A kötvénykibocsátás eredményeként a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. - a közgyűlési határozatban foglalt feltételek teljesülése esetén - legkésőbb a határozattól számított 365 napon belül többségi tulajdonossá válhat a Takarékbankban.

A napirendi pont előterjesztői szerint a kötvénykibocsátásra azért van szükség, mert egy jól behatárolható érdekcsoport látszólag a takarékszövetkezetek érdekében fellépve, valójában saját üzleti befolyásának megőrzése céljából minden eszközzel igyekszik megakadályozni a törvény végrehajtását és elodázni a kormány határozata alapján kiírt és érvényesen megkötött adásvételi szerződés lezárását. 

A hitelintézet közleményében utóbbi esetben arra a perre utal, amely a Fővárosi Törvényszék (FT) előtt zajlik. Az eljárást az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) indította a Fővárosi Törvényszéken a magyar állam, a két állami vállalat, maga a Takarékbank, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete ellen, jogalkotással számára okozott kár megtérítését kérve a bíróságtól.

Ennek a pernek "állomásaként" az FT múlt héten ideiglenes intézkedésként megtiltotta a Takarékbank eladását. A múlt pénteki tárgyaláson Bene Lajos bíró bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte az ügyletet megalapozó, tavaly nyáron elfogadott integrációs törvény sérti a tulajdonjogot, a jogállamiságot és a versenyt, ezért az Alkotmánybíróság vizsgálata szükséges. Erre mutaott rá ma reggel az Együtt PM közleménye is. 

Az államot perelő OTSZ ezzel megakasztotta az értékesítési folyamatot. Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Posta Zrt. így nem ruházhatja át a Takarékbank Zrt.-ben lévő részvényeit – vagyis a Magyar Takarék Zrt. hiába nyert – egyedüli indulóként – a Takarékbankra kiírt privatizációs pályázaton, egyelőre nem kerülhet házon belülre.

Az OTSZ egyébként – ahogy már utaltunk rá – azért fordult a törvényszékhez, mert a takarékszövetkezeti rendszert átalakító, tavaly nyáron elfogadott integrációs törvény korlátozta tulajdonosi jogait a Takarékbankban – egyebek mellett lehetetlenné tette, hogy induljon a pénzintézetre kiírt pályázaton. A szervezet ezért 29 millió forint kára megtérítését kérte a bíróságtól. A per tétje persze nem ez.

Az OTSZ azt kérte a törvényszéktől, hogy ideiglenes intézkedésként függessze fel a Takarékbank állami tulajdonban lévő részvényeinek, közel 55 százalékos részesedésének értékesítését. A bíróság ezt ugyan januárban elutasította, a szövetség azonban februárban újra előterjesztette kérését.

A múlt heti fordulat után, mai számában a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy "cseles húzással szerezné meg a Takarékbankot az FHB-hoz köthető üzleti kör." A bank mára összehívott közgyűlésének napirendjére egy új napirendet vettek föl: az említett kötvények kibocsátását. Ez a javaslat biztosítaná, hogy az FHB érdekeltségébe került Magyar Takarék akkor is többségi tulajdonossá váljon a Takarékbankban, ha a Magyar Posta takarékbanki részvényeit egy esetleges - számukra nem kedvező –  Alkotmánybírósági döntés miatt  nem tudja megszerezni. 

A takarékbank mai közgyűlésén ezek mellett a részvényesek elfogadták a Takarékbank 2013. évi beszámolóját. A jó eredmény és a több mint 23 százalékos mérlegfőösszeg-növekedés mögött a jelentősen bővülő üzleti aktivitás áll, amit jól tükröz a hitelállomány dinamikus növekedése. A részvényesek 73 százalék támogatással, és 10 százalék tartózkodás mellett megszavazták a Takarékbank kötvénykibocsátását is, aminek célja, hogy – összhangban a kormány nemzetstratégiai célkitűzéseivel – érvényt szerezzen a Takarékbank állami tulajdonrészének értékesítéséről szóló kormányhatározat rendelkezéseinek, és az eredményesen lezárt pályázat nyertese hozzájuthasson a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Magyar Postával megkötött adásvételi szerződés szerinti többségi tulajdonához.

A bank mérlegfőösszege 2013-ban 481,3 milliárd forint, adózás utáni eredménye 282 millió forint volt. A tavalyi évben a hitelintézet bevételei számottevően növekedtek, amelyek ellensúlyozták a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kiépítésével felmerült egyszeri költségeket, így javult a Bank profitabilitása is.

A nettó kamatbevétel 15,5 százalékkal haladta meg az előző évi értéket – derül ki a Takarékbank közleményéből. A növekedés elsősorban a dinamikusan emelkedő hitelállománynak köszönhető, amiben döntő szerepet játszott a Növekedési Hitelprogram pozitív hatása. A teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor 85,665 milliárd forint kihelyezést eszközölt 2013-ban a Növekedési Hitelprogram keretében, amiből a Takarékbank 21 milliárd forintot folyósított saját jogon.

A megnövekedett üzleti aktivitásnak köszönhetően a nettó jutalék- és díjbevétel 16,5 százalékkal emelkedett, a pénzügyi műveletek nettó eredménye pedig 32,4 százalékkal múlta felül a 2012. évi szintet.

A működési költségek összege 4,7 százalékkal haladta meg a 2012. évi értéket. A költségek növekedését alapvetően a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kialakításával kapcsolatos egyszeri költségek okozták. A bank saját tőkéje 1772 millió forinttal növekedett 2013-ban, ami magában foglalja a Magyar Posta Zrt. 655 millió forintos tőkeemelését is.