A brókercég ügyfeleit a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanítja, de ennek a menete több ponton is különbözik az OBA gyakorlatától. A Beva nem automatikusan fizet, a felszámolás elindulása után az ügyfeleknek maguknak kell jelezniük igényüket. Az alap az igényeket 90 nap alatt elbírálja, s további 90 nap alatt fizet – igaz, az ügyfelekmost egyáltalán nem férnek hozzá számláikhoz. A Beva legfeljebb húszezer euróig (hatmillió forint) áll helyt.
Windisch beszélt arról is, hogy 90-100 milliárd forint értékű értékpapír-állomány (részvények, állampapírok) tűnt el a Buda-Cashnél, a meghamisított kimutatásokban szereplő és a brókercégnél ténylegesen meglévő állomány között a vizsgálat eddigi adatai alapján ekkora az eltérés. Az említett összegből 60-65 milliárd forint a DRB bankokhoz kötődik (a bankok hitelként ki nem helyezett szabad eszközeiket vélhetően nagyobbrészt állampapírban tartották – ezzel nem tud most elszámolni a brókercég), míg további mintegy 30 milliárd forint a Buda-Cash ügyfeleinek a számláiról hiányzik.
Arra a kérdésre, hogyan játszhatta ki a társaság éveken, akár évtizedeken át a felügyeletet, az MNB alelnöke úgy válaszolt, hogy a Buda-Cash következetesen meghamisította nyilvántartási rendszerét, így egyeztek a felügyeletnek és a – tőzsdei elszámolást végző – Kelernek küldött adatok. A jegybank ezért most azon dolgozik, hogy az előírások módosításával bezárja azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették a visszaélést, ugyanazokat az adatokat lássa az ügyfél, a felügyelet és a Keler.
Az MNB az új vizsgálati módszerek felhasználásával a lehető legrövidebb időn belül más brókercégek működését is megvizsgálja. Windisch ugyanakkor nem gondolja, hogy ez a szektor fertőzöttebb lenne, mint más pénzügyi területek. A Buda-Cash Brókerházzal és a DRB-bankcsoporttal kapcsolatos feladatok összehangolása, a betétesek és befektetők problémáinak mielőbbi megoldása érdekében pénteken egyeztettek az MNB, a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium, a – majd a pénzintézetek felszámolását végző – Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., valamint az OBA és Beva képviselői – derült ki a jegybank közleményéből.
|
Az ügyfelek számláiról 30 milliárd hiányzik
Teknős Miklós / Népszabadság |
A résztvevők áttekintették azt is, hogy a most feltárt visszaélésekhez hasonló esetek miképpen előzhetők meg hatékonyabban. Ennek kapcsán az MNB kezdeményezte a felügyelési keretrendszer szigorítását. A brókerbotrány nem az érintettek „önfeljelentése” alapján indult, hanem az MNB átfogó helyszíni vizsgálata eredményeként pattant ki – cáfolta a Napi.hu korábbi információját Windisch. A Hvg.hu-nak nyilatkozó Bánáti János, a Buda-Casht vezérigazgatóként irányító Tölgyesi Péter ügyvédje viszont arról beszélt, hogy védence a rendőrség hétfő esti razziája előtt meghallgatást kért az MNB vezetőitől, s akkor feltárta a cégcsoport százmilliárd forinttal „köszönő viszonyban” álló hiányát.
Politikai szőrszálazás
Bár a Portfoliónak adott interjúban Windisch László MNB-alelnök azt mondta, a jegybanknak nincsenek arra vonatkozó információi, hogy bármilyen politikai szál lenne a Buda-Cash-ügyben, a pártok mégis igyekeznek politikai előnyt kovácsolni minden idők legnagyobb magyarországi brókerbotrányából, és egymásra hárítani a felelősséget. Rogán Antal már csütörtökön „szocialista brókerbotrányról” beszélt. A Fidesz frakcióvezetője ezt azzal látta igazolva, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején Antali Károly, a Buda-Cash felügyelőbizottságának elnöke kormánybiztosként felügyelte a MÁV átalakítását, míg ugyanebben a ciklusban Andrási Miklós a Buda-Cashtől került a MÁV élére.
Tóbiás József MSZP-elnök válaszul pénteken Matolcsy György jegybankelnök lemondását követelte, mivel a DRB-csoportba tartozó négy pénzintézetből három 2013 végén alakult át takarékszövetkezetből bankká az MNB felügyelete mellett. A párt elnökhelyettese, Gőgös Zoltán pedig Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó Hidasháti Zrt. ügyvezetője Végh László, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője.
A Buda-Cash vezetőit tanúként hallgatja ki a rendőrség, vélhetően sikkasztással gyanúsíthatják meg őket. Bánáti János azt is elmondta, hogy sem Tölgyesi Péter, sem Gyarmati János és Varga Péter (a Buda-Cash két további vezetője) nem menekült külföldre, Magyarországon vannak, és állnak a hatóságok rendelkezésére. A cégcsoport két másik tulajdonosáról, Pintér Zoltánról és Pál Gyuláról ugyanakkor nem tett említést.
