Az önfegyelmező takarékosságon és a megújuló energiaforrások  használatán alapuló igazi szemléletváltás nem "kényszerűségből  lenyelt keserű pirula", hanem egy új életminőség, a "jó élet  eszménye" - mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a  Heti Válasz által szervezett Energia - másképp nevű konferencián  csütörtökön Budapesten. Sólyom László szerint a világméretű gazdasági válság váratlan katalizátora lehet a zöldenergia alkalmazásának, amely így  - az informatikát felváltva - a világgazdaság húzóágazatává válhat.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a válságban egyszerre kell kezelni a rövid  távú pénzügyi, a közép távú energia-, valamint a hosszú távú  klímaválságot.
A megújuló természeti erőforrások fenntartható használatának  ezért nemcsak a nemzetgazdaság egyik szempontját kell adnia, hanem  az egész gazdaság keretét is.

Elmondása szerint az energiatermelés és -felhasználás bonyolult  összefüggései mellett "bizonyosan helyes kiinduló tétel a  felhasznált energia mennyiségének csökkentése". Ennek módjai - az  energiahatékonyság növelése illetve a fogyasztás csökkentése -  azonban minőségileg különbözőek - fűzte hozzá.

Az államnak nemcsak a termelésben, hanem a fogyasztásban is  ösztönöznie kell a takarékosságot, ugyanis az energiahatékonyság  fejlesztése önmagában nem eredményezi a felhasznált energiamennyiség  csökkenését - húzta alá a köztársasági elnök, példaként az  autóhasználatot említve, ahol az egyre kisebb fogyasztású járművek  ellenére növekszik az évente felhasznált üzemanyag mennyisége.

A paksi atomerőmű tervezett bővítésére kitérve aláhúzta: az  Országgyűlés hétfőn úgy adta elvi hozzájárulását az új blokkok  létesítésének előkészítéséhez, hogy a kérdésről "soha sem folyt  érdemi érveket felvonultató társadalmi vita". Megjegyezte: a határozatot "lelkesen megszavazó képviselők" sem  rendelkeztek a legalapvetőbb információkkal, így egyebek mellett nem  vették figyelembe az atomerőmű bővítésének "gazdaságossági  kérdőjeleit tartalmazó bőséges irodalmat" sem.

Matolcsy György közgazdász előadásában rámutatott:  Magyarországnak 2020-2025-ig teljes energiafüggetlenséget kell  elérnie, amihez az energiatakarékosság és az atomenergia előállítása  mellett a megújuló energiaforrásokra való erőteljes koncentrációra  is szükség van. Hangsúlyozta: a zöldenergia gazdaságélénkítő  jelentősége elsősorban munkahelyteremtő, illetve decentralizáló  hatásában rejlik.

Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint a magyar gazdaság  12 kitörési pontját az egészségturizmus, a gyógyszeripar, a  logisztika, a bio- és atomenergia, a gazdasági szolgáltatások,  Budapest, az "ízlés-iparok", a hungarikumok, az autóipar, a  tudásipar és a kutatás-fejlesztés jelentheti.
Olajos Péter néppárti európai parlamenti képviselő elmondta:  Magyarországnak minél előbb fel kell használnia a klímavédelmi  célokból korábban értékesített szén-dioxid-kvótákból befolyt  összegeket. A Belgiumnak és Spanyolországnak adott "karbon-vagyon"  átlátható és hatékony kezelése nélkül ugyanis az ország könnyen  lemaradhat - az Oroszország, Ukrajna és Csehország növekvő  érdeklődésével élesedő - kvótakereskedelem további lehetséges bevételeiről - fűzte hozzá.