Körülbelül három év múlva a szén föld alatti elgázosításán alapuló, 50 megawattos (MW) erőművet indítana a Mecsek térségében az ausztrál és londoni tőzsdén jegyzett Wildhorse Energy - tudtuk meg Chris Dinsdale-től, a Wildhorse Energy Hungary Kft. pénzügyi igazgatójától. A tervezett beruházás összesen mintegy 90 millió euró (27 milliárd forint). Annak kapcsán, hogy másfél éve még hosszú távon egy 400 MW-s, középtávon pedig egy 130 MW-s, széngázosítás-alapú erőmű létesítését helyezték kilátásba mintegy 90 milliárd forintos beruházási költséggel, leszögezte: a 400 MW-s távlati terv továbbra is él, de első lépcsőben most az 50 MW-s egység megvalósításáról döntöttek. Arról, hogy a korábbi hírek szerint az erőmű üzemeltetésébe partnerek bevonását tervezik, ezúttal nem kívánt bővebb tájékoztatást adni. Jövőbeni terveik kapcsán a pénzügyi vezető - hivatkozva anyavállalatuk tőzsdei jelenlétére - óvatosan fogalmaz: eszerint a mostani projektet első lépésnek tekintik. Arról sem kívánt nyilatkozni, hogy a beruházástól mikortól terveznek nyereséget, de hozzátette, az erőmű által termelt áram ára valószínűleg igen versenyképes lesz.

Chris Dinsdale üdvözölte, hogy a nemzeti fejlesztési tárca most közzétett energetikai törvénymódosító csomagjában helyet kapott a föld alatti szénelgázosítás. Azt, hogy a javaslat 2 százalékban határozza meg az igénybe vett szén után fizetendő bányajáradékot, fairnek nevezte. Ama felvetésünkre, hogy a földgázkitermelés után 12 vagy akár 80 százalék is lehet a bányajáradék, leszögezte: a föld alatti szénelgázosítás (szakszóval ucg) ugyan valóban egy fajta gáztermelés, de a két kitermelési mód nem hasonlítható össze.

Kérdésünkre leszögezte: noha egy, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel, a Miskolci Egyetemmel, a Golder Associates (Magyarország) Zrt.-vel együtt készített tanulmányban tényleg bemutatták a magyar kormány és egyéb hatóságok részére a lehetőséget, a most benyújtott törvénytervezet kidolgozásában nem vettek részt.

A szén föld alatti elgázosításának elve régóta ismert. Végtermékét, a „városi gázt” (mai nevén szingázt) korábban a magyar fogyasztók is ismerték. Az úgynevezett gázgyárakban ugyanis a szénből gáz formában nyerték ki az energiát. A - Magyarországon újdonságnak számító, de nemzetközileg már több évtizede bevett - föld alatti széngázosítás lényege, hogy a szenet ehhez nem szükséges kibányászni és a felszínen gázzá alakítani. Oxigén hozzáadásával ugyanis a föld mélyén nyerhető ki belőle a gáz, amit aztán a felszínen tisztítva használnak fel.

Chris Dinsdale szerint a technológia eredményes mecseki kipróbálását követően hosszabb távon javulhat Magyarország energiafüggetlensége, elsősorban a ki nem termelhető széntelepek hasznosítása révén. Tevékenységük munkahelyeket, adóbevételeket teremt, emellett a kitermelés meglátása szerint minden magyar környezetvédelmi és biztonsági előírásnak maradéktalanul eleget tesz. A szingáz fűtőértéke megközelítően fele a földgázénak, így az a lakossági földgázhálózatban csak további feldolgozás után jelenhetne meg. Így szerintük most a legcélravezetőbb az áramtermelési hasznosítás.

A Wildhorse elsősorban a mecseki uránbányászat feltámasztása iránti erőfeszítéseiről ismert.