A válság óta évről évre egyre több új autó kel el, ám az ágazat szereplőinek öröme nem felhőtlen, mert egyre dinamikusabban nő a használt kocsik behozatala, a legális kereskedések és műhelyek versenyhátrányát pedig tovább növelik a feketén javító műhelyek, melyek a donornak lopott és szétszedett autókból is profitálnak. Némileg javíthat a helyzeten a januártól életbe lépett rendelet, amelynek értelmében a bontóban minden alkatrészt regisztrálni kell. A szándék dicséretes, ám a rendelkezés megint a legális bontóknak és műhelyeknek jelent adminisztrációs többletterhet.
Az illegális műhelyek forgalmát növeli, hogy a biztosítók számla nélkül is kifizetik a tényleges kár felét. A gyors megoldás kedvező a károsultnak, de rossz a költségvetésnek, hiszen olcsóbb javítást csak a feketeágazat ígér, ott viszont kisebb az esély valóban minőségi helyreállításra. Az autóimportőrök sérelmezik is versenyhátrányukat, ami munkahelyek megszűnésével és a költségvetési bevétel további csökkenésével fenyeget. 2008 óta a hazai értékesítési pontok száma 1100-ról 470-re csökkent, ami azt is jelenti, hogy a keleti megyékben egyre kevesebb a szalon és a javítóbázis: olykor száz kilométert kell autózni a legközelebbi márkaszervizig.
Gyáravatáskor lelkesek a politikusok, ám a járműjavító ágazat fehérítésében kisebb aktivitást mutatnak, pedig a szervizágazat ötszázmilliárd forintos éves forgalmának fele a feketegazdaságban csapódik le – állítja a legnagyobb hazai importőr és régiós értékesítést is ellátó Porsche Hungaria ügyvezető igazgatója. Eppel János lapunknak elmondta, hogy válságüzemmódban átvészelték az elmúlt éveket, ennek köszönhetően az országosnál kisebb arányban, 30 százalékkal 81-re csökkent értékesítési helyeik száma, és 175 Audi-, Seat-, Skoda- és VW-márkaszervizzel van szerződésük, ami a közbeszerzéseknél is fontos tényező. Porsche Hungaria 2014-ben itthon 23 ezer autót értékesített, régiós forgalma pedig további 12 ezer darabot jelentett. Eppel 2015-ben is növekedést vár, szerinte 85 ezer személyautó és 18,5 ezer teherjármű megy el a magyar piacon.
A hazai újautó-piac dinamizálásában továbbra is komoly szerepelt játszanak a céges beszerzések és a reexport: utóbbit az euró–forint árfolyam mellett az európainál alacsonyabb nettó árak is ösztönzik, amit ki is használtak az osztrák és a német kereskedők. A magánvásárlásokat továbbra is fékezik a hitellel terhelt autók, hiszen tulajdonosaik hiába cserélnének újra, ha a fennálló tartozások lehetetlenné teszik az üzletkötést, vagyis a régi autó újba vagy újabba való beszámítását.
Több tízezerre tehető a hitellel terhelt személy autók száma, amely némi javulást mutat, hiszen korábban százezres tételt képviseltek. Ezzel is magyarázható, hogy szűkül a viszonylag fiatal és keveset futott használt kocsik kínálata, melyet a 2013-as évben már százezer darabot jelentő importtal próbáltak pótolni. A gond csupán annyi, hogy a takarékos és jó állapotú modellek a németeknél és a svájciaknál is drágák. Ott a tizenéves, sokat futott daraboktól szabadulnak meg, ezeket a magyar, bolgár és román kereskedők vásárolják fel, de a kedvezőnek látszó árért többnyire erősen karambolos, olykor totálkár után felújított darabok kaphatók.
A 2014-ben importált százezer használt személykocsi között alacsony a 4-6 évesek aránya: a Datahouse adatai szerint 80 százalékuk tízévesnél idősebb, és ezen belül minden második kora meghaladja a 15 évet, ami környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és költségvetési szempontból sem előnyös. Más országokhoz hasonlóan 6-8 évesre korlátoznák az importálható autók korát a szakemberek.
Az Autós Nagykoalíció tovább kampányol az ágazati feketegazdaság visszaszorítására és az autóforgalmazás, valamint -javítás színvonalának emelése érdekében. Knezsik István elnök lapunknak elmondta, hogy javasolják egyebek között a hivatalos központi gépjárműkártörténet-nyilvántartást, a használtautó-importnál a számlaadási kötelezettség bevezetését, valamint a forgalomból kivonás szigorúbb szabályozását.
