A három nagy közül ugyanis pénteken a Standard & Poor's (S&P) úgy döntött, nem ő nyitja a sort: az amerikai cég nem nyúlt a BB+ kategóriás besorolásunkhoz, így az értékelését november 6-án nyilvánosságra hozó Moody's vagy a két hétre rá jelentő Fitch Ratings teheti ezt meg. Mindhármuknál a befektetési szint alatti legmagasabb fokozatban szerepel a magyar államadósság, s ehhez a Fitchnél a felminősítés lehetőségét valószínűsítő pozitív, a másik kettőnél stabil kilátást fűztek. Az S&P most ezen sem változtatott.

A magyar gazdaság az idén 3 százalékkal növekedhet az S&P prognózisa szerint, jövőre 2,4-re lassul, utána pedig 2 százalékos évek sora vár ránk. A stabil növekedés – írják – segít a GDP-arányos államadósság lebontásában, bár ennek üteme nem mondható acélosnak, hiszen az idei évet 77,7 százalékos rátával zárjuk, és négy év múlva is 74 százaléknál járunk majd.

Az igazi gondot ott látják, hogy a gazdasági növekedésünk elmarad mind a potenciálistól, mint a régiós versenytársakétól. Javunkra írják a fizetési mérleg masszív aktívumát, a devizahitelek kivezetését, de ismét előjön kritikaként, hogy a gazdaságpolitika általánosságban véve kevéssé kiszámítható. Poztitívumként hozzák fel exportunk robusztus növekedését és egészséges szerkezetét, valamint az MNB gazdaságélénkítő növekedési hitelprogramját, a foglalkoztatási mutatók gyors javulását. Mindez azonban ahhoz még mindig kevés, hogy javítsák a besorolásunkat.

Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője szerint nagy dolognak kell ahhoz történnie, hogy egy hitelminősítő egy éven belül kétszer is változtasson. Márpedig az S&P tavasszal egy fokozattal javított az osztályzatunkon, a Fitch pedig májusban állította át a szemafor jelzését stabilról pozitívra. Egyedül a Moody's nem lőtte el idei puskaporát, ők az előre rögzített májusi időpontban nem adtak ki újabb értékelést Magyarországról. Itt még látszik esély egy őszi kilátásjavításra, de az álmoskönyvek szerint felminősítésünk tavaszra marad. Amennyiben Magyarország ellen tud állni a legkésőbb decemberben esedékes amerikai kamatemelés tőkeelszívó hatásainak és az uniós források ideiglenes elapadása miatt a gazdasági növekedés üteme sem csökken 2,5 százalék alá, sok lehetőségük nem marad hitelminősítőknek, hiszen olyan érvekkel, mint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, sokáig már nem lehet előhozakodni.

Az elemzők abban is egyetértenek, hogy a devizahitelek kivezetésével és forintosításával, a fölös banki források és a lakossági megtakarítások állampapírpiacra terelésével a külső sokkhatásokkal szembeni ellenállásunk jelenősen erősödött. Ez is a hitelminősítők egyik visszatérő kritikája volt, ahogy a pénzintézeti szektorra rótt drasztikus terheket is kifogásolták. Utóbbit az Orbán-kormány ígéretes szerint uniós szintre viszi majd le, jövőre 60 milliárd forinttal enyhítve a bankadó mértékén.

Az első felminősítés inkább a kormányzati sikerpropaganda fegyvereként fog működni, gyakorlati, az emberek pénztárcáját közvetlenül érintő hatása nem lesz, vagy csak átmeneti. A magyar eszközöket, a forintot már úgy adják-veszik, mintha a döntés már rég megszületett volna, emiatt jelentős pozitív elmozdulásokat az árazásban csak a legoptimistábbak remélnek. A forint árfolyama egy százalékon belül erősödhet.

Az hogy az ország könnyebben, jobb kondíciók mentén jut hitelekhez, nem jelenti azt, hogy ezeket a bankok – kockázatmentesen – ki is tudják helyezni. Az állampapírok hozama pedig tovább már aligha süllyedhet, a három hónapos lejáratú diszkont-kincstárjegy kedden elért 0,38 százalékos átlaghozama már olyan mélyen van, hogy érdemesebb lesz elkölteni a pénzt. A felminősítés igazi haszna kettős: hosszabb távon olcsóbbá teszi az adósságfinanszírozást, amire alapozva a kormány már a 2018-as választásokra nagy volumenű közérzetjavító csomaggal állhat elő és söpörheti be a szavazatokat.