Svájc nem lesz partner a magyar kormány számlavadászatában

Viharos gyorsasággal menekíthetik el Svájcból az ottani bankszámlákon tartott vagyonaikat a magyarok, ha a kormány a mai bejelentését komolyan gondolja, és tényleg 35 százalékos adót vet ki rájuk. Az ötletnek számos buktatója van, ezeket vesszük sorra.

Korántsem mindegy, hogy a svájci bankszámlán lévő pénz adózott jövedelemből származik, a kedvező adóstruktúrákat próbálja kihasználni a számlatulajdonos, esetleg más okból – például mert bűncselekményből származik az összeg – akarja így eltitkolni vagyonát valaki a magyar hatóságok elől. Ezért nagyon alapos, minden egyes számlára kiterjedő részletes vizsgálatnak kell megelőznie a kormány által beharangozott 35 százalékos adó kivetését – nyilatkozta a Népszabadságnak egy pénzügyi szakértő azt követően, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ma kora délután bejelentette, a kabinet lezártnak tekinti az offshore és egyéb, külföldi számlákon tartott vagyonok méltányos feltételek melletti hazahozatalát, s első lépésben Svájcnál kezdeményezi, hogy teljes körű adatszolgáltatás útján segítsen beazonosítani a magyar tulajdonosokhoz köthető számlákat, amelyekre ezután 35 százalékos adót vetne ki a magyar kormány.

– Ez nem fog sikerülni – állítja a szakértő. Először is, Svájc nem fog belemenni egy ilyen együttműködésbe, mert azzal olyan precedenst teremtene, ami a diszkrécióra épülő svájci bankrendszer alapjait kezdené ki. – Ilyen kérést még az oroszoknak sem teljesítenének, nemhogy a magyar kormánynak – tette hozzá.

Folytatva a buktatók sorolását, megemlítette, hogy nem minden esetben azonosítható be egyértelműen a tulajdonos állampolgársága a számlák mögött, mert akár offshore cégeken keresztül is forgathatja bárki a pénzét Svájcban. Ráadásul mire e bejelentésből intézkedés lesz, eltelik egy-két év, addig viszont aki nem akar 35 százalékos adót fizetni, továbbáll a pénzével, például az egyre népszerűbb ázsiai pénzpiacok felé veszi az irányt. Így tehát elmenekülnek az adó elől.

Ezt úgy tudja megelőzni a kormány, ha olyan kéréssel fordul a svájciakhoz, hogy 2013 elejéig visszamenőleg adják át az időközben lezárt számlák adatait, csatolva azt az információt, hogy hová utalták tovább a pénzt. A szakértő azonban ezt is a science fiction világába tartozó ötletnek tartja, erre szerinte a svájciak semmilyen körülmény esetén nem lesznek hajlandóak.

Ami az adót illeti, itt fontos lenne tisztázni, hogy mire vetik ki. Ha a számlán tartott teljes összegre, vagyis tőkére, hozamra egyaránt, az bizonyosan felgyorsítaná az előbb vázolt folyamatot. Ha csak a hozamra, az viszont nem lenne példa nélküli – jelenleg is vonnak forrásadót a kinti számlák után, igaz, anonim módon –, de a 35 százalékos tétel egy olyan alacsony hozamkörnyezetben, mint amilyen Svájcra jellemző, brutális mérték lenne a pénzügyi szakértő szerint.

Mivel Lázár János adóstruktúrákat, offshore vagyonokat emlegetett a tájékoztatóján, valószínűbbnek tűnik, hogy nem csupán a hozamokra vetnék ki az adót. S ennek érdekében nem hagyatkoznak Svájcra: az elmondottakból kiderül, hogy a magyar titkosszolgálatok is rajta vannak az ügyön. – Ez nem meglepő – mondja a szakember –, pár éve fordulat állt be e téren a pénzpiacokon, akkortól egyre inkább elfogadottá vált a korábban illegálisnak, vagy más, a pénzpiacoktól idegennek tartott információszerzés, s ma már nem ütközünk meg azon, ha egy kormány cd-n vásárolja meg bennfentesektől az adókikerülők, pénzmosással gyanúsítottak listáját.

Lázár János megemlítette, hogy Svájcot követően Ausztria és Ciprus bankszámláin tartott vagyonok is képbe kerülhetnek. Becslése szerint legalább 1000 milliárd forint vagyon után kezdi meg a kutatást a magyar kormány, de hozzátette, a szakirodalom alapján ez az összeg akár 2000 milliárd forint is lehet. (Ennek 35 százaléka 700 milliárd forint, vagyis az államháztartás egyéves hiányát lehetne fedezni ennyi pénzből.)

A tavaly év végén zárult adóamnesztia, melynek során 10 százalékos adóval lehetett hazahozni a külföldön tartott vagyonokat, 6,7 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.

Svájc válasza

Adóügyekben Svájc olyan államoknak nyújt adminisztratív segítséget, amelyekkel kötött a kettős adóztatást kizáró egyezményeket. Magyarország esetében 2012-ben lezárultak a tárgyalások a kettős adóztatást kizáró és adóügyekben információcserét előirányzó egyezmény felülvizsgálatáról, de a megállapodás még nem lépett életbe. Mindenesetre úgynevezett halász-expedíciók, vagyis konkrét támpontokat nélkülöző megkeresések az OECD által meghatározott és az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó előírások értelmében nem megengedettek – így reagált lapunk megkeresésére a svájci szövetségi pénzügyminisztériumhoz tartozó szövetségi adóigazgatás (ESTV) illetékese.

Az illetékes svájci hatóságokat azt követően kerestük meg, hogy Budapesten bejelentették: a magyar kormány hivatalos úton kéri Svájctól, a svájci bankok adjanak ki minden adatot magyar kötődésű betétekről és bankszámlákról.

Thomas Brückner, az ESTV médiareferense emlékeztetett rá, hogy az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos konkrét eljárások és megkeresések bizalmas jellegűek – ezt a kettős adóztatást kizáró egyezményben is így határozták meg. Brückner nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy az ESTV miként reagálna különböző megkeresésekre. (D. A.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.