Ez azonban csak a felszín és a „békés” eljövendő versenyhelyzetet takarja. A háttérben egyáltalán nem olyan zavartalan a kép, s a Viagra hazai forgalmazása körül egy maratoni jogvita húzódik, ami egy szűk hónap múlva biztosan nem ér véget. A történet háttereként egészen 2011 nyaráig kell visszamenni.
Akkor a gyógyszer miatt egymásnak feszült egyik oldalról a Pfizer, másik oldalról néhány hazai és külföldi gyógyszergyártó és -forgalmazó. A vita eredményeként ma csupán a kék pirulát lehet kapni a hazai patikákban (illetve létezik annak egy olcsóbb, úgynevezett second brand változata is, amelyet azonban ugyancsak a Pfizer gyárt.)
A nézeteltérés abból fakad, hogy a Viagra hatóanyagaként alkalmazott szildenafil felhasználásával már 2011-ben megjelentek generikus szerek a honi piacon, amelyeket akkor közel egy évig lehetett kapni. Hogy a nagy hazai forgalmazók „beléptek” a Pfizer területére, annak egy közel 25 éves történet a magyarázata.
A Viagra amerikai gyártója 1991-ben ismertette először egy szabadalmi bejelentésben a gyógyszer hatóanyagát, a szildenafilt, melyet eredetileg mint antianginás (értágító) hatású vegyületet kívántak alkalmazni. Mint korábban beszámoltunk róla, a találmányi bejelentést Magyarországon is megtették, ez a szildenafilt önmagában, mint új vegyületet védte.
A szabadalmi jog a világ legtöbb országában, így Magyarországon is húsz év oltalmat biztosít. E szerint a szildenafil önmagában való védelme 2011 júniusában lejárt. Ez mégsem így történt. A Pfizer előtt ugyanis idővel világossá vált, hogy a hatóanyag antianginás szerként nem vált be, viszont a merevedési zavarokat prímán lehet vele kezelni.
Az amerikai óriás pedig ezek után 1994-ben egy újabb szabadalmi bejelentést tett – Magyarországon is –, amely már ezt az új alkalmazást védi. Ez a felállás pedig érdekes helyzetet teremtett. Az eredeti szabadalom lejárta után, 2011 júniusától a vegyület Magyarországon szabaddá vált, bárki tetszőleges célra gyárthatja és forgalmazhatja – kivéve az időközben, 2012 tavaszán engedélyezett második szabadalommal védett célra, azaz a merevedési zavarok kezelésére.
Az eredeti oltalom 2011-es lejárta után viszont – összesen – nyolc hazai gyógyszergyártó, valamint -forgalmazó azonnal lecsapott a lehetőségre, s meg is jelent saját szildenafil tartalmú gyógyszerével. Az amerikai óriásnál viszont erősen ráncolták ezért a homlokukat, s jelezték is az újdonsült konkurenciának, hogy szabadalombitorlási pert indítanak. Erre a hírre a nyolc cégből öt maradt, hárman visszavonulót fújtak.
Mint korábban megírtuk, köztük volt többi között a Richter, a Teva Magyarország és a Sandoz is. A Fővárosi Törvényszék – a Pfizer kérelme alapján – 2012 nyarán ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az öt gyártót, illetve nagykereskedőt termékeik gyártásától, forgalmazásától – mondta lapunknak Molnár Imre, az ügyben a gyógyszergyártót képviselő Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda szabadalmi ügyvivője. (Ebből fakad, hogy körülbelül egy évig forgalmazták termékeiket a versenytársak.)
Az ideiglenes intézkedést az érintettek fellebbezése dacára a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is megerősítette, így az ma is hatályban van, vagyis kizárólag a Pfizer gyárthat és forgalmazhat szildenafilt tartalmazó gyógyszert Magyarországon. Az ideiglenes intézkedéssel érintett cégek közül három (és egy másik, nem érintett társaság) már 2012-ben a Pfizer szabadalmának megsemmisítését kezdeményezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A hivatal a kérelmeknek helyt adott, ez ellen viszont a Pfizer fellebbezett a Fővárosi Törvényszéknél. A fellebbezés pedig eredménnyel járt, a Fővárosi Törvényszék a szabadalmat újból hatályba helyezte.
A Fővárosi Törvényszék végzése ellen viszont a vesztesek fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához. Így a Viagra, pontosabban a szildenafil körüli hazai szabadalmi jogvita távolról sem ért véget és még május 13-án sem jut nyugvópontra. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis idén július elejére – vagyis a szabadalmi oltalom lejárta utáni időpontra – kitűzött egy meghallgatást a felek között és döntését csak ezt követően fogja meghozni. Ennek az eljárásnak a végkimenetele pedig egyáltalán nem mellékes. Amennyiben fennmarad a szabadalom, akkor a Pfizer kérheti a Fővárosi Törvényszéknél a szabadalom bitorlásának kimondását az ötök részéről.
Ha ez megtörténne, akkor az amerikai gyógyszergyártó kérni fogja az öt cég közel egyéves forgalmazása miatt náluk képződött „gazdagodás” megtérítését. Ha a szabadalmat azonban végleg megvonnák, akkor viszont az öt gyártónál dörzsölhetik a tenyerüket. Ebben az esetben a 2012 júniusa és a 2014 májusa közötti időszakra kártérítési pert indíthatnak, hiszen ezekben a hónapokban az ideiglenes intézkedés tiltása miatt nem lehettek jelen a piacon termékükkel. Az ezekre a hónapokra eső summa pedig nem kicsiny összeg. Az persze más kérdés, hogy míg ebbe a fázisba eljut az ügy, az további évekbe telik majd.
