Lehet, hogy a pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyár kormányzati kistafírozása a tiltott állami támogatás tipikus esete. A cégek eredményein ma már jól látszik, hogy épeszű piaci befektető egyikre sem adott volna milliárdokat, nem úgy, mint a kormány.

Kiderült, hogy a bizottság vizsgálódik a magyar húsos cégekkel kapcsolatban - erről a testület mezőgazdasági ügyekben illetékes szóvivője, Daniel Rosario adott tájékoztatást a hvg.hu-nak. Formális eljárás ugyan még nem indult, de Brüsszel hivatalosan megkereste a magyar hatóságokat, és további részleteket kért az ügyben. Ennek alapján uniós szankció lehet a történet vége. Hasonló tiltott támogatásra bukkant a bizottság korábban a Malévnél is, ami hozzájárult a légitársaság bedőléséhez.

A húsiparban jó ideje nem értik, miért nem lett uniós szankció a húsipari mentőakció vége. Jó ideje sejthető, hogy a veszteséges cégek nem azért kaptak pénzt, mert jó üzleti lehetőséget jelentettek, hanem inkább azért, mert éppen így diktálták a kormány és az érintett önkormányzatok politikai érdekei. Emiatt feljelentések, panaszok érkeztek Brüsszelbe.