Simor András: Az IMF-esek nem hülyék
Az IMF számára a jegybank részéről 2008-tól 2010 augusztusáig folytatott adatszolgáltatás jogszerűségét firtatta elsősorban a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága Simor András jegybankelnök hétfői meghallgatásán. Mint kiderült, az a dolgozó, akinek a feladata lett volna a kereskedelmi bankok írásbeli hozzájárulását 2008-ban beszerezni, már évek óta nem dolgozik a jegybanknál. Következésképpen nem lehet felelősségre vonni. Amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felhívta a figyelmet az adatszolgáltatás hiányosságára, az MNB haladéktalanul és egy héten belül beszerezte a hét kereskedelmi bank visszamenőleges hozzájárulását – mondta Simor András a meghallgatáson.
Az ülésen Domokos László ÁSZ-elnök ismertette a múlt szerdán publikált, a jegybank gazdálkodási hiányosságait feltáró, 2011-től 2012 közepéig terjedő időszakra vonatkozó vizsgálatát. Megismételte, hogy álláspontjuk szerint a hitelintézeti törvénybe ütközően adták ki az IMF számára napi-heti rendszerességgel a kért adatokat.
Simor András a statisztikai törvényre hivatkozva állítja, hogy jogszerű volt az adatok kiadása, amellyel egyébként akkor hagytak fel, amikor 2010-ben „kipateroltuk” az IMF-et. Az kétségtelen, hogy a banki hozzájárulások kikérésénél hibát vétettek, de ezt rendezték, utólagosan is rendezték a problémát. A bankok jogfenntartás nélkül írták alá a nyilatkozatokat, tudták, hogy az adatszolgáltatás az ő érdekeiket is szolgálta.
Az adatszolgáltatással senkit semmilyen kár nem ért, és kockázatot sem jelentett Magyarország és a magyar bankrendszer számára. Az adatszolgáltatást a 2008 októberében aláírt EU/IMF-hitelszerződés részletezi, a jegybank az abban foglaltaknak tett eleget.
Orbán Viktor miniszterelnök többször is kifejtette, hogy, „az IMF a mi bankunk”, és levélben köszönte meg azt, hogy a nemzetközi szervezet 2008-ban kisegítette a bajban Magyarországot – emlékeztetett Simor András. Az IMF alapokmányát Magyarország is elfogadta, az adatkérést visszautasítani nem volt oka a jegybanknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium is megkaphatta volna ugyanazokat az adatokat, de ilyen igény részükről nem merült fel.
Simor szerint a képlet egyszerű volt: az IMF-nek az adatok azért kellettek, hogy tudja, a hitelszerződés révén biztosított 20 milliárd euró az országban marad, tehát azt a célt szolgálja, amire adták. A kereskedelmi bankokkal akkor kötött szerződés betartásának ellenőrzését is szolgálta az adatkiadás, a hitelintézetek önként vállalták, hogy nem vonnak ki pénzt Magyarországról. Simor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányváltásig egyetlen forint sem ment ki, utána viszont 18 milliárd euró hagyta el az országot.
A hitelszerződéssel sikerült megvédeni az országot a spekulánsoktól, ha tehát valakinek kárt okoztak az adatszolgáltatással, azok a spekulánsok – húzta alá Simor, aki abszurd feltételezésnek nevezte, hogy az IMF bármit is kiszivárogtatott volna a spekulánsoknak, hiszen azzal saját pénzét sodorta volna veszélybe. „Sok mindent el lehet mondani az IMF-esekről, de azt nem, hogy hülyék” – tette hozzá.
Az ÁSZ által megjelölt másik törvénysértés, az elektronikus iratkezelési rendszer auditálását illetően is eltérőek az álláspontok, kár azonban itt sem ért senkit. A rendszer fejlesztője egyébként 64 millióért vállalta volna az auditálást, ezt az MNB sokallta, később az illető cég ezt az üzletágát megszüntette. Utána auditáltatták a rendszert 25 millió forintért.
A meghallgatás végén Puskás Imre fideszes bizottsági alelnök kész határozattervezetet húzott elő és, olvasott fel, amelyben a bizottság elítéli a jegybankban történt törvénysértéseket. Ebből több órás vita kerekedett, Veres János (MSZP) szerint a bizottság túllép hatáskörén, amikor egy olyan ügyben hoz elítélő határozatot, amelyben még egyetlen eljárás sem fejeződött be. Sommás és egyoldalú megállapítások megtételére nem jogosult a bizottság - tette hozzá.
Simor András pedig arra kérte a bizottságot, hogy ha már egyszer elítélik, legalább a jogalap stimmeljen. Ne a hitelintézeti törvény megsértését írják az indoklásba, mert az MNB nem tartozik annak hatálya alá. Domokos szerint ez nem így van, és szomorú, hogy az MNB-elnöke hat év után sem ismeri a hitelintézeti törvény vonatkozó passzusait. Ezután aszerint módosították a határozati javaslatot, hogy a bizottság a meghallgatáson azt állapította meg, hogy „az MNB működése során szabálytalanságot követett el”. Ezt a határozatot 18 igen és négy ellenszavazat mellett megszavazta a bizottság.
