Az Apollo Tyres azonban 2012-ben visszatért, s 2012-ben jelezte, hogy az azóta is csak tervasztalon létező gyárának helyszínéül lengyel és szlovákiai települések mellett –ismét – magyar területeket is számba vesz. Végül tavaly be jelentették, hogy a befutó Gyöngyöshalász lett. A beruházás volumenében nem történt változás: az Apollo Tyres öt év alatt 146 milliárd forintot kíván költeni az üzem felépítésére és a termelés felfuttatására, amelyhez a magyar kormány 16 milliárd forinttal járult hozzá. Az elképzelések szerint az üzem 2017 elején már megkezdené a termelést. A tervezett kapacitás a fejlesztési program végére napi 16 ezer személygépkocsi- és háromezer teherautó-abroncs lenne. Az Apollo közel ezer embernek adna munkát új üzemében.
|
Onkar S. Kanwar, az Apollo Tyres elnöke kókuszdiót tör a beruházás sikerére
Berán Dániel |
A hét évvel ezelőtti eseményekre a környezetvédelem ügyét újabban „kevésbé kiemelten” kezelő Fidesz kormánypártként már nem szívesen emlékszik. Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét is a beruházás volumenéhez igazított tiszteletkörök jellemezték.
Múltidézéssel annyiban foglalkozott, hogy a negyven év után megbukott kommunista rendszert ostorozta amiatt, hogy el voltunk zárva a fejlett technológiai világtól.
„Húsz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy eljön az a pillanat, amikor nem európaiak ruháznak be Indiában, hanem indiaiak ruháznak be Európa szívében”
– mondta, és hosszasan ecsetelte kormánya eredményeit, a teljes foglalkoztatottság szinonimájaként kezelt háromszázalékos munkanélküliség célként történt kitűzésétől a barátságos befektetői környezet megteremtésén, a modern technológiák iránti fogadókészségünkön át egészen a versenyképes tudást garantáló oktatási rendszer kiépítéséig.
Végezetül szólt arról, hogy az indiaiak fejlesztése nem csupán egy üzleti lehetőség, hanem a térség legnagyobb beruházása, közös siker esetén pedig ajtókat nyithat a világra, és újabb befektetőket vonzhat ide – szögezte le.
Az Apollo Tyres vezetői sem foglalkoznak már a múlttal, számukra a kormány 16 milliárdos támogatása, a kiemelt beruházásokkal járó előnyök megszerzése és más, nem részletezett kedvezmények önmagukért beszélnek. Onkar S. Kanwar elnök-vezérigazgató arról beszélt, hogy ma India a világ negyedik legnagyobb gazdasága, és a leggyorsabban fejlődő piacok között található, feltörekvő informatikai hatalom. Felidézte, az indiai beruházások több mint nyolcezer ember foglalkoztatását teszik lehetővé Magyarországon.
A gyöngyöshalászi az első Indián kívüli zöldmezős beruházása az Apollo Tyresnek. „Célunk egy modellértékű gyártókapacitás létrehozása, ez lesz a legmodernebb gyára a társaságnak” – idézi Onkar S. Kanwart az MTI.
Neeraj Kanwar, a társaság alelnöke azt mondta, cégük elkötelezett dolgozóik életminőségének javítása iránt, gyáruk pedig hozzájárul a régió fejlődéséhez. A felelős növekedés csak környezeti tudatossággal és társadalmi fenntarthatósággal érhető el – fejtegette.
„Az Apollo Tyres világában a gyöngyöshalászi gyár lesz a Kékestető”
– jegyezte meg. Kanwar elmondta: a gumiabroncsgyár révén nem csak közvetlenül jönnek létre új munkahelyek, de közvetett módon is bővül a foglalkoztatottság. Arról is beszélt, hogy a társaság számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, több ehhez kapcsolódó, egészségügyi, a környezet védelmét szolgáló programot terveznek.
Abroncsgyártásban nagyhatalom lettünk
Az Apollo erősen telített piacra érkezik. Magyarországon ugyanis szép számmal akad abroncsgyár. A dél-koreai hátterű Hankook az elmúlt évtized közepén a Dunaújváros melletti Rácalmást választotta gyára helyszínéül. Azóta már a harmadik ütemben fejlesztik az üzemet. A Hankook Magyarországon eddig 550 millió eurót fektetett be, s jelenleg több mint 3200 embert foglalkoztat, míg a termelési kapacitás ma már eléri az évi 14 millió gumiabroncsot. A harmadik ütem befejezésével az idén az éves kapacitás 19 millióra emelkedik. A Hankook egyébként már a mai 14 milliós mennyiséggel is a legnagyobb hazai abroncsgyártónak számít.
A legrégebbi hazai abroncsgyártó cím a francia Michelint illeti, amely 1996-ban vásárolta meg a Taurust. Azóta ők is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, amelyek végösszege megközelítette a 303 millió eurót. Hogy a hazai gumiiparban azért nem minden szép és jó, arra a Michelin budapesti gyára az élő példa. A francia óriásvállalat tavaly jelentette be, hogy ez év közepén a Kerepesi úton lévő üzemét bezárja, mert elhelyezkedése miatt nem lehet fejleszteni, s amúgy is csak 70 százalékos kapacitással működik. A döntés 512 embert érint, ők középkategóriás teher abroncsokat készítenek itt. A Michelin másik, nyíregyházi üzemét viszont tovább fejleszti. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban közölték, hogy a nagy teljesítményű személygépkocsi-abroncsokat gyártó telepre újabb 40 millió eurót költenek. A vállalat jelenleg 1650 embert foglalkoztat magyar telephelyein. A Michelinnek az említett két gyáron túl, Vácon egy logisztikai, míg Tuzséron egy alapanyag-kereskedelmi központja is működik.
Ezzel azonban még nincs vége, hiszen a japán Bridgestone-nak is van egy gyártóbázisa Magyarországon. A gumigyártó tatabányai üzemének újabb fejlesztési ütemét 2012-ben jelentették be, amelyre az akkori tervek szerint 267 millió eurót kívántak fordítani. A munkákkal az elmúlt évre végeztek, s a tömeggyártás idén indul. A kapacitás felfuttatása viszont 2017-ig húzódik majd el, akkor az éves termelés megközelíti majd a hétmillió abroncsot. A beruházás révén a foglalkoztatottak száma is jelentősen bővül: a korábbi 350-nel szemben csaknem ezer ember dolgozik majd a japán vállalat tatabányai üzemében. Bár csak játék a számokkal, de ha a hazai gyárak most elképzelt maximális termelésével kalkulálunk – az Apollo Tyres üzemével, s a jelenleg futó fejlesztések eredményével együtt –, akkor egy év alatt körülbelül 7,5 millió gépjárműre elegendő abroncsot állítanak majd elő Magyarországon. (Ábrahám Ambrus)
