Ha az ajánlat valamiért elbukik, azt akkor is eléri, hogy a brüsszeli kasszából költekezni próbáló projektgazdák kínos magyarázkodásra kényszerüljenek.
Az pedig alighanem csak a ráadás, ha a gyanúba kevert beruházás után esetleg az Európai Bizottság is kérdezősködni kezd, és valóban megfogalmazódnak azok a felvetések, amelyek blöffjével a kormány leállította az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszának építését.
Kartellgyanúig Brüsszelben még mindig nem jutottak, de a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a XXIII. kerületi Grassalkovich út–Ócsai út–Haraszti út kereszteződésénél található felüljáró felújítására kiírt pályázat kapcsán belekóstolhatott, milyen is, ha Simicska cégének kizárása után megindul a kérdezősködés.
A Közgép ugyanis azért szorult ki a versenyből, mert túl olcsón, konkrétan a legolcsóbban vállalkozott. A kirívóan alacsonynak minősített ajánlatában 430 millió forintos vállalási ár szerepelt, ami 238 millió forinttal előzte meg az A-Híd és a Strabag konzorciumának 668 millió forintos árajánlatát. Az igazi kifogás azonban az volt, hogy a Közgép 37 százalékkal olcsóbban építkezett volna a BKK-nál előzetesen becsült árnál.
Nagykanizsát elvitték
És noha a Közgép elbukta a megrendelést,
a kizárása utáni vihar mégis sikernek tekinthető.
Miközben ugyanis a mélyépítő cég közeli telephelyére és szerelőcsarnokára hivatkozással meg tudta magyarázni, miért is dolgozna olyan olcsón, a BKK könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy Brüsszelben kell védeni döntését. Ha pedig a Közgép alacsony egységáraira hivatkozó érvelésük nem bizonyul kellően hitelesnek, esetleg úgy tűnhet: az uniós pénzre ácsingózó fővárosi cég túlárazott beruházást hozott ki győztesnek tenderén. Valahogy úgy, ahogy az állítólagos, soha nem igazolt brüsszeli vádak szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. is tette az M4-es autópálya Abony–Fegyvernek szakaszának pályázatán.
|
Simicska (középen) egy tavaly nyári rendezvényen. Tényező maradt
Németh Dániel / Magyar Narancs |
Nagyobb zavart már csak az okozhat, hogy Simicska Lajos cége
a kormányzati ellenszélben is tud győzni. Méghozzá ahogy azt kell, a versenytársaiénál alacsonyabb árakkal.
A 61-es főút Nagykanizsát délkeleti irányból elkerülő, 2011-ben felhagyott 3,3 kilométerének befejezésére öt versenytársa ellenében pályázó Közgép még tavaly beadta 1,3 milliárd forintos ajánlatát. Ami az előzetesen kalkulált mérnökárnál félmilliárd forinttal alacsonyabb volt.
Az eredményhirdetéshez azonban a Miniszterelnökség sokáig nem adta hozzájárulását. Sőt, még az is felmerült, hogy az Euroaszfalt és a Nemzetközi Vegyépszer 2010-ben megkezdett munkái nyomán felépült, sorsára hagyott torzót elbontják, csak ne a kormány korábbi kedvenc mélyépítője vigye a beruházást. Végül azonban győzött a józan ész: a projektre költött uniós támogatás nem veszhetett el. A nagyjából hatvanszázalékos készültségben sorsa jobbra fordulását váró utat és műtárgyait megkapta a Közgép.
Kérdés lehet a mérnökár
Méghozzá úgy, hogy a hírek szerint a munkára pályázó második legjobb árajánlatot adó pályázó nagyjából negyedmilliárd forinttal drágábban építkezett volna. Brüsszelben már csak azt kell eldönteni, hogy ez a pályázói ár, vagy netán az 1,8 milliárdos előzetesen becsült mérnökár magasabb volt-e az indokoltnál. És ha igen, jelzi-e ez a magyar infrastrukturális beruházások túlárazottságát.
