A visszaélés és a korrupció szinte átitatja a hazai üzleti és gazdasági életet – derül ki a EY könyvizsgáló és tanácsadó cég 59 országban, közte Magyarországon is elvégzett felméréséből. (Itthon 52 vállalat vett részt a munkában.) A kutatásban jellemzően cégek felső vezetőit kérdezték, s válaszaik most is lesújtóak voltak. Hatvan százalékuk úgy véli, az országban gyakoriak a visszaélések és a megtévesztések.

Ez különösen annak fényében szomorú, hogy ez, ha minimálisan is, de növekedés a legutóbbi, 2012. évi felméréskor tapasztalt 58 százalékhoz képest. Az sem jelent vigaszt, hogy globálisan is növekedést lehet látni, sőt, Németországban is feljebb kúsztak a számok – mondta Bíró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások Partnere. Ez ugyanakkor nem feltétlenül azt mutatja, hogy korrupciós esetek száma növekedne, hanem arra utal, hogy erősebbek és jobbak azok a rendszerek, amelyek ezt fel tudják deríteni.

Saját magukat viszont az átlagosnál sokkal becsületesebbnek tartják a vezetők. Cégük és tevékenységük esetében a megkérdezettek csupán 13 százaléka vélte úgy – ez egyébként a régiós adattal is megegyezik -, hogy ágazatukban elterjedt gyakorlat a megvesztegetés egy-egy megbízás elnyerése érdekében. Ráadásul mindössze 8 százalék nyilatkozott arról, hogy társaságuknál, szervezetüknél jelentős mértékű csalás történt volna az elmúlt két évben.

Ehhez képest nagyon szomorú, hogy csökkenést mutat a felsővezetők elkötelezettsége a „tiszta" munka mellett. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a cég menedzsmentje hangsúlyosan kommunikálta-e a korrupcióellenes magatartás melletti kiállását 2012-ben még a hazai kutatásban résztvevők 92 százaléka válaszolt igennel, most ez a szám 86 százalékra olvadt. Ráadásul 70 százalék vélte úgy, hogy a tiszta munka iránti megfelelési törekvések lelassultak.

Akár ijesztőnek is lehetne mondani azt, hogy a válaszadóknak csak 28 százaléka vélte úgy, miszerint a korrupcióellenes szabályok, törvények megszegőit szankcionálták. Ez az arány 2012-ben még 32 százalék volt. Ez különösen annak tükrében szomorú mutató, hogy a fejlődő országok esetében ez elérte a 40 százalékot. Itt legfeljebb azzal lehet takarózni, hogy a közép-kelet-európai országok esetében még a magyarnál is rosszabb eredmény született (25 százalék).

Ilyen eredmények mellett akár meglepőnek is lehetne mondani, hogy csak a megkérdezettek csupán négy százaléka számolt be arról, hogy kenőpénzt kért tőle üzleti partnere. Ez csaknem a legalacsonyabb szám volt az összes szinte régiós összevetésében. A fejlődő piacok esetében ez elérte a tíz százalékot. A hazainál jobb, három százalékos eredményt csak Nyugat-Európában tapasztaltak. A szerződések átdátumozását már sokkal többen említették: a kutatásban résztvevők csaknem negyede mondta ezt, hogy ilyen lépést már kértek tőle.

Ilyen környezetben az sem éppen az előrelépést mutatja, hogy 23 százalék nyilatkozot arról, hogy vállalatánál az elmúlt két évben kikérték véleményét a területükön rejlő korrupciós veszélyekről. Figyelmeztető, hogy az 59 ország átlaga 35 százalék, de az elit Izrael, Németország esetében ez az arány megközelíti a 65 százalékot, míg az Egyesült Királyságban 72 százalék.