A megkérdezettek mintegy fele a gyűjtőszámla időszaka alatt a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó különbözetet félreteszi. Számukra a bankcsoport széles körű megtakarítási szolgáltatásokat kínál.

A Budapest Bank felmérésében azt vizsgálta, hogy azok, akik már éltek vagy élni kívánnak az árfolyamgát lehetőségével, milyen megfontolásból teszik ezt, és mit szándékoznak tenni a törlesztőrészlet átmeneti csökkenése nyomán felszabaduló összeggel. A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy az árfolyamrögzítés időszaka után újra megnőtt törlesztőrészletet hogyan, miből fogják majd fizetni.

A svájci frank árfolyamának drasztikus növekedése, a reáljövedelmek és munkalehetőségek csökkenése jelentős pluszterheket ró a háztartásokra. A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek (52 százalék) 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése.

Nem meglepő, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47 százalék) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37 százalék), a biztonsági tartalék képzése (20 százalék), valamint a gyermekek támogatása (13 százalék). A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.

Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámlahitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41 százalék), míg a likviditás (33 százalék) és a magas hozam (25 százalék) csak kisebb súllyal szerepel.

Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd (47 százalék). Sokan egyszerűen a folyószámlájukon akarják tartani ezt a pénzt (28 százalék), esetleg lekötött betétbe helyezik (26 százalék). A válaszadók 15 százaléka tervezi befektetési alapokba tenni a pénzét, és 12 százalék vesz fontolóra valamilyen biztosítási formát.

A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri: 57 százalékuk tisztában van azzal például, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbb válaszadó (64 százalék) a teljes időszakot ki kívánja használni.

Az ezzel kapcsolatos tájékozódás azonban sokak esetében hiányos, ezt mutatja az is, hogy magas azok aránya (39 százalék), akik nincsenek tisztában azzal, hogy a gyűjtőszámlahitel lejártát követően növekedni fog a törlesztőrészletük: 8 százalék azt hiszi, hogy a törlesztésük tovább csökken majd, míg 9 százalék szerint változatlan marad, további 22 százalék pedig nem is tudja, mi történik majd az árfolyamgát lejárta után.

Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy a törlesztőrészlet a „türelmi időszak” után növekedni fog (61 százalék), többnyire 10-30 ezer forintos emelkedéssel számolnak. A megemelkedő törlesztést a legtöbben (46 százalék) a majdani havi keresetükből tervezik fizetni, 34 százalék az öt év alatt erre a célra félretett pénzből, míg 13 százalék egyéb megtakarításait használja majd.

Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát-időszak lejártával. A többség (56 százalék) arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 36 százalék esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése: 11 százalék tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25 százalék pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.