Yves Bot, az ügy szakmai véleményezésére felkért főtanácsnok tegnap tette közzé állásfoglalását, mely szerint megsérti az uniós irányelvet a magyar állam az áfavisszaigénylésre vonatkozó szabályozással. Az Európai Bizottság korábban pert indított a Magyar Köztársaság ellen az Európai Bíróságon.

A magyar áfatörvény értelmében az adóalanyok választhatnak, hogy a negatív előjelű áfa-különbözetet (amely abból adódik, hogy egy adó-megállapítási időszakban a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő adó összegét) átviszik a soron következő adó-megállapítási időszakra, vagy azonnal visszaigénylik.

Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.

Az EB szerint az áfa megfizetésének kötelezettsége a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás időpontjában keletkezik függetlenül attól, hogy az érintett ügylet ellenértékét megfizették-e vagy sem.

A terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó adóalanynak tehát akkor is teljesítenie kell az áfát, ha ügyfelei az egyes adó-megállapítási időszakok végéig nem fizették meg számára a kibocsátott számla ellenértékét. Mivel ilyen esetben a magyar áfatörvény értelmében az érintett ügylet utáni áfát nem igényelheti vissza az a vállalkozás, amely nem fizette még ki a számlát, az ügyletet terhelő forgalmi adó az államkincstárat gazdagítja mindaddig, amíg az ellenértéket meg nem fizetik, ami megbontja az áfarendszer egyensúlyát.

Ennek következtében azok az adóalanyok, akiknek az adóbevallásában rendszeresen negatív előjelű különbözet szerepel, több alkalommal is kénytelenek lehetnek a következő adó-megállapítási időszakra átvinni az előzetesen felszámított áfából adódó különbözetet - rója fel a magyar kormánynak az Európai Bizottság. A visszaigénylési jog korlátozása jelentősen befolyásolhatja a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a vissza nem igényelhető áfa az adóhatóságnál marad mindaddig, amíg az adózó a szállítóját ténylegesen ki nem fizeti. Az is előfordulhat, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem fogja visszakapni.

Az uniós végrehajtó testület szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az uniós áfa-irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.

A Bizottság 2007. március 21-én küldött felszólító levelet Magyarországnak, hogy módosítsa az EU-irányelvbe ütköző gyakorlatot. A magyar állam május 30-ai levelében vitatta az unió álláspontját. Az EB erre két évvel később, 2009. október 8-án reagált. Felszólította a magyar államot, hogy a kézhezvételtől számított két hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket. Erre nem került sor, ezért az EB pert indított az Európai Bíróságon a magyar állam ellen.

Yves Bot főtanácsnok - a brüsszeli testülettel egyetértve - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta lehetővé tenni a tagállamok számára az áfa visszatérítésének kizárását abban az esetben, ha az adóalany még nem fizette meg a szállítójának az adott vásárlás teljes - az áfát is tartalmazó - összegét. Ezért annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország nem tett eleget a közös uniós irányelvből származó kötelezettségeinek. A tanácsnok véleménye nem kötelező érvényű, lényegében csak iránymutatást ad a bíróságnak.

Szakértők szerint 60-100 milliárd forint bevételtől eshet el a költségvetés, ha az Európai Bíróság előtt is elbukik a hazai szabályozás. A bíróság bírságot is kiszabhat a magyar államra.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint korántsem biztos, hogy az EB valóban el is fogadja a főtanácsnoki álláspontot. Véleményével a magyar állam álláspontján van, amely továbbra is a kereset elutasítását kéri. Ahogy a magyar állam, úgy ő is úgy értelmezi az uniós szabályozást, hogy az a tagállamok hatáskörébe helyezi a visszaigénylés szabályainak megállapítását.

Rávilágított: a hazai szabályozással a Magyarországon igencsak divatos áfa-visszaigénylési csalásokat szeretnék csökkenteni. Ha ezt megváltoztatására kötelezné Budapestet a Bizottság, akkor alighanem az áfa-visszaigénylések, s ezzel a csalások száma is növekedhet – jegyezte meg az adószakértő.

Úgy vélte, ha az EB mégis elfogadná – hangsúlyozta, hogy a számok pontos ismeretében csak nagyon durva becslést adhat – ennek komoly hatása lenne a költségvetésre. Egyszeri tételként 100-200 milliárd forint közötti kiadást jelentene szabályozás megváltoztatása, azt követően az új rend beállna, s az már nem okozna plusz terheket.