Münchenben, a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva Orbán Viktor az ukrán válsággal kapcsolatban csütörtök este úgy fogalmazott: sem Közép-Európa, sem Németország nem lehet „illojális” a saját szövetségi rendszerével szemben, ezért „nekünk az egész közösségen belül kellene jótékony hatást kifejtenünk”, de egyelőre „nincs más ötlete” az EU-nak és a NATO-nak, mint a súlyos következményekkel járó szankciós politika (Oroszországgal szemben – a szerk.).

Ám a gazdasági szankciók „bennünket is sújtanak”, és „ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni”, akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt – mondta. Ezért Orbán szerint diplomáciai megoldás szükséges, minél hamarabb „érdemi tárgyalásokat” kell kezdeni, ebben érdekeltek a közép-európai országok és Németország is.

Orbán Münchenben is megerősítette: a Déli áramlat a Németországot orosz földgázzal, Ukrajna megkerülésével ellátó Északi áramlat „testvére”, annak megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja.

Ezért is volt meglepő, hogy a tudósítások szerint Orbán Anita egy csütörtöki gázellátási konferencián – igaz, a Déli áramlat megnevezése nélkül – azt mondta: nem születnek meg a szükséges döntések az Európai Unióban a Közép-Európa számára fontos energiabiztonsági beruházásokról, így az elkövetkezendő években nem épül alternatív gázvezeték, leszámítva a Görögországot, Albániát és Olaszországot érintő, azeri fűtőanyagot szállító TAB-ot.

A külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete egyértelműen az Ukrajnát a Fekete-tenger, Bulgária, Szerbia és hazánk érintésével elkerülő vezeték engedélyezése körüli huzavonára utalt, amikor megjegyezte: ha ez az alternatíva nem megfelelő az EU számára az energiabiztonság terén, akkor a cseppfolyós gázra kell építeni. (Ennek fő szállítója az Egyesült Államok jelenleg.)

A külügyi tárca sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte: „Orbán Anita arról beszélt, hogy új forrásból származó vezetékes gáz nem érkezik 3-4 éven belül a régióba. Ezt követően végigment az alternatívákon – Közép-Ázsia, Kelet-Mediterrán, Észak-Afrika –, és azt mondta, az első, új forrásból származó gáz Azerbajdzsánból jön, de az 2019 előtt nem fogja elérni Európát”.