Az idei évben a gazdasági növekedés valamivel gyorsabb lehet, mint azt egyes vezető intézmények prognosztizálják – állítják májusi elemzésükben a TakarékBank makrogazdasági elemzői. A GDP növekedése az idei évben átlagosan 3, jövőre 3,6; 2013-ban pedig akár 3,8 százalékos is lehet. Ami az inflációs várakozásokat illeti: a nagyobb növekedés ellenére a következő évben az infláció mérséklődésére számítanak az elemzők, amelyhez az alacsony fogyasztási szintek is hozzájárulnak. Igaz, a TakarékBank szakértői szerint bár a háztartások fogyasztása enyhe élénkülést mutat, ez nem okozhat inflációs nyomást.

Az izmosabb növekedés hátterében elsősorban a gyorsabb beruházási dinamika, illetve a nagy autóipari beruházások által generált hozzáadott érték növekedés áll. Kissé javítják előrejelzésünket a vártnál erősebb német konjunktúra, illetve az egyes ágazatokban tapasztalt rendkívül alacsony bázisszintek is.
  
A növekedés húzóereje eddig egyértelműen a továbbra is kiválóan teljesítő exportorientált feldolgozóipar volt, de kedvező teljesítményt nyújtott a vendéglátás-turizmus szegmense is, részben az EU elnökségnek, részben az élénkülő belső turizmusnak köszönhetően. Kevésbé alakult jól a kiskereskedelem, ám az újautó értékesítések az első két hónapban már kétszámjegyű növekedést mutattak, igaz, ez a növekedés egy rendkívül alacsony szintről történt.

A pénzügyi szolgáltatások teljesítménye minden bizonnyal negatív volt, többek között az alacsony hitelezési aktivitás, csökkenő biztosítási bevételek, illetve a magánnyugdíj pénztárak csökkenő aktivitásának köszönhetően. Az építőipar mélyrepülése folytatódott, ez pedig egyelőre megállíthatatlannak tűnik az építőipar rendelésállományaiból és a lakásépítési engedélyek meredek zuhanásából következtetve. Szezonális jellege miatt a mezőgazdaság kibocsátása az első negyedévben nem meghatározó.

A külkereskedelmi adatok szintén arra utalnak, hogy az első negyedéves gazdasági növekedés túlnyomórészt a nettó exportnak köszönhető. A fogyasztás csak minimálisan járulhatott a növekedéshez, a beruházások pedig az élénk feldolgozóipari beruházások ellenére folytatták a visszaesést. A szigorú költségvetési gazdálkodás miatt a közösségi fogyasztás szintén csökkenhetett.

Mivel a növekedést jelenleg még szinte csak az export biztosítja, kulcsfontosságú, hogy mi várható a legfontosabb külpiacainkon, illetve mi biztosíthatja az exportnövekedés fenntartását. Kiemelkedő jelentőségű a német gazdaság, amely a közelmúltig messze a várakozások feletti teljesítményt nyújtott, ennek húzóhatása pedig már olyan fontosabb piacainkon is érezhető, mint Franciaország, Ausztria, Hollandia, Szlovákia vagy Csehország.

A takarékbank előrejelzése szerint ugyanakkor a német gazdaság várható lassulása – ami még így is meghaladhatja a korábbi várakozásokat – ellenére a kivitel a következő években is élénk maradhat, a jelentős méretű autóipari beruházásoknak köszönhetően. Ám nem csupán ezen ágazatok növelik a kiviteli kapacitásokat, hiszen számtalan más feldolgozóipari ágazatban valósulnak meg – igaz jóval szerényebb értékű – beruházások.

Az év végére gyorsulhat a növekedés

Ami az idei év hátralevő részét illeti: a növekedés fokozatos gyorsulására számítunk, amelyben részben a lassan élénkülő belső kereslet, de döntően a bázishatások játszhatnak szerepet. A második negyedévben a növekedés elérheti a 2,8 százalékot, igaz ez leginkább az egy évvel ezelőtti igen alacsony bázisnak köszönhető. A második negyedben a fogyasztás még stagnálhat, az élénkülést ugyanis az idei adóváltozások még nem segítették elő, miközben a svájci frank árfolyam alakulása, illetve a magas élelmiszer és üzemanyagárak is hátráltatják a fogyasztás bővülését.

A beruházások visszaesése megáll, az alacsony bázis miatt a lakásépítések folytatódó visszaesése már kevésbé hat negatívan a nemzetgazdasági beruházások szintjére.  Az export továbbra is pozitívan járul a növekedéshez, azonban a hozzájárulás mértéke kissé mérséklődhet. Mivel a második negyedévben a mezőgazdaság pozitív fordulata lehet a meghatározó, a felhasználási oldalról a készletek változása lehet az egyik fő növekedési komponens.

A foglalkoztatás lassú növekedésének és a nyugdíjpénztári vagyon reálhozam kifizetéseinek köszönhetően a harmadik negyedévtől már a fogyasztás is szerény növekedésnek indulhat, amit az alacsony bázis is segíthet. Emellett a beruházások is élénkülnek, nagyrészt az autóipari beruházásoknak, illetve szintén a bázishatásoknak köszönhetően. Így a harmadik negyedévben a növekedés 3 százalékra gyorsulhat.

Az előbbi folyamatok mellett az ipari termelés tavaly decemberben bekövetkezett váratlan mértékű visszaesése okozott igen alacsony bázist az utolsó negyedévben, így csupán a bázishatás, illetve naptárhatások miatt a negyedik negyedévben a növekedés 3,8 százalékra emelkedhet. A GDP növekedése 2011-ben összességében 3 százalékos lehet. 

Vállalati kapacitásbővítés és beruházások hajthatják a 2012-es növekedést

A következő évben nagymértékben segítheti a növekedést a Mercedes kecskeméti gyárának üzembe helyezése, de emellett a beszállítók és más vállalatok kapacitásbővítései is hozzájárulnak a növekedéshez. Ezek összességében mintegy 0,6 százalékponttal növelhetik a GDP-t. A kecskeméti üzem várható árbevétele az üzem teljes felfutásakor elérheti a hazai GDP 3 százalékát (mintegy 800 milliárd forint).

Kiemelendőek további beruházások is, amelyekben a győri Audi, és a szentgotthárdi Opel üzemek létesítése jár élen. Ezek a teljes nemzetgazdasági beruházási teljesítmény mintegy 8,5 százalékát adják. Mindezek hatásra 2012-ben a növekedés 3,6 százalékra gyorsulhat, az előbb említett tényezők nélkül a növekedés 3 százalék marad.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a növekedés lassul a 2011 negyedik negyedévéhez képest. Ennek elsődleges oka a kormány által csökkentett lakossági transzferek és az adóterhelést kismértékben növelő 2012. évi szja változások. Ezek hatására a fogyasztás növekedése alacsony szinten, 2-2,5 százalék körül stabilizálódik, a fogyasztás növekedése pedig leginkább a foglalkoztatás lassú javulásának lesz köszönhető.

Kismértékben javíthatja a beruházási kilátásokat az egyes ágazatokra kivetett különadók 2013-ra tervezett megszűnése (kivéve a pénzintézeti különadót), azonban ezen ágazatok beruházási aktivitása 2013-ban élénkülhet nagyobb mértékben. A gazdaságot szűkülő mértékben, de továbbra is a nettó export húzza. A növekedés 2012 első negyedévében 3,4 százalékra lassulhat, majd fokozatos gyorsulásra számítanak.

Mérséklődhet az infláció

Az enyhén gyorsuló gazdasági növekedés ellenére az infláció mérséklődésére számítunk. Ezt elősegíti, hogy a növekedés szerkezetében nem a fogyasztás a meghatározó. Mivel a háztartások fogyasztása – kisebb megszakításokkal – a negyedik éve zsugorodik, a fogyasztás az év közepétől várható lassú és enyhe élénkülése feltehetően nem okozhat inflációs nyomást, miközben a laza munkaerőpiac és alacsony bérdinamika szintén az infláció mérséklődése irányába hat.

A munkaerő kínálat a kormány korhatár előtti – korengedményes, illetve rokkant – nyugdíjreformjai miatt növekedni fog, amelyet részben a versenyszféra lassan növekvő igénye, részben a közcélú foglalkoztatás által generált munkaerő kereslet ellensúlyozhat, de feltehetően nem tudja teljes mértékben felszívni a megnövekedett kínálatot. Ezért a munkanélküliség még jövőre is kétszámjegyű maradhat.

A belső kereslet élénküléséhez a nagy autóipari beruházások is hozzájárulnak, ám feltehetően ezek sem váltanak ki inflációs nyomást. Részben azért, mert ezen beruházások értékének túlnyomó része – akár 80 százalékot elérő hányada – gépberuházás, ami döntő részben az importot növeli. Az üzemcsarnokok építése pedig legfeljebb csak az építőipar mélyrepülését enyhíti, azaz itt sem vált ki árnyomást.

Az infláció mérséklődését a második félévtől a magas bázisok segíthetik. A tavalyi katasztrofális időjárás hatására a mezőgazdasági termelés világszerte jelentős visszaesést mutatott, ennek hatására az év közepétől markánsan emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási, illetve tőzsdei árak, amelyek először az idényáras termékeknél, később pedig fokozatosan a feldolgozott élelmiszerárakban is megjelentek. Jelenleg a hús-, húskészítmény árak emelkedése várható. Várakozásaink szerint azonban a mezőgazdasági árak tetőzhettek, a jelenlegi előrejelzések szerint a globális búzatermés meghaladhatja a tavalyit. Amennyiben idén a hazai termelés meghaladja a tavalyit, az nem csupán a GDP növekedésre lehet pozitív hatással, hanem az árakat is csökkentheti.

Mindezek hatására arra számítunk, hogy az infláció a jövő év közepére elérheti a 3 százalékos célkitűzést, és középtávon is ekörül ingadozhat. Az inflációra a következő években sem jelenthet kockázatot a lassú mértékben bővülő fogyasztás, mivel a fogyasztás színvonala feltehetően még 2014-ben sem éri el a 2006-os szintet.