Állami mobilcég százmilliárdból

A Posta és az MVM konzorciuma pályázhat a szabad mobilfrekvenciákra, ám kérdéses: megéri-e adóforintokból százmilliárdot költeni egy állami mobilcégre. A finanszírozó az MFB lehet.

Állami lesz a negyedik mobilszolgáltató – ezzel barátkoznak a mobilpiac szereplői, kész tényként kezelve, hogy egy állami konzorcium beszáll a frekvencia-árverésbe, amelyre holnapig lehet jelentkezni. Többen azt is tudni vélik, hogy ez a csapat az MVM és a Posta konzorciuma lesz. A Napi Gazdaság értesülése szerint pedig a finanszírozásba az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is beszállhat.

Ha nyernek, akkor a következő három évben 50-100 milliárd forint közötti összeget kell beruházniuk: ennyibe kerülhetnek a frekvenciák, a hálózat kiépítése, valamint a marketingköltségek és az értékesítési hálózat megszervezése. Kérdés persze, hogy a kormányzat a költségvetés jelen helyzetében lemond-e arról az osztalékbevételről, amit e hatalmas befektetés miatt a cégek nem fizetnek be a költségvetésbe.

Az árverés legfontosabb tárgya egy hatalmas adag frekvencia a 900 Mhz-es sávban, egy új piaci szereplő ugyanis evvel biztosíthatja a megfelelő lefedettséget. Igaz, ebből a készletből igényelnének a jelenlegi piaci szereplők is, annak érdekében, hogy a legújabb technológiákat be tudják vezetni, s a gyors mobilnetet elvigyék a gyérebben lakott országrészekbe is. Az új (állami) szereplőnek azonban nem kell tartania attól, hogy a bent lévő, tőkeerős multik lenyomják a licitben.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pályázati kiírása szerint ugyanis az árverés első fordulójában a jelenlegi szereplők nem is licitálhatnak, csak a második fordulóban – ezt az első kör eredménytelensége esetén rendezik. Állami cégek ugyanakkor már az első fordulóban is indulhatnak, annak ellenére, hogy az ügyben eredetileg született kormányrendelet az állami szereplőket is csak a második fordulóban engedte volna indulni, biztosítva a lehetőséget az újonnan belépni kívánónak. Ezt a szabályt azonban később felülírták.

Úgy tudjuk, hogy az állami villanycég közgyűlésének napirendjén is szerepelt ez a kérdés a közelmúltban, ám a döntést üzleti titoknak minősítették, így a közgyűlésről szóló közleményben meg sem említik ezt a témát. A cég ügyeit ismerők ugyanakkor azt is megemlítik: egyelőre kérdéses, ki írja alá a dokumentumot, amellyel bejelentkeznek az árverésre.

Információink alapján megkérdeztük Fellegi Tamást, a hírbe hozott cégeket felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetőjét, aki érdeklődésünkre azt közölte: az NFM akkor alakít ki hivatalos álláspontot az ügyben, ha kiderül, hogy állami cégek jelentkeznek a tenderre. A tárcánál egyébként osztják azt a véleményt is, hogy egy ilyen üzleti döntéshez nem elég csupán a közgyűlések döntése, ahhoz minisztériumi felhatalmazás, mandátum is szükséges. Hogy ilyen létezik-e, azt ma még nem tudjuk.

Az állami szereplők indulását valószínűsíti az is, hogy az árverést megelőző hivatalos kérdéseket és az írásbeli válaszokat összegző dokumentumban egy érdeklődő arról kérdezett, hogy a kiíró NMHH a postai szolgáltatást hírközlési szolgáltatásnak minősíti-e. Ez azért fontos, mert a kiírás a szakmai alkalmasságot bizonyítandó kétmilliós ügyfélbázist vár el a jelentkezőtől, a hírközlési területen. Az NMHH válasza szerint a postai szolgáltatás hírközlésnek tekinthető, tehát azzal teljesíthető a kiírt követelmény. Érdekes viszont, hogy az a cég nem felel meg a kiírásnak, amely 49 százalékos tulajdonosa egy nyolcmilliós ügyfélbázissal rendelkező távközlési cégnek.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács az iparágat szabályozó törvény általános rendelkezései szerint véleményezhet a témában született kormányelőterjesztést. Kalmár István, a testület elnöke ugyanakkor lapunknak nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az állami mobilszolgáltató ügyében kaptak-e ilyen felkérést. Úgy tudjuk azonban, hogy a testület tagjai már folytattak eszmecserét e témáról. Információink szerint a grémiumban egy vélemény, hogy az állami szerepvállalásnak van értelme. - Az állam gondolhatja azt, hogy hatékonyabb piacszabályozóként tud működni, ha van egy, igen magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó saját cége.

Egy másik érv az állami szerepvállalás mellett az a nyereség is, amivel egy ilyen cég tevékenysége kecsegtet - ezek az állami cég mellett érvelők indokai. Hozzáteszik: csak akkor lehet sikeres egy ilyen vállalat, ha a hang helyett a jó minőségű adatszolgáltatásokra koncentrál, vagyis hangátvitelre kis sávszélességet köt le, így biztosítja maximális rugalmasságát, s alkalmazkodóképességét a folyamatosan változó piaci környezethez.

A piacon persze vannak ellenérvek is: bár az eljárás e szakaszában egyetlen iparági szakértő sem kívánta névvel vállalni a véleményét, de igen sokan kételkednek abban, termelhet-e rövid- vagy középtávon nyereséget egy új belépő, figyelembe véve a beruházás nagyságát. Példaként a piacra 1999-ben belépett Vodafone esetét hozzák fel, amely hosszú évekig nem tudott átlendülni a nyereségzónába. Pedig akkor nem 118 százalékos volt a mobilpiaci penetráció. – Az állam persze teremthet olyan helyzetet, hogy igen, de az alighanem uniós jogszabályok tömegébe ütközne, s újabb konfliktusforrás lenne – teszik hozzá.

A piaci kínálat állami szolgáltató nélkül is bővül, sőt, akkor is, ha nem épül negyedik hálózat – mondják a piacon mozgók. Lévén, jövőre több virtuális, tehát saját hálózattal nem rendelkező szolgáltató indul: év elején a Tesco Mobile lép piacra a Vodafone hálózatán, s iparági információk szerint már a Magyar Telekom is tenderezteti azt a megoldást, amely a virtuális mobilok és a hálózatüzemeltető közötti kapcsot biztosítja (virtual enabled). Ez azt jelenti, hogy szinte biztosan megjelenik a Telekom hálózatán is egy új szereplő, s ennek alapján szinte biztos, hogy a Telenor is beenged egy virtuális szolgáltatót. Vagyis, egy esetleges állami cégnek nemcsak a három inkumbenssel, de további két-három virtuális szolgáltatóval kellene versenyeznie. Igaz, ezeknek a partnere is lehet.

Az iparágban egyébként azt híresztelik, hogy az érdeklődők között vannak piaci szereplők is: igaz, nem a nyugati cégek, hanem kisebb regionális vállalatok, melyek ismerik a járást az igen árérzékeny kelet-európai piacokon. S távol-keleti érdeklődők is feltűntek, akik mögött szinte biztos, hogy az iparág valamely kínai szállítóját (Huawei, ZTE) kell keresni, akiknek presztízsértékű beruházás lehet egy teljesen új EU-s hálózat felépítőjeként és üzemeltetőjeként fellépni.

Az állam lát még fantáziát a telített mobilpiacon
Mobil
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.