Péntek délután került fel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) javaslata az Országgyűlés honlapjára a versenytörvény részletes módosításáról. A tervezet teljesen átszabja az 1996-ban elfogadott, jelenleg hatályos jogszabályt – ez csak azért érdekes, mert az Európai Bizottság épp most indított kötelezettségszegési eljárást a GVH jogkörének megnyirbálása miatt. Ezt azonban a módosítás nem értinti.

Ugyanakkor a kormányzati javaslat nem tartalmazza azokat a változtatásokat, melyekre a héten Koszorús László fideszes országgyűlési képviselő tett indítványt. Mint megírtuk, a fideszes honatya kivonná a GVH felügyelete alól azoknak a cégeknek a fúzióját, amelyeket a kormány előzőleg nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégnek minősített – vagyis bármelyikét, amit a kormány fontosnak tartana. A kormány azonban ezt magától nem kéri.

A KIM a javaslatában a GVH csak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet számára adna felmentést a cégfúziók kapcsán akkor, ha ezek a cégek átmeneti – legfeljebb egyéves időtartamra – szereznek irányítást egy cégben és abból a célból, hogy azt továbbértékesítsék.

Ugyanakkor új, „ügyfélbarát” elem, hogy az összefonódást kérő a GVH-eljárás alatt is gyakorolhatja a tulajdonosi jogait – igaz, a GVH ebbe beleszólhat, ha olyan döntést hozna a befolyást szerző, ami később lehetetlenné tenné a versenybarát környezet helyreállítását.

Azért az EU fontos

A tárca indoklásában azonban csak azt írja: azért van szükség a módosításra, mert a hazai és az unió jogi környezet is döntően átalakult, így fontos ehhez hozzáigazítani a versenytörvényt. Másfelől a módosító javaslatban helyet kaptak azok a jogintézmények, melyek az utóbbi években kerültek be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) működésébe, ám azt csak nagyon érintőlegesen szabályozza a jelenlegi jogszabály.

A törvény így az 1996-os hatályos versenytörvényhez képest jóval részletesebben írja körül a GVH működését, így a dolgozói képzettségére, javadalmazására, a GVH ügymenetére vonatkozó irányelveket.

Ugyanakkor számos olyan új jogintézményt is bevezet a Navracsics Tibor vezette tárca törvénye, ami mára már polgárjogot nyert az európai versenyjogban ám nálunk hiányzott a törvényből. Így részletesebb szabályokban állapítja meg a GVH a korábban főleg kartelleljárásokban alkalmazott engedékenységi politikáját, azaz a kartellt felfedő, a GVH-nak adatot szolgáltató „bűnbánó” cégek – jelentkezésük sorrendjében 50-20 százalékig csökkenthetik a bírságukat.

Ugyanígy bekerül a versenytörvénybe a versenytárgyalásokon alkalmazható úgynevezett „egyezségi nyilatkozat”. Ilyenkor a GVH az eljárás alá vont elé tárja a bizonyítékokkal alátámasztott álláspontját illetve közli a várható bírság összegét. Ha a cég elismeri a jogsértését úgy mentesül a további eljárás alól – illetve a GVH a költséges eljárástól - az ügyfél pedig kérelmében jelezheti a versenytanács felé a számára elfogadható legmagasabb bírságösszeget is.

Ugyanígy a versenytörvény-javaslat rögzíti az eltelt évtized kartellügyeit kezdő rajtaütések – szakzsargonban: előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat – tanulságait. A GVH képviselői, a vizsgálók bármikor bemehetnek az eljárás alá vont ingatlanába, járművébe, illetve – ez már létező szokás a GVH gyakorlatában – ehhez a rendőrség segítségét kérhetik.

Hasonlóképpen a törvényjavaslatban kimondják, hogy a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni.

Jönnek a nyilvános GVH-meghallgatások

Új elem lehet a GVH működésében a nyilvános meghallgatás. A GVH piacfelügyeleti illetve ágazati vizsgálatok lebonyolításakor ha egy piacon a GVH túl sok szereplőt talál, akkor a GVH a jelentéstervezet megvitatásához nyilvános meghallgatást fog tartani.

Rendkívül részletes szabályokat állapít meg a törvényjavaslat a megtévesztő reklám vagy az összehasonlító reklám kapcsán. A törvény kiemelten foglalkozik a termékhamisítással, azaz a másik termék utánzását kifejezetten megtiltja.

A meglévő törvényhez képest jóval részletesebben írja körbe a fogyasztómegtévesztés eseteit. A leginkább érdekes pont az, ami könnyen lehet, hogy a pénzügyi szervezeteknek szól: a javaslat ugyanis kimondja, hogy az olyan üzleti gyakorlat alkalmazása, így különösen olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását..

A törvény alapján a GVH az eddigieknél jóval keményebben járhat el a hiszékeny fogyasztókat megkárosító „csodagyógyszerek” – rákgyógyító, potencianövelő, fogyasztást elősegítőnek beállított – étrendkiegészítős cégekkel szemben. Immáron ugyanis nemcsak a gyártó és forgalmazó cégnek, ám a becsapós hirdetést közzétevő orgánumnak is ketyeghet a bírság.