Százával küldhetik el a dolgozókat, itt a Vértesi Erőmű vége
Jövő év elején több mint kétszáz, augusztustól pedig további több száz embert érintő létszámleépítéssel lassan véget ér a térség egykori legnagyobb foglalkoztatójának számító állami Vértesi Erőmű története.
Jövő év elején befejezi az áramtermelést az állami Vértesi Erőmű; emiatt a jelenlegi dolgozók közel felét, több mint kétszáz főt elbocsátanak januárban – erősítették meg a céghez közel álló források a Népszabadságnak. Az egykoron több tízezer dolgozót – főleg szénbányászokat – foglalkoztató ipari központban ma már csak körülbelül ötszázan dolgoznak, a bezárási tervek néhány hónappal ezelőtti kipattanása óta azonban már ők is készülhettek a végre.
Az évtizedek óta komoly anyagi gondokkal küzdő – csak az elmúlt évtizedben több mint százmilliárd forint adófizetői és áramfogyasztói támogatáshoz jutó – állami társaságnál még idén is a feltámadást tervezték, elsősorban hulladéktüzelésre alapozva. Önmagában például csak a leválogatóban több mint százan dolgozhatnának. Ám a vezetőség néhány hónapja a megtérülést biztosító törvények hiányára hivatkozva visszavonulót fújt. Ez akár az erőművi állásokért ellenzékben erőteljesen „harcoló", ám öt éve már kormányon lévő Fidesz bírálataként is értelmezhető.
Lapunk értesülései szerint a cégnél továbbra is bíznak abban, hogy tavasszal megszülethetnek az újraindítást lehetővé tévő jogszabályok. E tárgyban ma is több megoldás van napirenden, ezek közül azonban egyelőre egyik sem nőtt túl az ötletek szintjén. Sorsuk jobbra fordulásának reményében jelentős ráfordítással igyekeznek megóvni a berendezések állagát. Már csak emiatt is szükségét érzik annak, hogy a bezárt szénbánya helyretételét végző egykori bányászok mellett január után is megtartsanak több száz alkalmazottat. Rájuk az állagmegóvás mellett az adminisztráció és az őrzés-védelem miatt is szükség van.
|
Abban reménykedtek, hogy legalább szemétégetőként tovább üzemelhet az erőmű
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A térségi lakások fűtési feladatait 2020-ig egy gázkazánnal oldják meg: az erre alapított cégbe már kiszervezték a feladat ellátásához szükséges munkatársakat. Ha viszont a parlamentben tavasszal se történik érdemi előrelépés, értesülésünk szerint
augusztustól további több száz embert érintő létszámleépítéssel néhány tucatra csökken a teljes létszám.
A távozók a végkielégítés mellett legfeljebb kétmillió forint átképzési, illetve újrakezdési támogatást kaphatnak.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője – egyszersmind köznevelésért felelős államtitkár – lapunknak hangsúlyozta: a leépítés folyamata az érdekeltekkel, így a szakszervezetekkel is egyeztetve, nyugodt körülmények között zajlik. Ami a jövőt illeti, ő azt szorgalmazza, hogy az ipari telep ne váljék az egykori szocialista nagyvállalatokhoz hasonlóan az enyészet martalékává.
A képviselő arra is felhívta a figyelmünket, hogy a térségre jelenleg épp a munkaerőszűke jellemző.
Vagyis elméletileg nem jelenthet problémát a most elbocsátandó több száz állami alkalmazott elhelyezkedése.
Ám mások azt is megjegyezték, hogy a térség foglalkoztatói elsősorban „szalag melletti operátorokat" keresnek, általában alacsonyabb bérért.
Marad az MVM nyakán
Idén is több milliárd forintjába fájt a közvetlen tulajdonos állami MVM-nek a Vértesi Erőmű fenntartása – tudtuk meg. Forrásaink szerint csak ebben az évben közel tízmilliárdnyi, a cégnek nyújtott anyavállalati hitelt kellett leírni. Az erőmű fenntartása – az alaptevékenység befejezése ellenére – a jövőben is jelentős összegekkel terhelheti az MVM költségvetését. Megkeresésünkre az állami energiaholdingnál nem részletezték terveiket. Kérdésünkre annyit erősítettek meg, hogy a lakosságon kívüli fogyasztók áramárába épített, kilowattóránként 21 fillérről épp most 25 fillérre emelt, kifejezetten a Vértesi Erőműhöz befolyó forrást – amiből évi több milliárd forint gyűlik össze – az Európai Unió szabályai szerint kizárólag a bányaterület helyretételére fordíthatják.
