Lényegében egyetlen érintett - a bank, a piac és az egyén – problémáját sem oldja meg a kormány devizahiteleseket megmentő csomagja – állítja Surányi György, a CIB Bank elnöke, volt jegybankelnök az origo.hu-nak adott interjújában. Úgy véli ezzel egy illúzió elveszett, hiszen sokan hittek abban, hogy az állam belép és rendezi a feszültséget  Véleménye szerint az egyébként jószándékú elképzelés sem intellektuálisan, sem a végrehajtásban nem eléggé bátor. Nem képes arra, hogy a kérdéseket ne csak elnapolja, eltolja pár évre, hanem tartósan kezelje – mondta az origónak.

A csomag többi között azzal azzal a 100-110 ezer adós családdal lényegében nem kezd semmit, akik már 90 napnál régebben képtelenek fizetni. A legsürgetőbb gazdasági-szociális probléma pedig éppen a nem fizető adósokkal van, őket az a veszély fenyegeti, hogy elveszítik a fedelet a fejük fölül – jegyezte meg.

A számukra felállított Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel kapcsolatban sem túl derűlátó, miután úgy véli, hogy az intézmény remélhetőleg heteken belül elindul, ugyanakkor kétmilliárd forinttal ez a probléma nem kezelhető, köszönőviszonyban sincs az összeg a tartozások több százmilliárd forintos nagyságrendjével. Ráadásul ez a 100-110 ezer család nem kap törlesztéscsökkentési lehetőséget, őket kihagyja a javaslat a megoldásból.

Hogy akkor milyen javaslattal élne, a CIB Bank elnöke úgy válaszolt: ha lehetne visszatérne eredeti javaslatához (az év elején Surányi azt javasolta, hogy a devizahitelesek hiteleit az ország devizatartalékainak felhasználásával forintra váltsák át) ugyanakkor kifejti, hogy nem lehet naponta más elképzeléssel operálni, meg kell várni, hogy ez a rendszer mennyire lesz működőképes. Az azonban már most látszik, hogy a rendszer nem ad választ a legfontosabb kérdésekre. Így többi között az adósok továbbra is ki vannak téve a forint és a svájci frank kiszámíthatatlan mozgásának. Másrészt a pénzügyi intézményrendszer szempontjából megmarad a legkockázatosabb tényező, a svájci frankban történt eladósodás.

Amennyiben valóban felhasználnák a MNB devizatartalékát, akkor a jelenlegi 37 milliárd euróból és az év végre becsült 40 milliárdos állományból szerinte  10-12 milliárd menne el erre a célra, vagyis mintegy 30 milliárdra csökkenne a tartalék, azaz annyira, mint 2010 legvégén. Vagyis nem esne a szint a válság idején "mért" 16 milliárdra, amely alacsonysága miatt korábban Surányi többször éles bírálatot fogalmazott meg.

A Magyarország nemzetközi finanszírozásának sérülékenységét firtató kérdésre úgy reagált, hogy 2009 óta Magyarország külső egyensúlyi pozíciója jelentősen átalakult. Magas, nem fenntartható külső egyensúlyhiányból az ország átment szufficites országba. 2011 a harmadik egymást követő év, amikor Magyarország pozitív nettó külső finanszírozási pozícióban van, a folyó fizetési mérleg 7-8 százalékos hiányból 2-3 százalékos többletbe ment át, ami azt is jelenti, hogy az ország bruttó és nettó külföldi adóssága csökken. Ez mindenképpen pozitív hatással van az ország fizetőképességére, külső megítélésére. Így ha nincs földindulás, ha normálisak a világgazdaság, az európai, ezen belül az eurózóna folyamatai, akkor nem tartja valószínűnek, hogy gondok lennének az ország középtávú, két- hároméves finanszírozásával.

Úgy véli: attól, hogy a növekedés jövőre 3,5 százalék helyett 2-2,5 százalék lesz, a piacok nem fognak elfordulni Magyarországtól. Ez nagyon kellemetlen nekünk, magyaroknak. A piacok az államadóssági pályát nézik, és azt, ami még fontosabb, hogy a nemzetgazdaság bruttó külföldi adóssága hogyan alakul, ami pedig jövőre már negyedik éve biztosan csökkenni fog, vagyis mérséklődik az ország külső finanszírozásra való rászorultsága. Ez a legfontosabb az ország nemzetközi megítélése szempontjából, tehát nem hiszem, hogy tizedeken és fél százalékokon múlik az ország fizetőképessége.

Amin inkább múlik az a kiszámíthatóság, a hitelesség, az elkötelezettség. Nem ezeknek a számoknak a pontos betartását kérik számon, hanem azt, hogy a cselekedetek eredője tényleg abba az irányba mutat-e, amit a gazdaságpolitika megígér. Ha abba az irányba mutat, de számszakilag nem éri el, főként azért, mert olyan nemzetközi gazdasági körülmények játszanak szerepet, amit az ország nem tud befolyásolni, akkor ez átmenetileg okozhat feszültségeket, de nem jelenti azt, hogy beszűkülnek az ország finanszírozási lehetőségei.

A kormány esetében az egyensúlyi elköteleződést nem lehet megkérdőjelezni. A kormány a körülmények ellenére azonnal jelezte, hogy mindenképpen teljesíteni akarja az államháztartási hiány mértékére vállalt kötelezettségeket. Ennél többet az adott pillanatban nem mondhattak, az ősz folyamán pedig meglátjuk, hogy ez a mondat milyen konkrét gazdaságpolitikai keretben jelenik meg – fejtette ki.