Egyedülálló „zöldberuházást” hajtott végre a Zalaegerszeg és térségének ivóvíz ellátásáért-, szennyvíztisztításáért felelős Zalavíz Zrt. A térségi önkormányzatok tulajdonában lévő társaság üzembe helyezte Kelet-Európa első biogáz-töltőállomását. A szerdán átadott kúton gázüzemű járműveket lehet feltankolni a Zalavíz szennyvíz-tisztító telepén előállított biometánnal.

Arnhoffer András, a társaság mű-szaki igazgatója elmondta, hogy a szennyvíz tisztítása során felhasznált iszapot úgynevezett rothasztó tornyokba helyezik el. A rothasztás során keletkező gázt egy – 95 százalékos uniós támogatással, 120 millió forintért be-szerzett – berendezés megtisztítja, majd 200 bar nyomáson sűríti. Az eljárás végén keletkező 99 százalékos biometán pedig már alkalmas arra, hogy a gázüzeművé átalakított, úgynevezett CNG-technológiás járművek motorját hajtsa.

A szakember kérdésünkre közölte: körülbelül 1,4 köbméter biogáz egyenértékű egy liter benzinnel, de jóval olcsóbb annál, bruttó 150 forintba kerül, és kevésbé terheli a környezetet. A Zalavíz jelenleg napi 1200 köbméter biogáz előállítására képes, de hamarosan megháromszorozzák a termelést. A napi 3600 köbméter metán pedig már körülbelül száz kocsi feltöltésére elegendő.

Bár a hazai utakon is futnak már olyan járművek, amelyek alkalmasak lehetnek a biogáz-üzemre, a zalaegerszegi kút egyelőre „nem nyilvános.” Burján Richárd, a társaság vezérigazgatója ennek kapcsán közölte: mindenekelőtt az volt a céljuk, hogy környezetkímélőbbé és olcsóbban üzemeltethetőé tegyék saját flottájukat. Mint mondta, jelenleg csupán egy autójuk képes biogázzal működni, de néhány év alatt lecserélik mind a száz járművüket. A vezérigazgató kérdésünkre elmondta: várhatóan két-három év múlva döntenek arról, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák-e a biogázt.

A kút „nagyközönség” előtti meg-nyitásával nem kell különösebben siet-nie a Zalavíznek. Steier József, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakértője ugyanis lapunknak elmondta: a hazai mintegy százezer gázüzemű autó nagytöbbsége LPG-t, vagyis cseppfolyós, Probán-Butánt használ. Biometánnal viszont csak a földgáz használatára tervezett CNG-s járművek működnek. Bár több autógyár is készít CNG-s személyau-tókat, ezt a technológiát főként teher-kocsikban és buszokban alkalmazzák. A szakember megemlítette: a debreceni és a szegedi közlekedési társaságnál futnak már CNG-s autóbuszok.

A két technológia közötti különbség kapcsán Steier kitért arra is: az LPG-s autók már 400 hazai kúton tankolhatnak, a CNG-sek viszont csupán két-három töltőállomáson. Ezzel együtt a szak-ember szerint üdvözlendő a zalaegerszegi kút megnyitása, hiszen – mint mondta – a földgáz, a biometán és a Probán-Bután is jóval olcsóbb, takarékosabb, környezetkímélőbb hajtóanyag a gázolajnál és a benzinnél.