A szakszerevzeti vezető szerint az új adó és járulékfizetési rendszer hihetetlenül hátrányosan érinti a munkavállalók nagy részét, különösen az alacsony keresetűeket. Kiemelte: a jövedelmek mértéke szempontjából az idén "tovább szakad az ország", jelentősen tovább fog nőni az úgynevezett "dolgozói szegénység". Utóbbin azokat a munkavállalókat kell érteni, akik napi 8-12 órát dolgoznak az álláshelyükön és mégsem tudnak megélni a kapott alacsony keresetükből.

Ez elfogadhatatlan, különösen akkor, ha a jelenlegi kormány a munkaalapú megélhetés fontosságáról beszél - jelentette ki az MSZOSZ elnöke. Hozzáfűzte: "persze, a kabinet azt is többször hangoztatja, hogy a középosztályra, a jómódúakra figyel, csak ezzel az a baj, az alacsony keresetűen vannak nagy többségben, mintegy kétharmadnyian az országban".

Ebben a helyzetben a szakszervezeteknek az a célja, hogy legalább a tavalyi nettó kereseteket megőrizze az idén. Megjegyezte, hogy "normális esetben" a reáljövedelem szinten tartása lenne az érdekvédők feladata, de ez a mostani helyzetben elképzelhetetlen. 

Pataky Péter elmondta: mindent megtesznek majd azért, hogy a 216 800 forint alatt keresők a bérkompenzációt megkapják nettó keresetük megőrzéséhez a munkáltatóktól. Úgy vélte, hogy ez a kormány által meghirdetett kompenzációs támogatással sem lesz egyszerű feladat, hiszen nagy terhet jelent a munkaadóknak, különösen a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén. Ráadás az új Munka törvénykönyve miatt is reálisan számolni kell keresetcsökkenéssel - mutatott rá - például a délutáni pótlék eltörlése következtében 15 százalékos bérkiegészítéstől esnek el az érintettek.

A szakszervezeti tisztségviselő szerint nem segít a bérkompenzáció elérésében az úgynevezett "elvárt bér" jogintézménye sem, mivel mentesíti a szankció alól azokat a munkaadókat, akik a dolgozóik kétharmadánál megemelik a bért. "És mi lesz a kimaradó harmaddal?" - tette fel a kérdést Pataky Péter, miközben a szankciókat sem tartotta kellően visszatartó erejűnek.

Az MSZOSZ elnöke szerint a szakszervezetek nettó kereset megőrzéséért tervezett fellépését nagyban segíti, hogy az utóbbi időben erősödött a mozgalom, egyre nagyobb a szervezett tagság, és számíthatnak a nemzetközi munkaügyi szervezetek és a magyarországi civil szerveződések támogatására is.