|
Akkor ez most biztonságos?
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Trócsányi levelének hangvétele – illetve a levél egésze – olyan, mintha valamelyik hazai lánc jogi osztályán írták volna.
Az a kép rajzolódik ki, hogy a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, a Penny Market mind megannyi súlyos veszélyforrás, míg a hazai láncoknál sokkal kevesebb a probléma és messze nem kell őket annyit ellenőrizni, mint a multikat.
A levél szerint a multik nagy tömegben árulnak Európán kívüli árut, az is kérdéses, GMO-mentesek-e a saját és kereskedelmi márkás termékeik. Emellett a webshopjaik által eladott termékek, s a javarészt képzetlen alkalmazottak által házi sütödékben előállított pékáru is veszélyforrást és ellenőriznivalót jelent. Az a baj a nagy áruházláncokkal, hogy rendkívül hatékonyak: ha veszélyes termék kerül a rendszerükbe, azt „extrém gyorsasággal” továbbítják a fogyasztóknak. Trócsányi szerint tehát a multik szemmel tartása sokkal több időt és energiát emészt fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és indokolt, hogy ez a kör többet fizessen.
Sajátságos módon a minisztérium a modern kiskereskedelmi-logisztikai rendszer magabiztos ismeretét sugalló levelében ugyanakkor gyakorlatilag elhallgatja, hogy a franchise módon építkező, széttagolt tulajdonosi körrel rendelkező hazai láncokra is mindez nagyjából igaz. Lényegében ugyanolyan módon üzemelnek, mint a multik, azaz lehet webshopja, saját márkás terméke, saját sütödéje, ahol szintén nem túlképzett alkalmazottak dolgoznak, továbbá mint az korábban a Corvinus vizsgálatából kiderült, nagyjából ugyanakkora, sőt néha nagyobb az import aránya, mint a multiknál.
Az IM levelében azzal is érvel a multik háromezrelékes adója mellett, hogy a nagy láncoknak komoly logisztikai központjaik vannak, azaz élelmiszer-biztonsági probléma esetén az üzlet mellett a logisztikai központba is ki kell szállni, ami kétszer-háromszor annyi munkát jelent. Bár köztudott, hogy a hazai láncoknak is vannak országos, illetve regionális disztribúciós központjaik, s terveznek újakat, ám a levél szerint ez mégsem jelent pluszköltséget az ellenőröknek, mert a hazai láncok üzletei gyakran „nemcsak a központi céges raktárból vásárolnak”, hanem saját maguk, helyben is szereznek be terméket. Azaz az IM szerint a vegyes beszerzési rendszerben sokkal kevesebb a vizsgálnivaló.
Állóháború
A kiskereskedelmi különadót 2010 és 2013 között fizették az élelmiszer-kereskedelmi cégek. A progresszív kulcsok miatt a multik állták a 30 milliárd körüli sarc 90 százalékát. A különadót a kormány 2013-ban kivezette, így Brüsszel nem indított kötelezettségszegési eljárást. A 2014-es választások után élelmiszerlánc-biztonsági díj néven ismét kirótta az állam a különadót a kiskereskedelmi láncokra, forintra pontosan ugyanúgy. Azonban időközben Brüsszel is bekeményített, és júliusban felfüggesztette az adótételt. A kormány pedig javasolta, hogy az ágazat minden cége egységesen, egy ezreléket fizessen élelmiszerlánc-biztonsági díjként.
