Azt pedig az ellenőrnek nem kell feltüntetnie a jegyzőkönyvben, hogy az üzlet melyik beszerzési lánchoz tartozik. Az érintett hazai láncok pedig váltig állítják: náluk nem készült összesítés a bírságokról. Az ötezer tagot számláló Coopnál elmondták: partnereiknek nincs ilyen bejelentési kötelezettségük feléjük, a CBA-nál viszont csak annyit közöltek, hogy üzleti titokként kezelik a hozzájuk a tartozó cégek bírságait.
Így viszont meglehetősen féloldalas kép rajzolódik ki a Lázár János vezette Miniszterelnökség fennhatósága alá tartozó, megyei kormányhivatalokba besorolt fogyasztóvédelmi ellenőrök négyéves bírságolási adataiból. A területet koordináló – ám egyelőre önállóságát megőrző – Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) által lapunknak elküldött 2010 és 2014 közötti összesítéséből kiderül, hogy a piacvezető Tescónál 744 alkalommal büntettek az ellenőrök, az eljárási bírságokkal együtt összesen 302 millió forint értékben.
Hasonló lendülettel suhogott a bírságkasza a többi hipermarket környékén is: több száz alkalommal kapott bírságot a Spar és az Auchan is, az előbbi 197, az utóbbi 113 millió forintot fizetett ki fölöslegesen. Ehhez képest a nevükben Coopot is feltüntető cégeknél 80 alkalommal bírságoltak az ellenőrök összesen 9,7 millió forint értékben. A CBA-cégeknél a Coophoz képest feleannyi, 41 esetben találtak hibát, és eljárási bírsággal együtt összesen 4,1 millió forint bírságot adtak.
A bírságok átlagos összege láthatóan az üzletmérethez igazodik – ezt egyébként a fogyasztóvédelmi törvény is előírja –, így a multinacionális hátterű hipermarket- és diszkontláncoknak átlagosan 350 és 400 ezer forintos bírságokat kellett fizetniük (a kivétel a Lidl volt, nála 250 ezer forint volt az átlag), míg a hazai láncoknál inkább csak a harmadát. Ami inkább különös, hogy a jellemzően kisebb és javarészt vidéki üzletekkel rendelkező Coop fizette a többet, itt átlagosan 120 ezer forintos volt a bírság, míg a fővárosban és vonzáskörzetében nagyobb üzletekkel is rendelkező CBA-nál csupán 85 ezer forintos volt az átlagos bírságmutató.
A Miniszterelnökség arról sem tudott adatokat adni, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrök pontosan hányszor jártak az egyes áruházak üzleteiben. Az adatszolgáltatás az NFH felé a „kiszállások tematikája, és nem az üzletek nagysága alapján történik” – ekképpen magyarázta sajtóirodájuk, miért nem tudnak ilyen, amúgy könnyedén összesíthető adatokat adni.
Fokozottan védik a beszállítókat
A Tesco és az Auchan katonásan fizetett a beszállítókkal szemben tisztességtelenül eljáró kereskedelmi láncok ellen fellépő Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalnak (Nébih) is. Az utóbbi honlapján elérhető 2012 és 2014 közötti összesítésből kiderül, hogy a Tescóval szemben összesen 13 esetben indult eljárás, és 44 millió forintnyi bírságot fizetett be, míg a napokban az erőfölényes magatartása miatt a Gazdasági Versenyhivataltól egymilliárd forintos rekordbírságot kapott Auchan korábban összesen 57 millió forintot pengetett ki a Nébihnek tisztességtelen forgalmazói magatartásért.
A többi multilánc többnyire megúszta egy-egy intővel a hatóságtól, és így jártak a CBA és a Coop cégei is. Hogy a beszállítókkal való keménykedés nem feltétlenül a multik specialitása, az jelzi, hogy a Nébih három CBA-s és két coopos vállalkozással szemben is eljárt, de a cégek kötelezettséget vállaltak a jogsértés megszüntetésére.
