Az uniós pénzügyminiszterek Brüsszelben

Reuters - FRANCOIS LENOIR

A zuhanó banki részvényárfolyamoktól a megugró költségvetési hiányokig, s a nyomukban fenyegető államcsődökig terjed a brüsszeli döntéshozók figyelme. A bizottsági szakértők és az eurózóna pénzügyminiszterei – akik hétfőn éjszakába nyúlóan tanácskoztak – a hitelezési tevékenység helyreállítását követelik, s kevéssé aggódnak amiatt, hogy Görögország után immár Spanyolország szuverén adósságát is leminősítette a Standard and Poor's. Holott ez azt jelenti, hogy az amúgyis történelmi rekordot döntő hozamkülönbség a közös valutát használó tizenhat uniós tagállamban még tovább növekedik, megnehezítve a válság hatásainak tompítását célzó gazdaságélénkítő programok finanszírozását.

Az EU-ban azonban nincs B-terv, igyekezett megnyugtatni hétfőn éjszaka a tudósítókat Joaquin Almunia pénzügyi biztos, és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti tárcavezetők feje. Nincs ok aggodalomra, mondták, bár az újságírók csakis arról faggatták őket, mégis mit tenne az EU, ha valamely euróvövezeti állam is olyan bajba kerülne, mint a zónán kívüli Magyarország, amelynek a Nemzetközi Valutaalaphoz és az unióhoz kellett fordulnia, hogy pénzhez tudjon jutni a nemzetközi hitelpiacon. De a huszonhetek pénzügyminisztereinek keddi tanácskozása után Veres János is úgy nyilatkozott, nem észlelt semmiféle aggodalmat a találkozón, a tárcavezetők az újságírói, elemzői felvetéseket egyelőre nem tartják fenyegető veszélynek.

Semmilyen elképzelés, semmilyen veszély sincs tehát, ismételgették kedden is, s remélhetően ez csupán emlékeztet azon bankok vezetőire, akik cégeik összeomlása előtt egy-két nappal azt hajtogatták, hogy minden a legnagyobb rendben. De az államok esetében ez másképpen lesz.

Miroslav Kalousek, a cseh pénzügyminiszter csönget az EU pénzügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben
Reuters - Francois Lenoir A negyedik bankbukási hullámnál tartunk azonban. Kezdődött 2007 augusztusában a rossz követelések első 67 milliárd dolláros leírásával. Akkor a bankok és biztosítók globális tőzsdei értékét 8540 milliárd dollárra tették. Aztán 2008 márciusában ez az érték 7320 milliárdra olvadt, ekkor mentették meg az Egyesült Államokban a Bear Stearns befektetési bankot, és adták tovább jegybanki segédlettel a JPMorgan Chase-nek. Jött 2008 szeptembere, a Lehman Brothers bedőlése, s a börzei kapitalizáció 5888 milliárd dollárra apadt. Most, januárban újabb ezermilliárdos leírás, és 3500 milliárdra eső piaci érték. A Citigroup és a Bank of America nyitja a sort, majd őket követi a Royal Bank of Scotland Nagy-Britanniában, a Commerzbank, a Deutsche Bank, az Anglo-Irish Bank. A brit kormány biztosítási ötlete nyomán – amely a londoni lapok szerint további több százmilliárd fontjába kerülhet az adófizetőknek, a dán kabinet is újabb bankmentő akcióval hozakodott elő, Párizs pedig kedd estére hívott össze „csúcsértekezletet”, hogy további tízmilliárd euró hitelt nyújtson a pénzintézeteknek, abban a reményben, hogy azok felújítják a hitelezést, nem fizetnek prémiumot a vezetőknek, s osztalékot sem osztogatnak.

Az Egyesült Államokban azt tervezik, hogy állami „rossz bankot” hoznak létre, a magánbankokból kiveszik az ingatlanpiaci finanszírozási konjunktúrában kitalált, de mára elértéktelenedett, úgynevezett mérgező papírokat, azaz megtisztítják a bankokat, hogy a bizalom helyreálljon. Ez lehetséges megoldás Európában is. Ezt vallja Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére, elismerve, hogy a brit újítás ezen rossz eszközök biztosítására szintén működhet, de ez más módszer.

A Financial Times számítása szerint eddig 430 milliárd dollárt költött az Egyesült Államok és az EU néhány tagországa banki tőkejuttatásra. A garanciákkal együtt azonban nagyjából ezermilliárdnál tartunk. S valószínűleg még nincs vége. Közben a gazdaság hanyatlik: a Európai Bizottság hétfőn az új előrejelzésében erre az évre nagyjából kétszázalékos visszaesést, megugró munkanélküliséget vizionált, s drámai mértékű költségvetési hiányt, amely átlagban is megkétszereződik, eléri a GDP négy százalékát, de néhány esetben rendkívül nagy lesz: Nagy-Britanniában, Írországban, de Spanyolországban és Franciaországban is jócskán meghaladja majd a nemzeti össztermék (GDP) három százalékát. 

Az eurócsoport pénzügyminiszterei számára a Bizottság már megfogalmazta, hogy próbálják meg összehangolni a rövid távú gazdaságélénkítést és a közpénzügyek közép távon fenntartható alakítását. Majd kedden ugyanerről vitáztak a huszonhetek tárcavezetői.

Ez persze könnyebb mondani, mint megtenni. A görögök és a spanyolok leminősítése azt tükrözi: az eurózónában lévő országok nem tudják leértékelni valutájukat, hogy versenyképességüket e módszerrel is megpróbálják javítani. Számukra marad a szerkezeti reform, és a költségvetési politika a piacok meggyőzésére, hogy azért kilábalnak a bajból. De elkerülhetetlen: olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek már most jelzik, valamikor a tízes évek elején azért visszatérnek az eltévelyedő országok az egyensúlyi pályára - azaz például a megnyúló élettartam miatt is újra kell gondolni a nyugdíj-rendszereket. Ilyen lépések, bejelentések megnyugtatnák a piacokat, a befektetőket, amelyek és akik - Trichet európai jegybankelnök szerint - tavaly alábecsülték a kockázatokat, most pedig túlértékelik őket. Solbes spanyol pénzügyminiszter mindazonáltal nem tulajdonított nagy jelentőséget a Standard and Poor's döntésének, mondván az AAA besoroláshoz képest az AA+ sem rossz.

A keddi tanácskozáson újra elhangzott: a Bizottság megindítja a túlzottdeficit-eljárásokat a hiányplafont áttörő országok ellen, ekként is megpróbálván elérni, hogy a válság után helyreálljon a stabilitási paktum egysége.

Az exportpiacok miatt fájhat nagyon a fejünk

A Bizottság hétfőn közzétett borús előrejelzésével kapcsolatban Veres János kedden Brüsszelben azt emelte ki: Magyarország számára legaggasztóbb, hogy a legnagyobb exportpiacainkon, Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban a prognózis szerint drámaian visszaesik az importkereslet, ami nagyban hozzájárul a GDP csökkenéséhez. Kérdésre, napirenden van-e az európai árfolyamrendszerhez való csatlakozás, azt felelte, erről ősszel, a folyamatok tükrében lehet döntést hozni.

Kapcsolódó cikkek: A német gazdaság 2015-ben érheti el a válság előtti szintet | Elsőszámú közellenség: a bankár | Bizalmukról biztosították Obamát a bankárok | Tetemes veszteséget termeltek, csúcsfizetést kaptak | Államosíthatják a bankokat Németországban