A tavaly kifizetett száz legnagyobb hazai osztalék nagy részét nem itthon fektették be újra: a pénz elhagyta határainkat. Ugyan az Orbán-kormány által emiatt ekézett bankok és energiacégek valóban nem tétlenkedtek, de fideszes szóhasználattal élve messze nem ez a kör talicskázza ki a legtöbb pénzt (törvényesen) az országból.
A külföldi, szakmai hátterű energiaszolgáltatóknál még a szektoron belül is nagyságrendekkel több jövedelmet fizettek ki részben átláthatatlan, offshore-szerű tulajdonosaiknak a kormánypárthoz dörgölőző, magyar kötődésű vállalatok. A lista kusza, lenyomozhatatlan tulajdonosi hálói mögött a piac rendre politikai kötődésű magyar vállalkozókat sejt.
Olyan hazai üzletember, aki arccal, névvel vállalja, hogy van egy cége, amiből felveszi a hasznot, ritka. Az élbolyban a webes erotikával befutó Gattyán György és a műtrágyás Bige László tartja a frontot.
A tavalyi listán szép számmal találunk olyan postaláda-vállalkozásokat, amelyek évente több tíz- vagy százmilliárdokat utalnak külföldi tulajdonosaiknak. Ezek nagy nemzetközi adómegtakarítási – közkeletű elnevezéssel offshore-jellegű – hálózatok tagjai.
Végső haszonélvezőik azonban a magyaroktól eltérően nem bujkálnak a nyilvánosság elől: pár kattintással kideríthető, hogy tengeri fúrótórony-üzemeltetőtől kezdve ingatlanoson, káliumbányászon, ruha-, egészségügyi, elektronikai gyártókon át mindenevő befektetőkig számos nemzetközi konszern folyatja keresztül Magyarországon jövedelmét. Egy részük neve kevéssé cseng ismerősen, ám vagyonuk a magyar költségvetéshez mérhető.
Az ismert, ténylegesen itt tevékenykedő gyártók egy része első körben szintén egzotikus helyszínen bejegyzett cégekhez utalja a nálunk vagy máshol megtermelt jövedelmét.
Az oly sokszor elátkozott-eltemetett offshore-biznisz – legalábbis a hazai toposztalékok birodalmában – köszöni szépen, él és virul. Több nagy nevet hiába keresünk a listán, viszont számos, szerény ismertségű magyar gyár termel tisztes summát külföldi tulajdonosának. A hazai költségvetést gazdagító állami vállalatot a Szerencsejáték Zrt.-n és az MVM-en kívül hiába kerestünk az elitben.
A lista élén álló, a kormánnyal stratégiai szövetséges Audi Hungaria Motor (AHM) Kft. tavaly hárommilliárd eurós – mintegy 900 milliárd forintos – osztalékot fizetett kis magyar anyavállalatának, az Audi Hungaria Services (AHS) Zrt.-nek. A könyvek szerint jórészt a korábbi évtizedekben felhalmozott nyereségektől váltak meg ily módon.
A legnagyobb hazai cégnek számító győri autógyár hosszú évek óta kiegyensúlyozott, 300-700 millió eurós (száz-kétszázmilliárdos) eredményt ért el. Ellenben az osztalékfizetés – feltehetőleg a vállalatra érvényes adókedvezmények okán – mindeddig elmaradt. Nyereségadót eddig szinte egyáltalán nem fizettek. Így 2012-re 1300 milliárdnyi tartalékuk halmozódott fel.
A szintén tisztes, százmilliárdos tavalyelőtti nyereséghez a trezorból hozzácsaptak vagy 800 milliárdot, és átutalták azt a magyar anyavállalatnak. Ez a cég nem adta tovább a pénzt százszázalékos tulajdonosának, a német Audi AG-nak, hanem azon melegében elköltötte.
|
A GE egyik magyar központja - három érdekeltségük is százmilliárdos osztalékot fizetett
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
A dokumentumok tanúsága szerint a csoportirányító Volkswagen kevéssé ismert, belga leányvállalata, a Volkswagen Group Services SA új, B sorozatú részvényeket bocsátott ki az AHS számára, amely ezért kifizette a közel ezermilliárdos összeget. Az AHS így a konszernirányító Volkswagen AG mellett kisebbségi tulajdonos lett a belga társcégben. A pénz így, ha nem is osztalékként, de az anyacsoporthoz került.
Az AHS egyszersmind hárommilliárd euróval lecsökkentette az AHM könyveiben nyilvántartott értékét. Így az osztalék nem vált nála hasonló mértékű nyereséggé, vagyis nem kellett utána adózni. Lapunk megkeresésére az Audi Hungariánál ezt azzal indokolták, hogy ha leányvállalatuk kifizet hárommilliárd euró osztalékot, akkor annak értéke ugyanennyivel csökken. Kérdésünkre, hogy az AHS ennyi pénzből miért pont belga társvállalatába szállt be az anyakonszern mellé kisebbségi tulajdonosnak, annyit mondtak, hogy ezek üzletpolitikai döntések.
Azt viszont elárulták, hogy tavaly a győri gyárat megjelenítő Audi Hungaria Motor 237 millió euró – mintegy 70 miliárd forint – adózott nyereséget ért el. Ez adataink szerint évtizedes mélypont. Azt, hogy ebből mennyi osztalékot fizetnének, illetve vannak-e hasonló, csoporton belüli részvényvásárlási terveik, nem tudtuk meg. Az Audi lépéseinek lehetséges adózási hátteréről lapunknak senki nem kívánt szakértői véleményt adni.
Egyikük úgy fogalmazott, nem kívánja ezzel kockára tenni a megbízásait. Név nélkül úgy vélekedtek, hogy a részvényvásárlásos jövedelemkivonás nem a magyar, hanem a német államkasszát apaszthatta. Az, hogy egy cég nyilvántartott értéke az általa kifizetett osztalékkal csökken, szokatlan, de szabályos módszer – tették hozzá.
