A szegedi önkormányzat ugyanakkor az IKV távhővagyonát most külön cégbe szervezné. Forrásaink ezt a közelgő értékesítés előjeleként értékelik. E felvetést Botka László, Szeged szocialista polgármestere lapunknak cáfolta. Elmondása szerint az átszervezéssel csak a közműhivatal kérésének tesznek eleget. Kifejtette: noha papíron továbbra is a helyhatóságok felelősek a távhőszolgáltatásért, ezt a Fidesz az elmúlt években szinte teljesen kiüresítette. A polgármesteri hivatalok után ma már a kormány szabja meg valamennyi település lakossági távhődíját, a cégek egyedi támogatását pedig a közműhivatal osztja.
Noha a szegedi távhőszolgáltatást eme tarifák és támogatások mellett még működőképesnek nevezte, a tulajdonos helyhatóságnak semminemű gazdasági mozgástere nem maradt, amit Botka László az önkormányzatiság súlyos sérelmének nevezett. Kérdésünket, hogy ennek fényében akkor eladnák-e újonnan alapítandó távhőcégüket az államnak, elméletinek nevezte és leszögezte: eddig nem kaptak ajánlatot az államtól. Mindazonáltal felhívta a figyelmünket a távhőcégek jelenleg is zajló átvilágítására.
|
A szegedi távhőszolgáltató bejárata. Ezt a céget is állami irányítás alá vonnák
google street view |
Bár a fűtéspénzek pártközeli lenyúlásával tetézett lakossági rezsicsökkentés számos településen a tönk szélére sodorta a szolgáltatást, egybehangzó állítások szerint a legelőrehaladottabb tárgyalások tényleg pont az ellenzéki vezetésű Szegeddel zajlanak. Ezt állítólag segíti Botka László és Lázár János viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolata is. Sokak szerint a nagy bejelentést Orbán Viktor kormányfő többször beharangozott szegedi látogatására időzítik. Vevőjelöltnek a legtöbb forrásunk az ENKSZ-et tartja, amely állítólag 1-2 milliárdot adna az eszközökért.
Az azonban kevéssé látszik, hogy a „nemzeti közmű" pontosan miért is akar egy vagy akár több távhőcéget megvenni. Sőt, mondhatni, az idő előrehaladtával egyre homályosabb a kép. A „nemzeti közmű", az ENKSZ tavalyi alapításakor a kormány többször is kifejezte a szinte kizárólag önkormányzati távhőellátás központosítási szándékát. Lázár János tavaly májusban be is jelentette, hogy állami tulajdonba vesznek 90 távhőcéget, vagyis lényegében az összeset. A kormány honlapján ma is olvasható MTI-tudósítás még inkább előreszaladva az ügyletről már múlt időben írt, noha a kancelláriaminiszter csak a tárgyalások megindulásáról számolt be. Azóta szinte teljes a csend: a kormányzati nyilatkozatok inkább a helyzet összetettségét, a mélységi elemzések fontosságát hangsúlyozzák. Kétségtelen, a kormány az NFM-et és a Miniszterelnökséget (azaz az ENKSZ-et) is stratégia- és akcióterv-alkotásra, átvilágításra – értsd: nagybani aktagyártásra – kérte fel, amivel valóban hónapokig el lehet szöszmötölni. Ebben ismereteink szerint az ENKSZ-nek a KPMG nevű nemzetközi tanácsadó segít százmillió forint körüli összegért. A vizsgálódások ugyanakkor inkább megtörik, semmint serkentik a lendületet. Lázár elképzelése, miszerint csak úgy állami kézbe vennének 90 távhőcéget, már a múlté. Kivitelezhetőbbnek látszik, hogy ahol a helyhatóság anyagi vagy egyéb problémák miatt önként bejelentkezik, a kormány nyitott az alkura.
A terv viszont már ott megbicsaklik, hogy a legnagyobb,
az összes hazai fogyasztó több mint harmadát ellátó fővárosi Főtáv állítólag érinthetetlen: Tarlós István nem adja,
és ezt Orbán Viktor hallgatólagosan – úgymond – el is fogadta. Egy hatékonyabbá és olcsóbbá tett országos távhőszolgáltatás viszont még úgy se képzelhető el a Főtáv nélkül, hogy a rendszerek között nincs fizikai kapcsolat.
Azt, hogy a nemzeti távhőforradalom most épp hányas fokozatban száguld, kormányközeli forrásaink merőben eltérően látják. Voltak, akik megnyugtattak, az töretlenül halad előre, míg mások emlékeztettek a Lázár János és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezető közötti, hivatalosan eltagadott ellentétekre. E szerint az NFM-hez tartozó MVM a gáz- és a távhőpiacon is bejelentkezett a vételre, önmagát az ENKSZ-nél tőkeerősebbnek és hozzáértőbbnek feltüntetve. Így az NFM–MVM Orbán Viktor asztalára helyezett alternatív javaslatai a távhőre is kiterjedhettek. Az NFM üzenetnek szánhatta azt is, hogy „távhőfejlesztési tervükből" kimaradt a felvásárlási és a rezsicsökkentési oldal. Azaz amíg a kormányfő nem dönt a két csomag között, se az ENKSZ, se az MVM nem tesz lépéseket. Megkeresésünkre a Miniszterelnökségtől annyit üzentek: a nemzeti közmű távhőpiaci belépésének gyakorlati oldaláról még nem született kormánydöntés.
