A magyarországi sajtóban megszellőztetett 13-15 százaléknál valószínűleg magasabb, inkább a 25 százalékhoz közelítő lesz annak a pénzügyi korrekciónak (büntetésnek) a mértéke, amelyet az Európai Bizottság vissza fog tartani az aszfaltügy miatt befagyasztott uniós források átutalásakor — értesült lapunk brüsszeli forrásokból. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábban megszellőztetett 100 milliárd helyett akár 150 milliárd is lehet a közbeszerzési szabálytalanságok miatti „büntetés”.

Tovább keverik az aszfaltügyet, de még nem sikerült elsimítani a konfliktust Népszabadság/archív

A névtelenséghez ragaszkodó nyilatkozók ugyanakkor hozzátették, hogy még nincs megegyezés az összeg nagyságáról. Corina Cretu, a regionális politikáért felelős biztos és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti budapesti találkozóján a kormányzati kommunikáció­val szemben csak „arról állapodott meg, hogy lesz megállapodás” a mintegy 573 millió euró értékű közösségi támogatás pénzügyi korrekcióval csökkentett összegének a kifizetéséről. Egyelőre azt sem tudni, hogy a közbeszerzési szabálytalanságok miatt felfüggesztett, összesen nyolc közlekedési és regionális fejlesztési programból hányat fog érinteni a kedvező döntés. „Szinte biztos, hogy a túlnyomó többségükről lesz megegyezés” — közölték forrásaink.

Az Európai Bizottság 2013-ban szakította meg a projektek finanszírozását, mert diszkriminatívnak ítélte az útépítések közbeszerzési eljárása során alkalmazott kiválasztást. A felfüggesztés megszüntetésekor alkalmazott pénzügyi korrekció nem azt jelenti, hogy a visszatartott pénz végleg elveszik Magyarország számára, mert az összeget más uniós projektekre el lehet költeni, igaz, az idő behatárolja a lehetőségeket. Brüsszelben az aszfaltügyet jelképesnek tartják, mert a diszkriminatív gyakorlatot szigorúan szankcionálják. Ezért várható, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megegyezés mellett Budapestnek el kell köteleznie magát a közbeszerzés európai uniós szabályainak tiszteletben tartására.