitikai keverék átfogó átalakítása ezért elengedhetetlenül szükséges lenne a történelmi léptékű leszakadás, illetve az ország szociális szétesésének megállítása érdekében.

A szerző egyetemi tanár

KISSZÓTÁR:

denominált – az említett devizában jegyzett, kibocsátott

dezinfláció – az infláció csökkentésének (vagy csökkenésének) folyamata

evolutív – kifejlődő, kibontakozó

ex post – az eseményt követően, utólagosan, a közgazdasági szövegekben gyakorta használt fogalom

Guidotti-modell – Pablo Guidotti közgazdászról, volt argentin pénzügyminiszterről elnevezett modell, amely meghatározza, mekkora devizatartalékkal kell rendelkeznie egy országnak ahhoz, hogy ellen tudjon állni az esetleges nagyarányú tőkekivonásnak

illikviditás – pénzszűke, nincs elég forgalomképes eszköz a bank portfóliójában, nem tudja hitelállományát növelni

swap – pénzügyi csereügylet, egyik fajtája a devizában kötött ügylet, lényege egy azonnali és egy határidős ügylet összekötése

szufficit – többlet

 
nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.