A karácsony se segített, decemberben 2,1, az év egészében 1,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző időszakhoz képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Az év utolsó hónapjában összesen 835 milliárd forint volt a forgalom, tavaly egész évben 8257 milliárd forint.

Decemberben is folytatódott az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának visszaesése: 2,7 százalékkal estek az előző év decemberihez képest az eladások, 2012 egészében 0,7 százalékkal.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene decemberben 2,3, 2012-ben 3,0 százalékkal maradt el az előző évitől. Karácsonykor a legnagyobbat a a bútor-, műszakicikk-üzletek estek (decemberben 12,0 százalékkal volt kisebb a bevétel az előző évinél), de kisebb volt a forgalom a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk kiskereskedelemben (2,2 százalékkal). Nőtt a használtcikk-kereskedelem 11 százalékkal, és száguldott az internetes eladás: a 33 százalékos szédítő növekedési ütem ellenére azonban az alágazatnak még minidig csekély a súlya. Tovább csökkent az üzemanyagtöltő-állomások forgalma: az eladások decemberben 1,4, 2012-ben 2,6%-kal mérséklődtek.

Az Eurostat február 5-én megjelent sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások 2012 decemberében az Európai Unió 27 tagállamában 2,0 százalékkal, az eurózóna országaiban 3,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Decemberben az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok kilenc tagállamban bővülést, tizenháromban csökkenést mutattak. Az unió – arányukat tekintve – jelentősebb országai közül Németországban 4,7 százalékkal csökkent, Franciaországban 2,2 százalékkal, az Egyesült Királyságban 1,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokhoz fűzött kommentárjában azt emelte ki, hogy a kedvezőtlen globális gazdasági klímában csak 0,7 százalékkal esett a kiskeresedelmi értékesítés. Közleményük szerint a negatív kiskereskedelmi statisztikákat továbbra is elsősorban a külpiaci események, valamint a hazai magas eladósodottság leépítése és a lakosság óvatossága magyarázza. Megjegyzik, hogy a GKI fogyasztói bizalmi indexe ugyanakkor 2012 novemberétől folyamatosan javul, 2013 januárjában pedig másfél éves csúcspontjára ugrott, "amely némi optimizmusra adhat okot a jövőt illetően".

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a forgalom a várakozásoknál kevésbé csökkent. Az idén az eladásoknak a tavalyinál kisebb, 1 százalék alatti mérséklődését várják. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője azt emelte ki, hogy a novemberi 4,1 százalékról az év utolsó hónapjában 2,1 százalékra lassult az éves visszaesés üteme, ami mutatja, hogy az év végi ünnepek miatt megélénkült a forgalom. Árokszállási Zoltán az idén sem számít növekedésre - a rezsicsökkentés ellenére sem -, de úgy vélte, a tavalyinál szerényebb, 1 százalék alatti lehet a visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője hozzátette: a bérek és nyugdíjak várható idei reálnövekedése miatt a forgalom alacsony szinten való stabilizálódására számítanak, ami az év második felében bázishatások miatt akár kisebb növekedést is mutathat. A stabilizálódást a január-februárban megugró fogyasztói bizalom is előrevetíti, ami azonban még nem elégséges ahhoz, hogy érdemi fordulat kezdődjön az idén - mondta. Suppan Gergely szerint 2013-ban összességében 0,5 százalék körüli mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra számít, hogy 2013-ban sem tud növekedni a kereskedelmi fogyasztás, az első félévben pedig a piac kisebb mértékű zsugorodása sem zárható ki.  Közleményükben kiemelik, hogy a kereskedelem mérlegét egyes folyamatok felfelé, mások lefelé húzzák: a minimálbér emelés a legkisebb keresetűek számára kedvező, az adójóváírás kivezetésének lezárása pedig az alacsonyabb helyzetűek jövedelmi helyzetét már nem rontja tovább, a rezsicsökkentés átcsoportosítható pénzforrást jelent, 100 milliárd forint nagyságrendben, az élelmiszereknél az inflációs nyomás gyengülése várható. Ugyanakkor a gazdaság teljesítménye előreláthatóan fékezi a vásárlóerő bővülését, a különböző adó-, közterhek áthárítása pedig továbbra is költségnövekedést jelent a háztartások gazdálkodásában.