Ha az uniós tagországok kormányai nem tesznek határozott lépéseket az államháztartási hiány lefaragására, 2014-ig az átlag államadósság mértéke a hazai össztermék (GDP) 100 százalékra emelkedhet - írta a hétfői Financial Times egy belső uniós bizottsági elemzésből idézve.

A londoni gazdasági napilap szerint az EU-pénzügyminiszterek keddi brüsszeli tanácskozása elé kerülő figyelmeztetés kiemeli, milyen gyors ütemben romlik az unió közfinanszírozási helyzete a pénzügyi szektor megmentésére és a gazdaságélénkítésre az elmúlt tizenkét hónapban tett vészintézkedések nyomán.

A Financial Times által idézett leirat "még komorabb képet fest a kilátásokról", mint az EU-bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott féléves gazdasági jelentése, amelyben még az állt, hogy az euróövezet közadósság-rátája jövőre 84 százalékra, 2011-ben 88,2 százalékra duzzad.

A bizottsági előrejelzés szerint költségvetési konszolidációs lépések nélkül az EU egészének GDP-arányos bruttó államadósság-rátája még akkor is elérheti a 100 százalékot 2014-ig - és még többet is -, ha a gazdaság visszatér a válság előtti hosszú távú növekedési pályára.

A Financial Times megjegyzi: az euróövezet közadósság-rátája 2007-ben még csak 66 százalék volt, de már ez is meghaladta a valutauniós tagjelölt-országok számára megszabott 60 százalékos felső tűréshatárt. A brüsszeli bizottság minapi féléves gazdasági jelentésében azt jósolta, hogy a görög államadósság-ráta már 2011-ben 135,4 százalékra duzzadhat, ami példátlan szint lenne az 1999-ben létrejött euróövezet történetében.

Az EU-bizottság a lap által idézett új prognózisban Görögországot, Írországot, Lettországot, Spanyolországot és Nagy-Britanniát nevezi meg az adósságnövekedéstől leginkább veszélyeztetett uniós országok között.

Ezzel a listával jórészt nagy londoni elemző és hitelminősítő házak is egyetértenek. A Fitch Ratings például éppen a múlt héten minősítette le agresszív mértékben, egyszerre két fokozattal Írország szuverén adóskockázati besorolását, az euróövezeti alapító-tagállam gazdasági teljesítményének meredek zuhanásával és a kormányzati kötelezettségek "kivételes mértékű" emelkedésével indokolva a lépést.

A legnagyobb európai hitelminősítő becslése szerint az ír hazai össztermék az idén - nominálértéken - 9 százalékkal, 2007-2010 között összesítve 14 százalékkal zuhan, az ír államháztartási hiány az idén eléri a GDP-érték 12,5 százalékát, és jövőre is 12 százalékos lesz, a GDP-arányos bruttó ír államadósság pedig 2010 végére 110 százalék fölé emelkedik. A cég megjegyezte, hogy az ír adósságráta 2007 végén még alig 25 százalék volt.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's nemrégiben hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó intézkedéssel stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a GDP-érték 100 százalékát.

Nagy-Britannia GDP-arányos államháztartási hiánya az idei pénzügyi évben a költségvetésbe beállított előrejelzés szerint eléri a 12,4 százalékot. Ekkora deficit még nem fordult elő a modern brit gazdaságtörténetben.

Magyarországnak elismerés jár

Magyarország költségvetési teljesítményéről elismerő elemzéseket adnak ki a nagy citybeli házak. A Bank of America-Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlege szerint Magyarország költségvetési szempontból a világ élvonalában lehet jövőre. A cég nemrég közölt londoni előrejelzésben elképzelhetőnek nevezte, hogy a ciklikus kiigazítással számolt strukturális többlet Magyarországon 2010-ben elérheti a GDP-érték 6 százalékát. A JP Morgan bankcsoport egyik legutóbbi londoni elemzésében azt írta: a magyar kormány által elkezdett szerkezeti reformok a ház szakértői szerint lehetővé tehetik, hogy Magyarország előbb vezesse be az eurót, mint Lengyelország és Csehország.

A Standard & Poor's nemrég negatívról stabilra javította Magyarországra érvényben tartott, közepes befektetői, "BBB mínusz" szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, a kitartó konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését.