galéria megtekintése

Szorul a hurok az offshore cégek körül

Lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának lehetőségét az EU Megtakarítási Irányelvének módosítása. 2017-től nem lehet offshore cégek mögé bújva eltitkolni a vagyont az adóhatóság elől.

Megszűnik a vagyoneltitkolási uniós kiskapu: egy napokban elfogadott új szabály szerint 2017-től a bankoknak azonosítaniuk kell majd a cégek haszonhúzóit, vagyis az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is. Az információt a pénzintézeteknek kötelező lesz továbbítaniuk is az illetékes adóhatóságnak. Pár éven belül a NAV hivatalos tájékoztatást kap majd azokról a magyarokról, akiknek a cége más uniós országban vezeti a számlákat. 

Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív

Az EU Megtakarítási Irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamoknak, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámlaadataihoz.  Az Irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki jelenleg. Így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával.

 

OLVASÓLISTA

Vélemény
Csányi utca 5.
Vélemény
Nemmel köszönt
Vélemény
5+6

Az eredeti uniós szabályozást 2003-ban fogadták el és 2005 óta alkalmazzák kettős céllal: egyrészről azért, hogy az uniós állampolgárok más tagállamban fenntartott bankszámláin fizetett kamatok ne kerülhessék el az adózást a számlatulajdonos otthoni országában.Az Unióban működő bankok a náluk elhelyezett betéteken fizetett kamatokról betétesenként évente adatot szolgáltatnak országuk adóhatóságának, amely ezeket az információkat továbbítja a számlatulajdonosok országainak adóhatóságai felé.

Az információcserének a kamatadóztatásnál is fontosabb következménye az, hogy az adóhatóságok tudomást szerezhetnek az adófizetőik által külföldön fenntartott bankszámlákról, és így vizsgálhatják, hogy az azokon elhelyezett pénzösszegek milyen jövedelemből származnak, illetve utánuk az adókat megfizették-e. 

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint az Irányelv alkalmazása az évek során több gyakorlati problémát és hiányosságot vetett fel. Nem minden tagállam vesz részt az automatikus információcserében például. Ausztria és Luxembourg az Irányelv elfogadásakor, 2003-ban átmeneti mentességet harcolt ki magának az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ugyanakkor 35% kamatadót von le a betétek után fizetett kamatból.

A magas adó még mindig sokkal vonzóbb az adóelkerülők számára, mint a be nem vallott jövedelmek utáni adó és büntetések megfizetése.  Így Ausztria és Luxembourg – félig-meddig elismerten – az adóelkerülők Unión belüli mentsvára lett. A tagállamok egyre fokozódó nyomására Luxembourg már korábban vállalta, hogy 2015. januártól áttér az automatikus információszolgáltatásra. Ausztria azonban az Irányelv mostani módosításáig kitartóan ellenállt ennek a nyomásnak. 

„Gondot jelent azonban az is, hogy az irányelv csak magánszemély bankszámla-tulajdonosokra terjed ki, ezért meglehetősen könnyű volt az alkalmazásának elkerülése. Ha ugyanis a magánszemély helyett egy, a tulajdonában lévő cég nyit bankszámlát, úgy rá az információcsere nem érvényes" – mondta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Az ilyen cégek rendszerint EU-n kívüli adóparadicsomokban létrehozott offshore társaságok, amelyek a bankszámlán elhelyezett pénz után nem adóznak, és amelyek tulajdonosi szerkezete nehezen felderíthető - tette hozzá a szakértő.

A nemrég elfogadott módosítás viszont minden kiskaput bezár. 2017. január 1-jétől sem Ausztriában, sem Luxemburgban, sem pedig offshore cég mögé rejtőzve a vagyont eltitkolni – legalábbis az EU-ban.

Az ugyanis egyelőre bizonytalan, hogy az EU miként és mikor fogja a szigorításokat kiterjeszteni azokra az EU-n kívüli államokra, amelyek eddig is csatlakoztak már a Megtakarítási Irányelvhez magával az Unióval kötött kétoldalú egyezmények útján. „Nem kétséges viszont, hogy mindent meg fognak tenni ezen kiskapu becsukására. Célszerű lesz idejében felkészülni a változásokra, amelyek adott esetben az offshore társaságok igénybe vételével működtetett konstrukciók felszámolásához vagy a cégek továbbvándorlásához vezethetnek" – véli Csővári István.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.