Az átforduló folyamat azonban még gyenge, inkább csak jelzésértékű. A szlovák határ melletti Hidasnémetiből például csupán néhány ember jár át dolgozni a húsz kilométerre lévő Kassára, nem jellemző a nagyobb mértékű ingázás. Ez meglepő, mert néhány évvel ezelőtt még úgy gondolták a helyiek, hogy a közeli nagyváros jóval több munkavállalót beszippant majd, annál is inkább, mert nagyméretű ipari park van a határában.
– Az lehet a gond, hogy többnyire jól képzett, s lehetőleg szlovákul is beszélő szakmunkásokat keresnek, miközben ebben a kistérségben inkább a szakképzetlen munkaerő aránya magas, s a közfoglalkoztatás a jellemző – mondta lapunknak Becse Csaba polgármester.
Más téren azonban mégiscsak profitálnak Kassa földrajzi elhelyezkedéséből: az utóbbi években több tucatnyi, jellemzően magyar ajkú szlovák állampolgár vásárolt házat Hidasnémetiben: a lepukkant ingatlanokat felújították, a portákat kicsinosították, s a többség innen jár át naponta Kassára dolgozni.
A magyar faluban az otthoni árak töredékéért vásároltak ingatlant, nem beszélve arról, hogy az euróban kapott bér vásárlóértéke a megélhetést és a rezsifizetést is könnyebbé teszi a magyar oldalon.
Az „őslakosok" közül az a néhány, aki mostanság Kassára jár át dolgozni, épp az áttelepülteknek köszönheti a munkalehetőséget, mert az ő vállalkozásaikban – bútor-összeszerelő üzemben, zöldségkereskedésben – tudtak elhelyezkedni, az alkalmazásukat pedig megkönnyítette a házszomszédi viszony, a magyar oldalon kötött ismeretség.
 |
Sok magyar dolgozik a Peugeot Citroën nagyszombati gyárában
Nyikos Péter |
Északnyugat-Magyarországon elsősorban a Pozsonyhoz közeli Rajkán vesznek ingatlant a szlovákok. A két település között menetrend szerinti buszok közlekednek, s a nálunk letelepedett szlovákok a saját hazájukba járnak át dolgozni. Magyarok is ingáznak azonban a környékről Pozsony nagyüzemeibe, többek között a Volkswagenhez.
Érdekesség, hogy a Győr közelében található szlovák városokból pedig a kisalföldi megyeszékhely járműipari cégeinél vállaltak munkát, igaz az arányuk nem számottevő. Korábban a komáromi Nokiában dolgoztak sokan, ám a gyár bezárt. Szlovákia gazdasági fejlődését mutatja, hogy a Magyarországra ingázó nokiások egy része most már saját országában talált munkát.
Tudósítóink megnézték a román határszakaszon tapasztalható változásokat is. A romániai Bihar megyével szomszédos Hajdú-Biharból sokan járnak át Romániába dolgozni, a helyzet pont ugyanaz, mint a felvidéki határszakaszon: román állampolgárok jöttek Magyarországra lakni, s ők járnak vissza dolgozni. Ezek az emberek a magas nagyváradi ingatlanárak miatt a magyar oldalon, többek közt Biharkeresztesen vásároltak házat maguknak. Magyar és román származásúak vegyesen, akadnak köztük tanárok, fizikai munkások és multicégnél dolgozó alkalmazottak is.
A másik terjedő jelenség a magyar székhelyű cégek romániai szerepvállalása. Általában kisvállalkozásokról van szó – egy társaság például heti rendszerességgel szállít és árul debreceni páros kolbászt Nagyváradon –, de jelen vannak Romániában nagyobb debreceni vállalatok is, többek közt az építőipari Keviép Kft., amely keleti szomszédunknál is kapott megbízásokat.
A magyar–horvát határon viszont gyakorlatilag nincs legális, napi munkavállalói ingázás, aminek főképp az lehet az oka, hogy mindkét oldalon gazdasági depressziótól szenvednek a határ menti kistérségek, immár két évtizede. Megkérdeztük néhány olyan dél-dunántúli település vezetőjét, ahol jelentős számban élnek horvátok, ám ott sem tudnak arról, hogy bárki is munkavállalóként ingázna déli szomszédainkhoz.
A Nyugat-Dunántúlról nagyon sokan járnak át dolgozni Ausztriába. Korábban a határ menti őslakosok napi ingázással találtak munkát nyugati szomszédainknál – erre az osztrák tartományok és az érintett magyar megyék külön foglalkoztatási megállapodást kötöttek –, később az ország távoli vidékeiről is érkeztek csoportok, őket hetente hozták-vitték munkahelyükre.
Néhány éve alakult ki az a tartós gyakorlat, hogy az Alföldről és Észak-Magyarországról, valamint Romániából érkező, Ausztriában dolgozó emberek lakásokat bérelnek Mosonmagyaróváron, Jánossomorján, Sopronban, Szombathelyen, s onnan ingáznak naponta Ausztriába. Mosonmagyaróváron munkásszállókat építenek a befektetők, mert arrafelé ma az az egyik legjövedelmezőbb vállalkozás.
