Az állam energetikai központja, a jelenlegi paksi blokkokat üzemeltető MVM tehát akár feleakkora áramárakra számít, mint amit a kormány szerint az új blokkok megtérülése igényelne.
|
Csiba Péter (a kép bal oldalán) árcsökkenésre számít
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ez a legkevésbé se csak egyfajta akadémikus tippmix. Az EU tavaly év végén vizsgálatot indított annak tanulmányozására, hogy a paksi bővítés megállna-e a saját lábán. Ha nem, akkor nyilván az adófizetők pénzén tartanák életben, ami erkölcstelen versenyelőny a feneketlen bendőjű költségvetéssel nem segített piaci szereplőkhöz képest. Ez EU erre hivatkozva megtilthatná az atomerőműre kiötölt pénzügyi tervet. Az árvita tehát létkérdés.
Kóbor György gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint a többféle árjóslat ellenére a ma ismert körülmények nem segítik erőművek létesítését. Németországban a minap már fizettek a megújuló energiából termelt áram átvételéért. A jövő energetikáját az MVM-vezető nagy kérdőjelként írta le. A változások oly jelentősek, hogy egész más világra kell berendezkedni. Ilyen lehet például a kis, helyi, „okos" ellátás. Erre keresik a választ. Csiba is jelezte: az MVM fokozottan fordul a zöld, kísérleti megoldások, az informatika vagy a távközlés felé.
Ez azért is pikáns, mert az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014 elején megkötött paksi bővítési megállapodás előtt a bővítés gazdája még az MVM volt. Különböző „projektek" formájában forinttízmilliárdokat költöttek előkészítő tanulmányokra. Ezek alapján az MVM akkor még a saját költségvetése terhére is bevállalta volna a beruházást. Az Orbán–Putyin-paktum aláírása után néhány hónappal azonban a fejlesztésre létrehozott MVM-leányvállalat a Lázár irányította Miniszterelnökség irányítása alá került. A miniszter a váltás élét azzal igyekezett elvenni, hogy az MVM szakértelmére továbbra is számítanak. Az MVM álláspontja azóta letisztázódott: nincs szükségük a paksi bővítésre, inkább a fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás útját választanák. Ez megegyezik a nyugat-európai irányokkal. A különbséget a hasonló átalakulást megélő német E.ON hazai képviselője nemrég úgy jellemezte: Orbán atomálma a múlt, a jövőt az alternatív megoldások képviselik; csak az nem világos még, melyik út a helyes.
Lázár a csütörtöki Kormányinfón megtette a maga oldalvágásait az MVM felé. Az EU versenyjogi biztosával, Margrethe Vestagerrel folyó tárgyalásai kapcsán megjegyezte, „értelmezése szerint" a biztos nem engedélyezne egy MVM-en belüli Paks 2.-t. Az „önálló" Paks 2. előnyei között említette, hogy az csökkenti az MVM piaci túlsúlyát és növeli az áramvásárlók közti esélyegyenlőséget. Noha ezek illeszkednek az EU elveibe, Lázár már sokszor vezette elő az EU-ra hivatkozva saját, akár a bizottságéval szöges ellentétben álló véleményét is. „Egy ponton van érdemi vita" az EU-val – fogalmazott, és mint kiderült, ez pont Paks 2. megtérülése. Az MVM megjegyzései tehát a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság között zajló viták elevenébe vágnak.
„Közel a megállapodás Brüsszellel" – ezt már pénteken, a biztossal folytatott tárgyalások után nyilatkozta Lázár. Értsd: ismét sikertelenül pattantunk le az EU-bürokráciáról, igaz, újra próbálkozhatunk. Az EU mind az állami támogatás, mind a pályázat ügyében hajthatatlannak tűnik.
Lázár megismételte: „pénzügyi szakértőink világosan leírják, hogy ez Magyarország számára jó befektetés, meg fog térülni, sőt hasznot is hoz". Egy a kormány által felkért szakértő kétségkívül így látja. Az azonban kérdéseket vet fel, hogy a kabinet miért süket az adófizetők pénze oldaláról kétkedő, hasonlóképp neves – egyáltalán nem csak „zöld" szakértők véleményeire. Ezek közé sorol be a honi nukleáris kultúra bástyájának számító MVM is. Kérdés persze: az MVM energia-szakértői azért keresik-e ma már inkább az ellenérveket, mert tényleg értelmetlen atomerőművet építeni, vagy csak mert kitették a fejlesztésből a szűrüket.
Zavar a fejekben
Az MVM és a bővítés viszonyáról máig komoly zavar él a fejekben. Jellemző módon Szijjártó Péter külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval közös szerdai sajtótájékoztatóján is a Paks 2-es bővítéssel kapcsolatos szövegkörnyezetben utalt „az MVM és a Roszatom együttműködésének zökkenőmentességére", miközben az MVM-nek Paks 2.-ügyben már nincs lényegi együttműködése a Roszatommal.
Update: Minden alapot nélkülöz az az állítás, miszerint az MVM nem áll ki Paks II. mellett - tette közzé anyagunk megjelenését követően a társaságcsoport. Az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója az MVM Csoport új stratégiájának bemutatásakor a vállalat piaci várakozásait és az arra adandó válaszokat foglalta össze, hangsúlyozottan a 2016-2020 közötti időszakra. Paks II. belépése pedig a jelenlegi tervek szerint ezen időszak után következik be. A 2020 utáni árkörnyezetre vonatkozóan az MVM egyik vezetője sem fogalmazott meg prognózist. A 2016-2020 alatti időszakra, illetve a Paks II. beruházás megvalósulását követő időszakra vonatkozó áramárbecslések érdemben nem összevethetőek.
Az MVM Csoport 2016. május 25-én bemutatott stratégiájában kiemelt szerepet játszik a nukleáris energia. Az MVM jövőképe szerint a társaságcsoportnak fenntarthatóan, alacsony karbonintenzitású villamosenergia-termelési alapokon kell működnie. Ennek fontos része a nukleáris alapú termelés is. Az MVM egyetért a Nemzetközi Energia Ügynökséggel, amelynek elemzése szerint a klímavédelmi célok nem teljesíthetők nukleáris termelési kapacitások nélkül. Az MVM Csoport számára kiemelt jelentőségű Magyarország ellátásbiztonsága, amely nukleáris kapacitások nélkül nem biztosítható.
