Nem lesz jövőre éven belüli adóemelés, ezt nem viselné el a gazdaság – tett ígéretet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vasárnap a Hír tv egyik műsorában. Ennek jogszabályi garanciáját jelentette volna a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat, azonban a múlt héten a költségvetési bizottság – melynek indítványai általában kormányzati indíttatásból születnek – több olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelyek teljesen lenullázzák a biztosítékokat.

Matolcsy György

A kormány pár hete azzal bombázta a sajtót, hogy megteremtik a kiszámítható adózás alapjait. Törvénybe foglalják, hogy a már meglévő fizetési kötelezettséget növelő, esetleg a befizetők körét szélesítő jogszabály csak a naptári év első napján léphet hatályba, és a kihirdetés és hatályba lépés között 60 napnak kell eltelnie. Új fizetési kötelezettséget megállapító törvény is csak január elsején léphet hatályba, de ebben az esetben 180 napnak kell eltelnie a kihirdetés és hatályba lépés között.

A költségvetési bizottság azonban ezt a részt úgy, ahogy van, kivenné a törvényjavaslatból. Vagyis a kormány év közben bármikor bevezethet új adókat, egyedül arra kell figyelnie, hogy a már meglévő teher feltételeinek változtatásakor legyen 30 (tehát nem 60) nap a kihirdetés és a hatályba léptetés között. Matolcsy tehát úgy tett ígéretet az évközi adóemelések elkerülésére, hogy közben a kormánya kicsempészte az erre vonatkozó jogi biztosítékokat a törvényjavaslatból.

Félreérthetetlen a javaslat indoklása: „A nemzetközi gazdasági válság megköveteli, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés – a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében – gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni minden helyzetre. A javaslat az ehhez szükséges módosításokat vezeti át a törvénytervezet (ami valójában már javaslat a parlamenthez való benyújtást követően, tervezetet a kormány tárgyal) szövegén. Szó sincs tehát már kiszámíthatóságról. A válságra való hivatkozás pedig annyiban sántít, hogy a javaslat december 4-én került a parlament elé, amikor már nyilvánvaló volt, hogy „helyzet van" a világgazdaságban. Kétségtelen, a kormánynak utóbb derült csak ki, hogy tarthatatlan a 1,5 százalékot célzó növekedési terve, illetve a költségvetés készítésekor figyelembe vett 268 forintos euróárfolyam.

Ugyanebben a módosító javaslatban tisztázná egyszer és mindenkorra a bizottság, hogy a munkaadó által a munkavállaló után a munkabér szerint fizetett tb-járulék sem közvetve, sem közvetlenül nem jogosítja fel az alkalmazottat a társadalombiztosítási ellátásokra.