galéria megtekintése

Szerencsénk, hogy itt nem fenyeget börtön az ételpazarlásért

5 komment


Batka Zoltán

Míg Franciaországban börtönt kockáztat, aki nem segíti a nélkülözőket, Magyarországon évente közel kétmillió tonna élelmiszert dobnak ki a háztartások vagy az élelmiszeripar és a kereskedelem szereplői. Egyelőre a felesleges áru töredékét lehet megmenteni, és eljuttatni a rászorulóknak.

Évekbe telhet, mire a magyar piac eljut oda, hogy francia mintára törvénybe lehessen iktatni, hogy egy gramm ehető, ám eladatlan élelmiszert se dobjanak ki a kiskereskedők vagy élelmiszergyártók – vélik a területen dolgozók. A francia szenátus a napokban fogadta el azt a jogszabályt, amelynek értelmében a nagy áruházláncoknak kötelező lesz valamelyik élelmiszerbankkal vagy segélyszervezettel együttműködni, és a felesleges élelmiszert rajtuk keresztül szétosztani a nélkülözők között. Súlyos pénzbüntetést és akár két év börtönt is kockáztat az, aki keresztbe fekszik a szabályozásnak.

Áru érkezik a Magyar Élelmiszerbankba. Magyarországon a gazdaság szereplői a legnagyobb pazarlók
Áru érkezik a Magyar Élelmiszerbankba. Magyarországon a gazdaság szereplői a legnagyobb pazarlók
Földi D. Attila / Népszabadság

Becslések szerint egy franciára átlagosan évi 30 kilogramm kidobott élelmiszer jut, ebből hét kilót soha nem is bontottak ki a gyári csomagolásából. A feleslegesen megvett, vagy a gyártási, kiskereskedelmi rendszerből kihullott táplálék értéke, illetve a megsemmisítés költsége összesen évi kétmilliárd euró költséget ró a francia társadalomra.

 

Magyarországon a legutóbbi, meglehetősen szakállas, 2006-os Eurostat-kutatás szerint 1,8 millió tonna ehető élelmiszer kerül a szemétbe. Igaz, míg Franciaországban főképpen a vásárlók pazarolnak – a kidobott élelmiszer több, mint 60 százaléka a háztartásokból kerül a kukába – nálunk inkább az ipar, a kereskedelem, a vendéglátás és a mezőgazdaság. A magyar fogyasztók „mindössze" 400 ezer tonna táplálékot dobnak ki, 1,4 millió tonnát pedig az élelmiszerlánc többi szereplője.

Ehhez képest egyelőre csepp a tengerben, amit a Magyar Élelmiszerbank Egyesület meg tud menteni. Mint azt Sczígel Andrea, a szervezet külső kapcsolatok igazgatója elmondta: tavaly 2600 tonna élelmiszer-felesleget vettek át a kereskedő és gyártó adományozóktól, s továbbítottak partner-segélyszervezetek segítségével körülbelül 250-300 ezer nélkülözőnek. Két éve 1600 tonna árut vettek át.

– A gyártóknál előfordul, hogy egy-egy termékből a piaci feltételek változása miatt túltermelés alakul ki, de van, amikor előre lehet számolni a „selejttel". Ha egy tejfeldolgozó például más ízre állítja át a gyártósort, az első néhány tételnek „kevert" íze lesz, ami gyártási szempontból selejtes terméknek minősül, ám biztonsággal fogyasztható – mondta Sczígel Andrea. A kereskedők jellemzően a lejárati idő közeledte miatt akarják gyorsan „kisöpörni" a polcokról a még megmaradt árut.

Magyarországon a törvények nem teszik lehetővé az élelmiszerek forgalomba hozatalát sem a fogyaszthatósági, sem a minőségmegőrzési időn túl. Az ilyen – a törvény szerint biológiai hulladéknak minősülő – élelmiszer megsemmisítése a kiskereskedőt terheli tonnánként több tízezer forintért. Ezért történik, hogy a boltok még a tényleges lejárati idők előtt akciózzák a termékeket – vállalva a kockázatot, hogy nyakukon marad némi hulladék –, vagy eladományozzák azokat. Utóbbi esetben rá­adásul az áru értékének 120 százalékával csökkenthetik a társasági adóalapját adomány címén. Persze az átadott élelmiszert is adminisztrálni, mozgatni kell, ami részben a kereskedő feladata.

Az élelmiszer-biztonsági szabályok egyébként éppen úgy kötik az élelmiszerbankot, mint az adományozó élelmiszer-feldolgozót vagy kiskereskedőt, azaz a fogyaszthatósági lejárati idő után ők sem oszthatják ki az élelmiszert.

Állatvédőknek és biogázüzemeknek is jut a feleslegből

Az Élelmiszerbank Egyesület a Metróval, a Tescóval és az Auchannal működik együtt napi szinten, de a Penny Market és a Coop is rendszeresen adományoz a szervezetnek.

A Tesco 2014-ben indította el a rendszeres, napi szintű élelmiszerfelesleg-gyűjtését, jelenleg 64 hipermarket vesz részt a programban. Az Auchan is 2014 óta működik együtt az egyesülettel. A Spar az eladhatatlan zöldségeket, gyümölcsöket, pékárut, tejtermékeket és húskészítményeket jórészt állatvédőknek adja, összesen 101 szervezettel állnak kapcsolatban. Négyszáz üzletükben évi 1900 tonna biológiai hulladék képződik, amit biogázüzemeikben hasznosítanak, évente 1,3 millió kilowattóra elektromosságot termelve.

A CBA a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesíti vagy humanitárius célokra ajánlja fel, ám mint azt Fodor Attila kommunikációs igazgató elmondta, arról nem vezetnek nyilvántartást, mennyi ilyen terméket adnak át a CBA és a Príma üzletek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető