Az első nyári hónapban csaknem tizedével többet vásárolt a lakosság a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben, mint egy éve. Ez a dinamika főként annak a számlájára írható, hogy a futball Európa-bajnokság előtt és alatt a tévék, mezek, kiegészítők forgalma megugrott. A benzinkutakon viszont csupán 3,6 százalékkal több üzemanyag fogyott, mint egy éve (ez a második legkisebb bővülési ütem idén). Az élelmiszerek iránti kereslet átlagosnak volt mondható, bő 3 százalékkal nőtt az élelmiszer- és élelmiszerjellegű üzletek forgalma.

Mindent egybevetve csaknem 6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi fogalom júniusban, az év első felében pedig bő 5 százalékos bővülést mért a statisztikai hivatal. Ezek erős számok, elemzők azt mondják, a magyar gazdaság idei növekedését a háztartások fogyasztása húzhatja. Ez érthető is, a kimagasló béremelések és a növekvő foglalkoztatottság miatt egyre nagyobb az emberek vásárlókedve. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét a kamatcsökkentések hatására a hitelek törlesztő részleteinek csökkenése is, mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek. Az sem ártott, hogy tavasszal a kormány visszavonta a vasárnapi boltzárat, és egyre több egység tart nyitva a hét utolsó napján.

A magyar kiskereskedelmi bővülés még így is kismiska a Romániában tapasztalhatóhoz képest. Ott az első fél évben 18 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás – elsősorban azért, mert jelentősen csökkentették az áfát. Az élelmiszerek és nem szeszes italokra tavaly júniusban kiterjesztették a 9 százalékos kedvezményes kulcsot, az általános áfakulcs pedig 4 százalékponttal csökkenve 20 százalék lett idén év elejétől.