Teljes a káosz a chipsadó körül
Napokkal a szeptember elseje, a chipszadó hatálybalépése előtt gyakorlatilag az érintett gyártók ma sem tudják, hogy pontosan hogyan és mennyit kell majd népegészségügyi termékadóként befizetniük a termékeik után.
Nem az ő hibájuk. A nyáron a törvénykezési nagyüzemben átpaszírozott jogszabály egy sor, gyakorlati szempontból fontos passzusnál általánosságban, vagy kétértelműen fogalmaz, a törvényhozási hajrá végeztével a jogalkotók úgy engedték át a törvényt, hogy az még csak nem is adott felhatalmazást a szaktárcának egy későbbi a végrehajtási rendelet megszövegezését.
A törvényből viszont ma sem derül ki, hogy a gyártónak-importőrnek a teljes, szeptember elseje után meglévő árukészlete után kell fizetni az adót, vagy csak azon termékek után, amelyet ezután dob piacra? De ugyanúgy nem lehet tudni, hogy összességében mennyi adót kell fizetni a koffeint és cukrot is egyaránt tartalmazó termékek után, vagy éppen az is húsba vágó kérdés, hogy a népegészségügyi adó áfa alapba vagy nem?
Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) nemrégiben egy ötoldalas kérdésköteggel fordult az ellenőrzésért felelős Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), illetve a törvény megszövegezésében tevékeny részt vállalt Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, választ a minisztérium csak későbbre ígért.
Ugyanakkor az adót a törvény alapján – bár ez sem teljesen egyértelmű - már szeptember elsejétől fizetni kell a gyártóknak, importőröknek, akik most esetleg vagy milliárdokkal többet fizetnek be az államkasszába, vagy egy jókora, későbbi bírságot kockáztatnak adóhiány miatt.
Annyi biztos, hogy a gyártóknak a többletbefizetés is súlyos teher lehet, a szektor ugyanis évek óta masszívan veszteséges. Korábban az édesipari gyártók közül hangzott el, hogy a chipszadó bevezetése nyomán elsősorban a hazai piacra termelő kis és középvállalkozói körben komoly leépítésekre lehet számítani. Ennek kapcsán úgy hírlik, hogy van olyan itteni gyártó, ahol már elkezdődött az elbocsátás az adó kapcsán.
Mint ismeretes, a kormány azzal az indoklással vezette be a népegészségügyi termékadót, hogy ezzel elejét vegye az egészségre ártalmasnak vélt élelmiszeripari termékek többletfogyasztásának -mások szerint szimplán az egészségügyi kassza hiányait szerette volna kifoltozni vele. Kormányzati számítások szerint az adóból cirka 20 milliárd forint körüli összeg folyhat be éves szinten, míg az EFOSZ számítása szerint 26 milliárd lehet az adóteher -igaz, a jelenlegi forgalmi szint mellett.
Azt ugyanis a gyártók kész ténynek veszik, hogy a termékfajtánként eltérő, 5 és 20 százalék közötti áremelkedés sok egyéb más – így a feketekereskedelmi csatornák további erősödése mellett - ezzel arányos fogyasztáscsökkenést is hozhat.
