"A rendszer nem érti meg, hogy a végtörlesztésnek forintban kell megtörténnie, már megint a kiskapukat keressük" - fogalmazott Szász Károly a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyűlésén tartott előadásában. 

Mint hozzátette: bár a jogszabály kimondja, hogy a közvetítői rendszer nem kérhet díjat a szolgáltatásért, egyes kisebb hitelintézetek mégis különböző bújtatott költségekkel felajánlják a közvetítőknek azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel átalakíthatják a portfóliójukat. Ez ellen fel kell lépni, alapjában kell újra gondolni a rendszer működését, ebben a piacnak és a szabályozóknak is van feladata és felelőssége - húzta alá.

A PSZÁF elnöke úgy vélte: a magyar bankok tőkehelyzete összességében kedvező. Külön megemlítette az OTP Bankot, amely előkelő helyen végzett a bankok európai stressztesztjében. A többi bank esetében látszólag jó a helyzetünk, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a bankok között a szórás egyre erősebb. Az elmúlt időszak különböző intézkedései a bankrendszer tőkemegfelelőségi mutatóját érzékenyen fogják érinteni, a felügyeletnek fel kell készülni arra, hogy figyelemmel kísérje a változásokat" - jegyezte meg.

Szász Károly kitért arra, hogy a Bázel-III-nak nevezett, 2010-ben elfogadott nemzetközi pénzpiaci megállapodás teljesítése a magyar bankrendszertől 2019-ig 150-180 milliárd forint tőketöbbletet igényel. Mint mondta, az Európai Unióban a bankok 19.500 milliárd euró hosszú lejáratú finanszírozást biztosítanak 8.500 milliárd euró hosszú lejáratú forrásból. Magyarországon 232 milliárd euró finanszírozására 47,7 milliárd euró hosszú lejáratú eszköz áll rendelkezésre.